Dombóvári Helytörténeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dombóvári Helytörténeti Múzeum
Dombóvár helytörténeti múzeum.jpg
Település Dombóvár
Cím 7200 Dombóvár, Szabadság u 16.
Építési adatok
Építés éve 1896
Felhasznált anyagok tégla, beton
Hasznosítása
Felhasználási terület A Dombóvári Helytörténeti Múzeumnak a helyszíne
Tulajdonos Dombóvár város Önkormányzata
Alapadatok
Alaprajz Téglalap
Egyéb jellemzők
Liftek száma nincs lift az épületben
Elhelyezkedése
Dombóvári Helytörténeti Múzeum (Magyarország)
Dombóvári Helytörténeti Múzeum
Dombóvári Helytörténeti Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 24″, k. h. 18° 07′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 24″, k. h. 18° 07′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvári Helytörténeti Múzeum témájú médiaállományokat.

A Dombóvári Helytörténeti Múzeum a Dombóvári kistérség kultúrfejlődésére vonatkozó tárgyi és egyéb emlékeket gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és másoknak bemutató kulturális intézmény. A helytörténeti gyűjtemény ma már nem egyszerűen kiállítást jelent, hanem egyrészről számos kulturális rendezvénynek is otthont ad, másrészről a látogatót nem csupán passzív szemlélődésre, hanem modern technikai eszközök igénybevételével interaktív közreműködésre készteti. A „ne nyúlj hozzá!” és a „mindent a szemnek” jelszavak számos esetben ma már nem érvényesülnek – a látogató maga is részévé válhat a kiállításnak.

Fekvése[szerkesztés]

A Napsugár Áruház oldalán, a volt Esterházy-uradalmi középületek során (ill. között) található, a Pécs felé vezető 611. sz. főút mellett.

Címe: 7200 Dombóvár, Szabadság u. 16.
GPS koordináták: N 46º 22,438’ E 018º 07,786’

Igazgató: Müller Ádám

Története[szerkesztés]

A múzeumnak helyet biztosító kis-kastély 1896-ban épült főszolgabírói lakásnak. 1945 után volt fegyveres erők klubja, tiszti lakás, majd iskola. 2000-ben a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület öntevékeny közösségének rendelkezésére bocsátotta Dombóvár Város Önkormányzata, hogy helytörténeti gyűjteményt rendezhessenek be. A helyileg védett épület méltó helyet biztosít a szellemi és tárgyi kulturális értékeknek, amely a lakosság adományaival állandóan gyarapszik. 2001-től közérdekű muzeális intézmény.[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

Varga Gábor keramikus, szobrászművész: Álmodozók c. alkotása.

Dombóvár és környéke kincseinek állandó bemutatóhelye[2]

A Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban. A gondozott városközponti elő park maga is egyfajta szabadtéri múzeum: irodalomtörténetünk idekötődő nagyjait bemutató tablók, öreg fák, valamint Varga Gábor szobrászművész „Álmodozók” (1986) című kompozíciója fogadja a sétálni, pihenni, majd múzeumba lépni szándékozókat. Az épület mögötti árnyas udvaron került elhelyezésre Bocz János faszobrász restaurátor Napkorongos Életfája (2006), egy, a legújabb kori település vasúti jellegét is jelképező gőzmozdony-feltöltő kút és a 2007. augusztus 20-án avatott kenyérsütő kemence és gazdasági fészer.

Előtér[szerkesztés]

A település múltja iránt érdeklődők igazából a névadó tölgyfa (ősszláv: ’dombu’) hatalmas képe mellett az immár bizonyíthatóan 25.000 évvel ezelőtt (!) ember-formálta környék történelmének nagyméretű, kaput formázó képeskönyvével találkozhatnak először.

Innen közelíthető meg a munkatársi-ügyeleti szoba, ahol a különböző ingyenes képes információs kiadványok mellett helytörténeti könyvek, valamint tájjellegű népművészeti, kézműves termékek egyaránt kaphatók. Itt láthatók a mai város területén és környékén előkerült több ezer éves archeológiai leletek. Gazdag a római kori anyag: mécsesek, edény és szobortöredékek, uralkodói képmással díszített pénzek sokasága. Középpontban a közeli Alsóhetény közelében feltárt és legendás „Süllyedt vár” (hatalmas római katonai erőd) közel 3 négyzetméter alapterületű makettje jelképezi a Krisztus utáni harmadik század Pannóniájának építkezési kultúráját. A múlt század utolsó harmadában nagy társadalmi erőkkel folyt ásatás támogatásának elismeréseként a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1995-ben a rangos Henszlmann Imre-díjjal tüntette ki a várost.

