Dulánszky Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dulánszky Nándor
Nándor Dulánszky.jpg
Született 1829. október 15.[1]
Esztergom
Elhunyt 1896. január 24. (66 évesen)[1]
Pécs
Foglalkozása
  • akadémikus
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
Tisztség
  • megyéspüspök (1875. június 11. – )
  • katolikus püspök (1875. december 8. – )
  • megyéspüspök (1877. június 1. – )
pécsi püspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1853. augusztus 7.
Püspökké szentelés 1875. december 8.
Esztergom
Szentelők

Hivatal székesfehérvári püspök
Hivatali idő 1875–1877
Elődje Jekelfalussy Vince
Utódja Pauer János

Hivatal pécsi püspök
Hivatali idő 1877–1896
Elődje Kovács Zsigmond
Utódja Hetyey Sámuel
Társszentelt püspökök
Hidasy Kornél1883. május 3.
Bende Imre1887. április 24.
A Wikimédia Commons tartalmaz Dulánszky Nándor témájú médiaállományokat.

Doliánszki Dulánszky Nándor Alajos (Esztergom, 1829. október 15.Pécs, 1896. január 24.) székesfehérvári püspök 1875-től 1877-ig, pécsi püspök 1877-től haláláig.[2][3]

Pályafutása[szerkesztés]

A kisnemesi doliánszki Dulánszky család sarja. Édesapja Dulánszky József(1794-?), édesanyja Szloboda Borbála (18031869) volt.[4][5] Dulánszky József a gróf szlavnicai Sándor család gazdatisztje volt: 1825-ben Szomoron uradalmi ispán (spanus dominalis), 1829-ben Nagysápon kasznár (frumentarius), 1838-ban Bián uradalmi számtartó (rationista dominalis), 1843-ban már uradalmi tiszttartó (provisor dominalis) ugyanott; 1845-ben Bajnán uradalmi tiszttartó (provisor dominalis).[6] Nándor fivére, Dulánszky Adolf (18381909), 1884-től a pécsi püspökség uradalmi igazgatója volt; Dulánszky Adolftól és feleségétől, lindenthali Mayer Hermina (18391908) úrnőtől,[7] származik a Dulánszky család pécsi ága.

Gyerekkora nagy részét az etyeki plébániához tartozó bóthi-pusztán és Bián töltötte. Középiskolai tanulmányait a budai főgimnáziumban, Pozsonyban, illetve Nagyszombatban végezte.[3] Ezt követően az esztergomi érseki megye papnövendékei közé vették fel, és filozófiát, 1850-től a bécsi Pázmáneumban teológiát tanult. 1853.[8] augusztus 7-én szentelték pappá.

Rövid ideig óbudai káplánként működött. Innen a Szt. Ágostonról nevezett bécsi papneveldébe (Augustineum) hívták át, ahol az egyetemen 1855-ben teológiai doktori oklevelet nyert. 1857-től Pest-belvárosi káplán volt, majd az esztergomi szeminárium, 1860-tól pedig a pesti Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője (prefektusa).[3] Ebben a minőségében az egyetem hittudományi karán helyettes tanár volt, ahol 1862-ben rendes tanárrá nevezték ki. 10 év után, 1872-ben – mint osztálytanácsost, és a katolikus ügyek előadóját – a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba hívták.[3]

1873. március 17-én esztergomi kanonokká, 1874. január 8-án sümegi címzetes apáttá, május 28-án bácsi választott püspökké nevezték ki.[3]

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1875. június 11-én székesfehérvári, 1877. június 1-jén pedig pécsi püspökké nevezték ki.[3]

1882 és 1891 között restauráltatta a pécsi székesegyházat, és megalapította annak gregorián énekiskoláját. 1883-ban újjászervezte és kibővítette a szemináriumot; az irgalmasok segítségével öt leányiskolát alapított.[3] 1880-tól valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott.

Díjak[szerkesztés]

1882-ben a Ferenc József-rend nagy keresztjét kapta.

Művei[szerkesztés]

  • Dulánszky számos cikket és értekezést írt a Religio című egyházi folyóiratba, amelynek 1868–1869-ben segédszerkesztője volt.
  • Ismeretes egy latin nyelvű Dogmaticája ('ágazatos hittan'). (Budapest, év nélkül)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]



Elődje:
Jekelfalussy Vince
Székesfehérvári püspök
1875–1877
COA Bishop Sélyyei Nagy Ignác.png
Utódja:
Pauer János
Elődje:
Kovács Zsigmond
pécsi püspök
1877–1896
Utódja:
Hetyey Sámuel