Dayal-rigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dayal-rigó
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Nem: Copsychus
Wagler, 1827
Faj: C. saularis
Tudományos név
Copsychus saularis
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dayal-rigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dayal-rigó témájú médiaállományokat és Dayal-rigó témájú kategóriát.

A Dayal-rigó (Copsychus saularis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Banglades hivatalos madara.[3]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Gracula nembe Gracula Saularis néven.[4]

Alfajai[szerkesztés]

  • Copsychus saularis adamsi Elliot,
  • Copsychus saularis amoenus (Horsfield, 1821)
  • Copsychus saularis andamanensis Hume, 1874
  • Copsychus saularis ceylonensis P. L. Sclater, 1861
  • Copsychus saularis erimelas Oberholser, 1923
  • Copsychus saularis masculus Ripley, 1943
  • Copsychus saularis musicus (Raffles, 1822)
  • Copsychus saularis nesiarchus Oberholser, 1923
  • Copsychus saularis pagiensis Richmond, 1902
  • Copsychus saularis pluto Bonaparte, 1850
  • Copsychus saularis prosthopellus Oberholser, 1923
  • Copsychus saularis saularis (Linnaeus, 1758)
  • Copsychus saularis zacnecus Oberholser, 1912[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, mangroveerdők, lombhullató erdők és cserjések, valamint szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 21 centiméter beleértve a farkát is, amelyet általában felfele tart, testtömege 31-42 g gramm.[6] Alakja hasonlít a vörösbegyéhez, de a farka hosszabb. A hím feje, háta és torka fekete, szárnyán egy fehér csík található. Hasa és a farkának az alja fehér, teteje szürke. A tojónak ott szürke, ahol a hímnek fekete, így könnyen megkülönböztethetőek.

A hím
a tojó
és egy fiatal

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka főleg rovarokból áll és más gerinctelenekből.

Szaporodása[szerkesztés]

Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, egyes helyeken januártól júniusig. Fészekalja 4–5 oválias, halványkék, barna foltos tojásból áll. A tojó csak 8–14 napig ül a tojásokon. A fészek rendelkezik egy erős szaggal. A tojók többet foglalkoznak a fiókákkal mint a hímek, a hímek ebbe az időszakba nagyon agresszívak és védik a területüket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  3. National Icons of Bangladesh. Bangla2000. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. augusztus 9.)

További információk[szerkesztés]