dr. Szőke Sándor terem[szerkesztés]

A másik bejárati egység már a múzeum első kiállítótermébe vezet. Ez a helyiség a muzeális gyűjtemény alapításában kezdetektől élenjáró Dr. Szőke Sándor geográfus tanár, helytörténész (19322005) nevét viseli. Az időszakos kiállítások maguk is a hely történetével kapcsolatos témákat dolgoznak fel, így a település 1715-től használatos első, ismert pecsétje, majd a további hiteles dokumentumok, adománylevelek, feljegyzések, a legfontosabb közösségi jelképek köré szerveződnek a látványos bemutatók.

Közkincs terem[szerkesztés]

A Közkincs – szoba a Dombóvár s környékének hagyományos népéletét reprezentáló tárgyegyütteseket mutatja be a régies házbelső rendje szerint. A kamra jellegzetes felszerelései mellett a konyha, illetve a családi étkezés gazdag és változatos világa is feltárul. A szobai enteriőrben megjelennek a paraszt-polgári bútorok, valamint a dél-dunántúli pásztorművészet több ritka, becses alkotása. A magyar és sváb kölcsönhatást is tükröző néhány archaikus tárgy mellett a múzeumi gyűjtemény büszkesége: a Kapos és Koppány folyók menti hímzett férfi ingek gyönyörű minta- és motívumkincse teljes pompájával sorakozik e teremben. A fehér fonállal varrott-díszített kendervászon alapú viseletdarabok, valamint e táj asszonyainak kendői s a „pille” nevet viselő fejdísz - sorozatok még különlegesebbé teszik a múzeum e helyiségének látnivalóit. „Az élő és tevékenykedtető múzeum eszméjét” az itt rendszeresen folyó hímző köri munka és az iskolások hon- és népismereti órái váltják valóra.

Szepessy László terem[szerkesztés]

A városka korabeli jogéletére ügyelő mindenkori főszolgabíró családja 1896 és 1948 között a szalonban és az avval együvé nyitott ebédlőben élte a társasági életet. A múzeum e legnagyobb alapterületű kiállító helyisége Szepessy László költő (1880 – 1915) nevét viseli, így őrizve a 19. és 20. század fordulóján élt s az első világháborúban hősi halált halt magyar művész-nemzedék jeleseinek emlékét is.

Folyosó galéria[szerkesztés]

A folyosói „galéria” a Dombóvárhoz kötődő képzőművészek javától származó festmények és grafikai alkotások reprezentatív keresztmetszetét nyújtja. Az alkotások tematikáját egyértelműen a település jellegzetes épületei, részletei, valamint annak történelem formálásában jelentős szerepet játszott személyiségek adják. Fetter Károly, Marczell György vagy Sarkantyu Simon neve ma is jól cseng a magyarországi míves szobrászat és magas színvonalon iskolázott festészet rajongóinak körében.

Pátria Nyomda terem[szerkesztés]

Fájl:Pál Lengyel's Printing equipment c. 1895.JPG
Lengyel Pál (nyomdász) nyomdájának szedőszekrénye a Dombóvári Helytörténeti Múzeum Pátria Nyomda termében.

A tágas folyosói térből nyílik a technika- és művelődéstörténet különleges tárgy-együttesét, a Pátria Nyomdától örökölt, illetve Erky-Nagy Tibor neves tipográfus által megmentett és jórészt működőképessé tett szedő- és nyomó gépeket bemutató kisterem. Oktató- és élmény-funkciója mellett e helyiség Dombóvár lakói számára immár egyet jelent a helyi március 15-ei ünnepélyek egyik fontos eseményével: a forradalmi sajtó-foglalást felidéző dramatikus játékok számára itt készülnek a Nemzeti dal és a 12 pont példányainak hasonmás nyomatai.

Gépkocsi és kerékpár parkolási lehetőség a múzeum épülete előtt.

A múzeumhoz tartozó további két fiók-intézmény: a Dombóvári Vasúttörténeti Múzeum és a szigeterdei kora középkori Lakótorony kiállítóhelyek látnivalóiról és nyitvatartásáról a múzeum telefonos, vagy online elérhetőségein kérhető információ. /lásd: További információk szakasz/

A múzeum fenntartását Dombóvár Város Önkormányzata biztosítja, míg szakmai működtetését a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület (al.: 1984) nyújtja.

