Burusók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burusók
Egy hunza rádzsa és törzsi emberek a 19. században.
Egy hunza rádzsa és törzsi emberek a 19. században.
Teljes lélekszám
87,000 (2000)
Nyelvek
Burusaszki, Urdu[1]
Vallások
Iszlám, Történeti sámánizmus[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Burusók témájú médiaállományokat.
Észak-Pakisztán, Gilgit-Baltisztán-régió
Gilgit-Baltisztán Autonóm Tartomány Pakisztánban, amely 7 közigazgatási kerületből áll. Középen zölddel Nagar és Hunza-völgy

A burusók vagy hunzák (burusaszki nyelven: ہنزہ) körülbelül 80-90 000 fős etnikum. Pakisztán Gilgit–Baltisztán régiójának legészakibb részén, a Karakorum hegységben, a Hunza-, Nagar- és Jaszin-völgyben, egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek, a pakisztáni, indiai és kínai határ találkozásánál olyan hegyek között, amelyek átlag magassága hat-hét és fél ezer méter.[3] Nyelvük, a burusaszki nyelv, az izolált nyelvek közé tartozik. Többnyire muzulmánok. Legismertebb nyelvjárásukat beszélő csoportjuk a hunzakutok.[4] A hunzakutok, magashegyi emberek a Nyugat-Karakorum hegyeiben, Észak-Pakisztánban élnek, rendelkeznek sámánisztikus hagyománykörrel is, vallási szakembereik Bitan néven ismertek.[5]

A burusók nyelve[szerkesztés]

Nyelvük, a burusaszki nyelv izolált nyelv, nem nyert bizonyítást, hogy kapcsolatban áll más nyelvekkel.[6] Három nyelvjárása a Hunza-völgyben beszélt hunzai, a Nagar-völgyben beszélt nagari és a Jaszin-völgyben beszélt jaszini burosó.

Legendák a hunzák eredetéről[szerkesztés]

Egyes feltételezések szerint egy hun csoport leszármazottai a magyarul sokszor helytelenül hunzáknak írt, valójában hunzakutok.

Hunzák és Nagy Sándor katonái[szerkesztés]

A buruso legendárium azt tartja, hogy Baltir (en) (Karimabad) falut (amely főváros is) azon katonák leszármazottai alapították, akik Nagy Sándor hadseregében szolgáltak i. e. 330 körül.[7] A legenda közös sok Afganisztánban és Észak-Pakisztánban is ismert legendával.[8] Ugyanakkor, genetikai bizonyíték támasztja alá azt a nézetet, hogy nagyon kicsi, 2%-os a görög genetikai összetevő a pastu etnikai csoportokban Pakisztánban és Afganisztánban,[9] tehát nem görög származásúak a burusók.[10]

2008-ban a Macedón Stratégiai Kutatások Intézete látogatást szervezett Hunza hercegének, Ghazanfar Ali Khannak és Rani Atiqa hercegnének, mint Nagy Sándor katonáinak a leszármazottainak tiszteletére.[11] A hunza küldöttséget fogadta a szkopjei repülőtéren az ország miniszterelnöke Nikola Gruevszki, a macedón ortodox egyház érsek István, és az akkori szkopjei polgármester Trifun Kosztovszki.[12] Tudósok elutasítják az ötletet, áltudományosnak tartják és kétségek merülnek fel, hogy a párt vezetői valóban hisznek az állításokban.[13]

2001-ben elkészült tanulmány angol nyelvű fordítása A burusaszki etimológiai alapjai, indoeurópai és a paleobalkán összetartozása a burusaszki nyelvben címmel Ilija Csasulének (mk), amit még 1998-ban írt. A tanulmány 80 burusaszki szót vizsgált. Hangsúlyozza indoeurópai eredetét, 64 szó, azaz a 80%-a a csatolt tanulmánynak azt állítja, hogy közös az etimológiájuk (fonetikai és szemantikai). Az eredetük, a burusaszkinak és a régi macedón nyelvnek közös, több mint a fele a vizsgált szavaknak teljesen azonos és változatlanul aktív használatban van a mai Észak-Macedónia területén.

