Culpeo pamparóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Culpeo pamparóka
Andenfuchs-2.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nem: Pamparóka (Lycalopex)
Faj: L. culpaeus
Tudományos név
Lycalopex culpaeus
(Molina, 1782)
Szinonimák

Pseudalopex culpaeus

Elterjedés
A culpeo pamparóka alfajainak elterjedése: zöld: L. c. reissii; sárga: L. c. andinus; fekete: L. c. culpaeus; kék: L. c. smithersi; világoskék: L. c. magellanicus; piros: L. c. lycoidesA culpeo pamparóka alfajainak elterjedése: zöld: L. c. reissii; sárga: L. c. andinus; fekete: L. c. culpaeus; kék: L. c. smithersi; világoskék: L. c. magellanicus; piros: L. c. lycoides
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Culpeo pamparóka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Culpeo pamparóka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Culpeo pamparóka témájú kategóriát.

A culpeo pamparóka (Lycalopex culpaeus) kutyaféle ragadozó, amely a dél-amerikai Andokban él Kolumbiától egészen a Tűzföldig.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lycalopex culpaeus 00.jpg

A culpeo a pamparókák nemének legnagyobb képviselője és a dél-amerikai kutyafélék között a második legnagyobb a sörényes farkas után. Testtömege egy róka és egy prérifarkas között van, a hímek átlagsúlya 11,4 kg, a kisebb nőstényeké 8,4 kg. Teljes testhossza 90 és 165 cm között változik, amiből a farka 30-51 cm-t tesz ki. Feje, és pofája széles. Szőrzete a hátán szürke, őszes, lábai és feje vörhenyes vagy sárgásbarna színű. Bozontos farkának vége fekete és a gerincen is fekete sáv húzódhat végig. Álla, nyaka és hasa fehéres, világos színű. A pamparókák közül neki vannak a legnagyobb tépőfogai és legkisebb zápfogai.

Sejtjeiben 37 pár kromoszóma található.

Hat alfaja ismert:

  • Lycalopex culpaeus andinus (Thomas, 1914)
  • Lycalopex culpaeus culpaeus (Molina, 1782)
  • Lycalopex culpaeus lycoides (Philippi, 1896)
  • Lycalopex culpaeus magellanicus (Gray, 1837)
  • Lycalopex culpaeus reissii (Hilzheimer, 1906)
  • Lycalopex culpaeus smithersi (Thomas, 1914)

Előfordulása és életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Culpeo pamparóka egy vikunyadögnél

A culpeo pamparóka eredetileg főleg az Andok nyugati lejtőin élt, Kolumbiától egészen a kontinens déli csücskéig, a Tűzföldig. Újabban, a juhtenyésztés elterjedésével és a nyulak betelepítésével a culpeo megtelepült az Andoktól keletre, Argentína déli síkságain is. A Falkland-szigetekre az ember vitte be. A nyílt területeken, félsivatagokban és a lombhullató erdőkben egyaránt előfordul. A tengerszint fölötti elterjedését az erdőhatár korlátozza, a trópusi vidékeken 4200 méternél.

Opportunista ragadozó, megeszik mindent amit el bír fogni. Főleg kisemlősökre, rágcsálókra, nyulakra (a behurcolt európai üregi nyúlra és mezei nyúlra) és időnként fiatal birkákra és guanakókra vadászik. Az északon élő rókák teljes mértékben húsevők, a déli, hidegebb vidéken lakók megeszik a gyümölcsöket is. Magányosan vadásznak, többnyire éjszaka, de zsákmányállatuk aktivitásától függően nappali életmódra is áttérhetnek.

Populációsűrűsége Észak-Patagóniában 0.2-1.3/km2, Chile északi részén 0,3-2.6/km2. Természetes ellensége a puma.

A párzási időszak augusztustól októberig tart. 55-60 napos vemhesség után a nőstény 2-5 kölyköt hoz a világra, amelyek két hónapos korukig szopnak. Fogságban élettartamuk 11 év.

Környezetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár az invazív nyulak számának csökkentésével hasznos fajnak mondható, a pásztorok és farmerek dúvadnak tekintik és rendszeresen vadásszák. A prémkereskedők is csapdázzák és vadásznak rá, emiatt helyenként populációi meggyérültek, de ahol a vadászattal felhagynak, létszáma gyorsan visszaáll a korábbi szintre. Chilében betiltották a vadászatát, de tilalmat nem ellenőrzik szigorúan. Bolíviában a prémjével való kereskedelem tilos, de maga a faj nem védett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. december 10.)
  • Macdonald, David Whyte; Claudio Sillero-Zubiri (2004). The Biology and Conservation of Wild Canids. Oxford University Press. ISBN 0-19-851555-3.
  • Jiménez, J. E.; Novaro, A.J. (2004), "Chapter 3.4: Culpeo (Pseudalopex culpaeus)", in Sillero-Zubiri, C.; Hoffmann, M.; Macdonald, D.W., Canids: Foxes, Wolves, Jackals, and Dogs, p. 44
  • Wozencraft, W. C. (2005). "Order Carnivora". In Wilson, D. E.; Reeder, D. M. Mammal Species of the World (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. pp. 579–581. ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494.
  • Lindblad-Toh et al.; Wade, CM; Mikkelsen, TS; Karlsson, EK; Jaffe, DB; Kamal, M; Clamp, M; Chang, JL et al. (2005). "Genome sequence, comparative analysis and haplotype structure of the domestic dog". Nature 438 (7069): 803–819. doi:10.1038/nature04338. PMID 16341006.
  • Burnie D and Wilson DE (Eds.), Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult (2005), ISBN 0789477645
  • Andres J. Novaro, Claudio A. Moraga, Cristobal Bricen, Martin C. Funes, Andrea Marino (2009) First records of culpeo (Lycalopex culpaeus) attacks and cooperative defense by guanacos (Lama guanicoe). Mammalia, Volume 73
  • Alderton, David. Foxes, Wolves, and Wild Dogs of the World. London: Blandford, 1998. p175-6.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Culpeo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.