Balassa Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balassa Zoltán
Felvidékkel Kassa is visszatér,1938
Felvidékkel Kassa is visszatér,1938
Életrajzi adatok
Született1949. június 28. (71 éves)
Besztercebánya
Pályafutása
Szakterület újságíró, helytörténész, vegyészmérnök, egyetemi oktató, közéleti személyiség

Balassa Zoltán (Besztercebánya, 1949. június 28. –) felvidéki magyar újságíró, vegyészmérnök, helytörténész, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Gömör megyei értelmiségi családban született. Édesapja, Balassa Géza köztiszteletben álló régész-művészettörténész, édesanyja, Krcsméry Katalin angol, német és francia nyelvtanár volt.

Az általános iskolát és gimnáziumot szülővárosában, magyar nyelvű nem lévén szlovákul végezte. Kamaszkorában műkedvelő csillagászként, majd 1966 és 1990 között a Csehszlovák, illetve a Szlovák Csillagászati Társaság tagjaként tevékenykedett. Az 1980-as évek végén a kontinens egyik legrégibb obszervatóriuma, a Konkoly-Thege Miklós által alapított ógyallai csillagvizsgáló lebontása ellen eredményesen tiltakozott.

1972-ben a prágai Vegyipari Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Közben az Ady Endre Diákkörnek vezetőségi tagja, 1970-ben pedig elnöke lett. Prágai egyetemi docense javaslatára a Kassai Műszaki Egyetemre került oktatónak. Sorkatonai szolgálata után alhadnagyként szerelt le, majd az ottani Katonai Repülős Szakközépiskola szaktanáraként oktatott, az eperjesi tagozaton is.

Az 1970-es évektől a csehszlovák titkosszolgálat a rendszerváltásig folyamatosan megfigyelte. Mint gyanús elem, kénytelen volt vegyésztechnikusként, fűtőként, a kelet-szlovákiai vízművek referenseként keresni kenyerét. Kassára költözve, 1972-ben rögtön beiratkozott a Csemadok helyi szervezetébe, 1990 után a városi elnökség és az Országos Tanács tagja lett. A hetvenes évektől részt vett a történelmi-honismereti szakbizottság munkájában. Tagja lett a Pinceszínpad és a Szép Szó irodalmi színpadnak. Parázs néven kisszínpadot szervezett. A békesség fejedelme címü pódiumjátékát (Bethlen Gáborról), maga rendezte, s körülbelül tíz alkalommal adták elő Felvidék-szerte, de még Prágában is bemutatták. Bajor Andor: A kalapos balladája című szatíra színreviteléért 1984-ben megkapta Kassa város dramaturgiai díját. 1986-ban a kassai Kerületi Művelődési Központ tanfolyamán amatőr színházi rendezői képesítést szerzett.

A romániai falurombolás elleni tiltakozó levelét 1988. augusztus 23-án Románia prágai nagykövetségének küldtek el. Ekkor újra felfigyelt rá a titkosszolgálat. Dessewffy Arisztid tábornok, aradi vértanú margonyai kriptájához rendszeresen szervezett zarándoklatot. 1989-ben, a bársonyos forradalom kitörését követően ő volt, aki Kassán hosszú évek után, nyilvánosan magyar nyelven is felszólalt. A kezdetektől részt vett a Polgári Fórum, illetve a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban. 1990-ben rövid időre Kassa Óváros önkormányzati képviselője lett. A rendszerváltás után az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivőjeként helyezkedett el, ahol alapító tag is volt, később városi elnökként és az Országos Tanács tagjaként részt vett a Magyar Koalíció Pártja munkájában is.

1991 és 1998 között a Szabad Újság szerkesztője, majd szabadúszó volt. 2009 óta munkatársa a Felvidék.ma hírportálnak, ahol közel ezer cikke jelent meg. A 2016/17-es tanévben a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium óraadó tanáraként marketinget, idegenforgalmi földrajzot és szállodaismeretet oktatott. 2018-tól a Kassai Műszaki Egyetemen, a Harmadik Kor Egyeteme program keretében négy szemeszterben Kassa történetét adja elő.

1974 óta honismereti idegenvezetőként is tevékenykedik nemcsak a Felvidéken, hanem Csehországban, Ausztriában, Lengyelországban és Magyarországon is, több tízezer embert kalauzolt így az elmúlt évtizedekben. 1975-ben a prágai Ady Endre Diákkör Honismereti Kerékpártúráit is ő indítványozta, gyakran ő is vezette őket. Kassán 2006 óta vezeti folyamatosan az ún. Barangolásokat, amelyek havonta tematikusan mutatják be a város nevezetességeit és rejtett értékeit magyar és szlovák nyelven. Több – nemcsak Kassával kapcsolatos – kiadvány magyar fordítása is fűződik a nevéhez. Kassáról írt történelmi városkalauza 2016-ban jelent meg.[1] A Kassai Polgári Klub több kiadványának munkatársa, segítője volt, számos publikációban a fényképei is megjelentek. Elsőként írt gróf Esterházy Jánosról könyvet Pilóta a viharban (Gróf Esterházy János és kora) címmel, 1994-ben. A szlovákság történetét is taglaló, a Két nemzet a Kárpát-medencében cimű könyve 2006 és 2015 között öt kiadást ért meg, szlovákul is. A Kárpát-medencében és azon kívül számos szakmai konferencia és egyéb rendezvény meghívott előadója. A felvidéki, a kassa- és környéki magyarság önazonosságának, hagyományainak megőrzése, nemzettudatának erősítése, a közösség múltjának ismerete és a magyar anyanyelvhasználat terjesztése érdekében több évtizede kiemelkedő publikációs, dokumentációs, ismeretterjesztő, előadói, helytörténészi tevékenységet végez.

Írásai[szerkesztés]

Elismerései[szerkesztés]

  • 1999: Eötvös József-sajtódíj
  • 2019. augusztus 20-án államalapításunk ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Balassa Zoltán hetven esztendős újságíró-helytörténészt. A magyar állami kitüntetést Magyarország Kassai Főkonzulátusán ünnepélyes keretek között Haraszti Attila főkonzul adta át.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balassa Zoltán: Kassa – történelmi városkalauz
  2. Könyvismertető
  3. Szerkesztői, cikk (2019. augusztus 23.). „Magyar állami kitüntetést kapott Balassa Zoltán kassai helytörténész” (magyar nyelven). Templarius.hu. (Hozzáférés ideje: 2020. július 10.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]