A magyarok és a hunzák kapcsolata[szerkesztés]

A hunok útja az idők során

Nem az ún. fehér hunokat (heftalitákat), vagy Attila népéböl kivált valamiféle ősmagyar rokonokat nevezik hunzáknak (hunzakutoknak), ezt a tévhitet a szakirodalom határozottan elutasítja.[14] A nagar nép és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszél, vérségileg is rokonok.

Történetük[szerkesztés]

Hunza nemzeti zászló. A nemzeti zászlón a hármashalom is megtalálható[15]
Hunzai katonaság címere

A hunzák azt állítják, hogy leszármazottai azoknak a katonáknak, akik Nagy Sándor seregeinek tagjaiként az i. e. 4. században megszállták ezt a földrajzi régiót. Párhuzamosan együtt éltek a régióban a wakhi és shin népcsoportok. A wakhik a Hunza-völgy felső részén laktak, például a Gojal nevű helységben. Továbbá wakhik éltek Kína határ menti régiójában, Tadzsikisztánban és Afganisztánban, valamint Pakisztán Gizar és Chitral kerületében. A shinakit beszélő emberek Hunza-völgy déli részét lakták. Ők már használták a Pakisztán chilas, gilgit és más shina nyelv- területekről származó nyelveket.

Genetikai megoszlás[szerkesztés]

Szakállas ember, Hunza-völgy
Hunza-völgyi lányok

Kinézetük az európai emberekhez hasonló.

Elsősorban az M124 marker (meghatározó Y-DNS-haplocsoport R 2a) van jelen nagy gyakorisággal mindhárom populációban.[16] Azonban, van egy kelet-ázsiai genetikai azonosság, ami arra utal, hogy legalábbis egy részük a Himalája hegyláncain túlról származik.[17]

Számos NRY általános képletű haplocsoport figyelhető meg a burusók között. A leggyakoribb ezek közül az R1a1, amely a közép / dél-eurázsiai vonalhoz kapcsolódik és valószínűleg összefügg a bronzkori, vagy a korai indo-iráni migrációval Dél-Ázsiában i. e. 3000 körül;[18] és az R2a,[19] valószínűleg Dél / Közép-Ázsiából származik a felső paleolitikumból.[20]

A szubkontinentális sejtvonalak a haplocsoport H1 és haplocsoport L3 is jelen vannak,[19] bár haplocsoport L által meghatározott SNP mutáció M20, eléri a maximális variánsokat Pakisztánban.[21] Más Y-DNS haplocsoportok jelentős gyakoriságot értek el a haplocsoport J2 esetén, amelynek elterjedése a mezőgazdaság terjedésének köszönhető, valamint a Közel-Keleten a neolit korban,[18] és a haplocsoport C3, ami Szibériából származik. Szintén jelen van kisebb gyakorisággal a haplocsoport O3, kelet-eurázsiai vonal, és Q, P, F és G.[19]

Gazdaság[szerkesztés]

A burusók régebben önellátó farmergazdák voltak, akik teraszosan művelt földeken növényeket termesztenek nagy magasságokban, és állataikat télen istállózták, nyáron a hegyi legelőre hajtották. Főbb terményeik ma a burgonya, a bab, a búza, az árpa, a köles, a rozs, a hajdina, a rizs, valamint különféle gyümölcsök és zöldségek.[22]

Kultúra[szerkesztés]

Beszélt nyelvek, iskolázottság[szerkesztés]

Hunza csúcs (középen 627 m) és Bublimotin (rock templomtorony, bal) Hunza , északi területek , Pakisztán, Batura Muztagh , Karakoram, Koordináták:36 ° 22'12 "N 74 ° 39'00 "E Koordináták : 36 ° 22'12 "N 74 ° 39'00 "E

