Erky-Nagy Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erky-Nagy Tibor
Erky.jpg
Született 1956június 21. (61 éves)
Baja
Nemzetisége magyar
Foglalkozása tipográfus, helytörténész

Erky-Nagy Tibor (Baja, 1956. június 21.) tipográfus, helytörténész

Élete[szerkesztés]

1956-ban született Baján. Szüleivel – akik vasutasként dolgoztak – egyéves korától Dombóváron él. Dombóváron járt általános és középiskolába, az érettségi vizsgát 1974-ben tette le a Gőgös Ignác Gimnáziumban. Ezután Budapestre ment és a Szentkirályi utcai Pátria Nyomdában sajátította el a kéziszedő szakmát. Már munka mellett végezte el a budapesti Gutenberg Művelődési Otthon négyéves tipográfusképző tanfolyamát, s elnyerte a Tipográfia Mestere oklevelet. Később az Iparművészeti Főiskolán gyarapította tovább tudását. 1993-ban diplomázott az Iparművészeti Főiskola tipográfus szakán.

Eleinte a dombóvári Pátria Nyomdában dolgozott mint szedő, majd korrektor, végül pedig a formakészítés művezetője volt. 1995 óta önálló vállalkozó. Számtalan helytörténeti kiadvány tipográfusa; szerkesztette és tervezte a Száz év Dombóváron c. könyvet, mely munkáját a Gutenberg-díj versenyen elismerő oklevéllel, valamint a Gutenberg-sajtó kicsinyített másával honorálta a nemzetközi zsűri.

Helyi és környékbeli arculattervek, könyvek, turisztikai kiadványok tervezésén dolgozik. Nevéhez fűződik többek között a kortárs magyar építészekről szóló Vallomások – Architectura könyvsorozat tervezése. 2003-ban közreműködött a budapesti Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjának kialakítási munkálataiban. Társszerzője az Üdvözlet Szegzárdról című könyvnek, az Üdvözlet Tolna vármegyéből I. és II. kötetének, a Szekszárd Anno, a Szekszárd ma, valamint a Dombóváriak a Nagy Háborúban című könyveknek.

Saját írású-tervezésű kötete volt a 100 év Dombóváron, a Dombóvár tegnap és tegnapelőtt, a Dombó Retró, illetve a Szindbád Baján járt. Ő alakította ki a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény nyomdatörténeti termét. Dombóvár több intézményének arculatát tervezte, beleértve a polgármesteri hivatalt is. Ő alkotta meg például Dombóvár Város Elismerő Díszjelvényének tervét.

Hobbija[szerkesztés]

Érdeklődési körébe tartozik a hadtörténet és a vasúttörténet, továbbá szívesen tölti az idejét makettezéssel.

Családja[szerkesztés]

1980-ban kötött házasságot Selyem Ágnessel, aki bábkészítőként dolgozott a Fővárosi Bábszínházban, Leányuk, Veronika, férjével együtt Svédországban, fiuk, Dániel, feleségével együtt pedig Budapesten él.

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Gutenberg-díj
  • Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye (2003)

Könyvei[szerkesztés]

  • 100 év Dombóváron, 1900-2000 (Dombóvári Vár. Kvt., 2000 Pécs: Reproflex)
  • Dombóvár tegnap és tegnapelőtt (Szerzői kiadás, 2006)
  • Dombó retró (Dombóvári Vár. Kvt., cop. 2008)
  • Szindbád Baján járt (Türr István Múzeum 2013) ISBN 978-963-08-7931-6
  • Szekszárd 2014 (társszerzők:Vitéz Attila és V.Kápolnás Mária ISBN 978-963-08-9518-7)
  • Dombóváriak a Nagy Háborúban 2016 (társszerző: Takács Istvánné) A Dombóvári Városi Könyvtár kiadása ISBN 978-963-12-4387-1
  • Dombóvár a 3.évezred küszöbén (Dombóvár Város Önkormányzatának kiadása) 2017 ISBN 978-963-12-8223-8

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]