Kulturális rendezvények a múzeumban[3][szerkesztés]

Helytörténeti Klub sorozat, minden hónap második csütörtökén.
Június 2. vagy 3. hétvégéje: Múzeumok Éjszakája
Szeptember 22: A Múzeum születésnapja
Október: Múzeumok Őszi Fesztiválja
December: Múzeumi Advent

Helytörténeti sorozat[szerkesztés]

1993-ban a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténeti sorozatot indított.

  1. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné, A dombóvári gimnázium seccói - 1993-94
  2. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár - 1996
  3. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Gyökerek nyomában - 1998
  4. helytörténeti kiadvány: A Dombóvári Városszépítő Egyesület 15 éve - 1999
  5. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Arcok Dombóvárról - 2000
  6. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár háborús évei - 2002
  7. helytörténeti kiadvány: Múzeum, a helytörténeti gyűjtemény - 2004
  8. helytörténeti kiadvány: Tóth Endre: Studia Valeriana. Dombóvár - 2009
  9. helytörténeti kiadvány: Kriston Vízi József - Millisits Máté: Ismerős művek elfeledett alkotója. Horvay János (1874-1944). Dombóvár - 2011
  10. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné: A főszolgabírói laktól a múzeum épületéig. Dombóvár - 2011

Helytörténeti kiadványok a Dombóvári kistérségről[4][szerkesztés]

Egy lista a teljesség igénye nélkül:

  • Beles Lajos könyvei:
Vasutas Murphy
A Dombóvári Vasutas Sportegyesület 75 éve - 2002
  • Beles Lajos - Francz József: Fejezetek a dombóvári fűtőházak történetéből - 1998
  • Csöglei István: Fejezetek a Dombóvári Tűzoltóság 125 éves történetéből - 2001
  • Erky-Nagy Tibor könyvei:
100 év Dombóváron - 2000
Dombóvár tegnap és tegnapelőtt - 2006
DOMBÓ retró - 2008
  • Szabó Géza: Föld felett, föld alatt - 2007
  • dr. Szombat Tibor: Dombóvár Anno - 2007
  • dr. Varga Ferencné: A dombóvári ének-zenei általános iskola története - 2000

Prospektusok a TOURINFORM irodában találhatók: 7200 Dombóvár, Hunyadi tér 42.

Képeslapok[szerkesztés]

  • Dombóvár anno .... (2x8 db) - 1987
  • Kossuth-emlékmű - 1999

Filmek[szerkesztés]

Videók[szerkesztés]

  • Dr. Szőke Sándor - Városi Televízió: Oktató és ismeretterjesztő videó-film Dombóvárról - 1995

DVD-k[szerkesztés]

  • Dombóvár településföldrajza
  • Zelend István: Házi múzeum, Aranycsapat
  • Beles Lajos: Dombóvár és a vasút
  • A Városszépítő Egyesület néhány tevékenysége
  • Dombóvár és környéke[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. dr. Szőke Sándor: Múzeumi tárlatvezető füzet előszava.
  2. Az utazzITTHON.hu-ról, aktualizálta dr. Kriston Vizi József, a múzeum igazgatója.
  3. Az információ a múzeum igazgatójától, dr. Kriston Vizi Józseftől származik.
  4. Az itt látható lista csak tájékoztató jellegű, kibővíthető a Városi Könyvtár Dombóvár Honlapjáról a KATALÓGUS menüpont választásával!
  5. Az itt felsorolt DVD-k G. Nagy Róbert privát archívuma - 2005.

Források[szerkesztés]

  • Szőke Sándor: Múzeumi tárlatvezető, Dombóvári Városvédő és Városszépítő Egyesület - 2004, Helytörténeti sorozat 6. HU ISSN 1218-196x
  • Szőke Sándor: Múzeum, helytörténeti gyűjtemény, Dombóvári Városvédő és Városszépítő Egyesület - 2004, Helytörténeti sorozat 7. HU ISSN 1218-196x
  • Szőke Sándorné: A főszolgabírói laktól a múzeum épületéig. Dombóvár - 2011
  • G. Nagy Róbert: Az eszperantó nyelv Dombóváron - dokumentumok tükrében. Kézirat, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. - 2005

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]