A helyi beszélt nyelvek között van a burusaszki, a wakhi és a shina, bár sokan megértik az urdut. A hunzáknál és a Hunza régióban élők esetében az egyik legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya összehasonlítva mint más pakisztáni kerületekkel.[23] Az írástudók aránya a Hunza-völgyben több, mint 90%-os.[24] Az angolt ma már ötéves kortól elkezdik oktatni. Az angol a másik hivatalos nyelv Pakisztánban az urdu mellett, de errefelé nemcsak ezt a két nyelvet beszélik, hanem sok helyi nyelvet is.

Vallásuk[szerkesztés]

A hunzák iszmáiliták, azaz ún. hetes síiták.[25] A legtöbb hunza iszmáilita síita muzulmán vallású, akik IV. Karim Aga Khan követői, míg Ganish-völgy több mint 90%-a síita muzulmán. IV. Aga Khan a spirituális vezetőjük jelenleg Franciaországban él, egyéb muszlim csoportok nyomása miatt.[5] Szunniták főleg Dél- és Közép-Hunzában élnek.

Életmód és az életévek hossza[szerkesztés]

Hunza kenyér. Chapatti kenyér általában friss magvakból, elsősorban búzából, árpából, hajdinából és kölesből készül. Ez az ízletes, lapos, kovásztalan kenyér fontos része a burusók étrendjének.

A hunzákkal kapcsolatban elterjedt egy modern mítosz, miszerint körükben ismeretlen a rákbetegség és egyébként is rendkívül egészségesek és hosszú életűek.[26] Ez a hiedelem egy 1922-es cikken alapszik és modern tudományos vizsgálatok egyáltalán nem támasztják alá.[27][28] A hunzák által lakott vidék jódban szegény, ezért gyakori a golyva. Ugyancsak gyakori körükben a szürkehályog, valamint a magas ibolyántúli sugárzásra visszavezethető bőrbetegségek és a bőrrák. Rendkívül magas a gyermekhalandóság, 30%-uk nem éri meg a 10 éves kort.[29]

A hunzákkal kapcsolatban kialakult mítoszokat az egészséges táplálkozásukra és az általuk fogyasztott barackmag rákellenes hatására vonatkozóan sem sikerült igazolni. A klinikai adatok azt bizonyítják, hogy a laetril vagy másnéven amigdalin (a barackmag hatóanyaga) jótékony hatása rákos betegekre jelenleg nem bizonyítható. Jelentős a kockázata a súlyos, nemkívánatos cianid-mérgezésnek laetril vagy amigdalin bevétele után. A haszon-kockázat a laetril vagy amigdalin kezelés rákbetegek esetén egyértelműen negatív.[30][31][32]

Turizmus[szerkesztés]

Gilgit-Baltisztáni tájak

A Hunza-völgy idegenforgalmi szezonja általában májustól októberig tart, mert télen a Karakorum magaslati út gyakran járhatatlan a miatt.[33] A hőmérséklet májusban maximum 27 °C, és minimum legalább 14 °C, az októberi maximum 10 °C, és a minimum -10 °C.Ma, a híres Karakorum magaslati út (KKH) szeli át Hunzát, összeköti Pakisztánt Kínával a Khunjerab-hágón keresztül, de lezárja az Attabad-tó Hunza északi részén. Rendszeres busz és kisteherautó szolgáltatás működik Gilgit és a Közép-Hunza között (Ganish Village, Aliabad és Karimabad), valamint Gilgit és Sosta Gojal.A PTDC Hivatal irodái Gilgitben, Sostban és Iszlámábádban működnek, amelyek szervezik a programokat a látogatók számára. A Hunza folyó völgye az egyik fő turisztikai attrakció Pakisztánban, számos pakisztáni, valamint külföldi turista utazik a régióba, hogy élvezzék a festői tájat és lenyűgöző hegyek látványát. Ez a gazdaságra és a kulturális kapcsolatokra, illetve a társadalom átalakulására is serkentő hatással van. A kerület számos modern kényelemmel felszerelt, az ázsiai szabványoknak megfelelő turisztikai szolgáltatást nyújtanak. A szépírói képzelet Hunza államot összefüggésbe hozta Shangri La elveszett királyságával, amit most már a helybeliek is előszeretettel emlegetnek. A hunzai emberek híresek lettek rendkívül hosszú élettartamukról,[34][35] ami azonban inkább turisztikai fogás, mintsem statisztikai adatokkal alátámasztott tény. Hiteles mérések bizonyítják, hogy a róluk elterjedt egészség-mítosz alaptalan, a kis nép néhány érdekelt tagja – és a tudatlan utazók – ezzel is megpróbálták a turisták képzeletét felkelteni.

Hatásuk a nyugati világra[szerkesztés]

A magát az Egészséges élet szószólójának tartó J.I. Rodale könyvet írt az Egészséges Hunzák címmel 1955-ben, azt állítva, hogy a hunzák (hunzakutok) híresek hosszú életkorukról, és a sok, százesztendős ember azért volt hosszú életű, mert egészséges élelmiszereket fogyasztottak, mint például a szárított sárgabarack és mandula, valamint a friss levegő és az aktív testmozgás, ami hozzásegítette őket a hosszú és betegség mentes életévekhez.[36] Dr. John Clark a hunzák között élt 20 hónapon keresztül, és a Hunza – a Himalája elveszett királysága című könyvében[37] azt írja: "Szeretném továbbá kifejezni sajnálatomat azon utazóknak, akiknek véleménye ellentmondanak tapasztalataimnak." Ami tévhit a hunza emberek egészségéről, John Clark azt írja, hogy a legtöbb beteg maláriás, vérhastól szenved, férgesség, trachoma sújtja a lakosságot. A betegségek könnyen diagnosztizálhatók és gyorsan meggyógyulnak, az ő első két expedíciójánál 5684 betegnél talált ilyen eseteket.[38] Továbbá, Clark jelentése szerint a hunzák nem mérik az életkort, nem volt naptáruk, hanem személyes becsléssel állapították meg azt. Az átlagos várható élettartam becsléssel 120 vagy annál nagyobb életkor szerintük, a valóságban ennél sokkal rövidebb, ennek mintegy fele. Renée Taylor több könyvet is írt az 1960-as években a hunzák hosszú életkoráról.[30][39]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. TAC Research The Burusho. Tribal Analysis Center, 2009. június 30. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 9.)
  2. https://archive.today/20130103054812/www.highbeam.com/doc/1G1-15474302.html
  3. An Ethnohistorical Dictionary of China James Stuart Olson Copyright. 1998. Greenwood Press, 36. o.
  4. http://www.newspapers.com/newspage/19755305/
  5. a b https://nirc.nanzan-u.ac.jp/nfile/1818
  6. "Burushaski language, Encyclopædia Britannica online". Original.britannica.com.
  7. Engels DW: Alexander the Great and the logistics of the Macedonian Army. Berkeley, CA: University of California Press, 1981
  8. "An Ethnohistorical Dictionary of China. Westport, Conn.: Greenwood Press, 1998, ISBN 0-313-28853-4". Books.google.bg
  9. Y-chromosomal evidence for a limited Greek contribution to the Pathan population of Pakistan, European Journal of Human Genetics (2007) 15; published online 18 October 2006
  10. Y-Chromosomal DNA Variation in Pakistan, American Journal of Human Genetics, 70:1107–1124, 2002, 117. o.
  11. http://www.ft.com/cms/s/11034b1e-54ef-11dd-ae9c-000077b07658,Authorised=false.html?_i_location=http%3A%2F%2Fwww.ft.com%2Fcms%2Fs%2F0%2F11034b1e-54ef-11dd-ae9c-000077b07658.html&_i_referer=http%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FBurusho_people#axzz2MSlCbhGC
  12. A Companion to Ancient Macedonia Szerkesztette: Joseph Roisman, Ian Worthington Copyright. Wiley- BlackWell 2009, 585. o.
  13. http://www.csmonitor.com/World/2009/0321/p01s01-wogn.html
  14. Csáji László Koppány magyar kutató, aki expedíciót vezetett a hunzákhoz.
  15. Hunza. Flags of the World, 2008. június 7. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  16. R. Spencer Wells et al., The Eurasian Heartland: A continental perspective on Y-chromosome diversity, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America
  17. Jun Z. Li et al., Worldwide human relationships inferred from genome wide patterns of variation - Science, Vol. 319. no. 586 (22 February 2008), 1100-1104. o.
  18. a b R. Spencer Wells et al., "The Eurasian Heartland: A continental perspective on Y-chromosome diversity," Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (August 28, 2001
  19. a b c Firasat, Sadaf; Khaliq, Shagufta; Mohyuddin, Aisha; Papaioannou, Myrto; Tyler-Smith, Chris; Underhill, Peter A; Ayub, Qasim (2006). "Y-chromosomal evidence for a limited Greek contribution to the Pathan population of Pakistan". European Journal of Human Genetics 15 (1): 121–6
  20. Biodiversity: Biomolecular Aspects of Biodiversity and Innovative Utilization Bilge Şener Copyright. Congress Antalya Turkey November 3-8. 2001. 37. o.
  21. Qamar Raheel et al. "Y-Chromosomal DNA Variation in Pakistan". American Journal of Human Genetics 70 (1107–1124): 2002
  22. J. T. Clark, "Hunza in the Himalayas: Storicd Shangri-La Undergoes Scrutiny." Natura! Htstmjv 72 (l963l. 38-45: David Larimer. The- Burushaski Language. 1938; John McCarry, "High Road to Hunza," National Geographic l85 {March 1994). ll4??34; Hugh R. Page. Jr., "Burushos." in Paul V. I-lockings. ed., The Eucyrlripedia of World Cultures. vol. 3. South Asia. 199l
  23. Archivált másolat. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  24. ^ a b Siddiqui, Shahid. "Hunza disaster and schools". Dawn (newspaper). Hozzáférés ideje: 2012. július 6.
  25. David Hatcher Childress (1998). Lost cities of China, Central Asia, & India. Adventures Unlimited Press, 263. o. ISBN 0-932813-07-0. Hozzáférés ideje: 2011-01-23
  26. Ralph Bircher: Hunsa
  27. Valóban száz évig élnek a hunzák? 2013.12.11. ködszurkáló blog
  28. http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=330542
  29. Audrey H. Ensminger: Concise Encyclopedia of Foods and Nutrition. 2. kiadás 1995, 619. o.
  30. a b http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22071824
  31. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16625640
  32. amygdalin
  33. New Scientist 1981. szept. 10. 656-658. o.
  34. Wrench, Dr Guy T (1938). The Wheel of Health: A Study of the Hunza People and the Keys to Health. 2009 reprint. Review Press. ISBN 978-0-9802976-6-9. Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 12.
  35. ierney, John (29 September 1996). "The Optimists Are Right". The New York Times.
  36. Rodale, J.I. The Healthy Hunzas 1955
  37. Clark, John (1956). Hunza - Lost Kingdom of the Himalayas. New York: Funk & Wagnalls. OCLC 536892.
  38. Chen JK, Chen TT. Chinese Medical Herbology and Pharmacology. California: Art of Medicine Press; 2004.
  39. Taylor, Renée (1964). Long Suppressed Hunza health secrets for long life and happiness. New York: Award Books

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]