Az Ír-sziget megyéi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Történelmének egy jelentős részében az Ír-sziget 32 megyére (írül contae vagy condae, kiejtve cʊndeː) volt osztva. Két történelmi megye (Desmond megye és Coleraine megye) ma már nem létezik. Több megye nevet változtatott.

Amikor 1921-ben Írország kettévált, az Ír Köztársasághoz 26 hagyományos megye került, a többi hat pedig átkerült Észak-Írországhoz.

Az Észak-Írországhoz csatolt területek hivatalosan már nem megyék, területük az Egyesült Királyság közigazgatásának részét képezi, így a megyék helyett önkormányzati kerületet (angolul district) hoztak létre. A Köztársaság területén két megyét kisebb részekre osztottak, így ma az ország közigazgatása 29 megyéből áll. Az új megyéket – mint például a Nagy-Dublin régió felosztásával létrejött Dún Laoghaire-Rathdown-t és Fingalt – szinte csak hivatalos kiadványokban használják, hétköznap igen ritkán (sok állampolgár a létezésükről sem tud). Írország nagyobb városai közül több a megyékkel azonos státuszú.

A 32 hagyományos megye alapján szerveződött meg az ír sportélet. Ma is ezeket tekinti szervezeti egységeinek többek közt a Gael Atlétikai Szövetség és az írek gyakran használják ezek nevét különböző helyzetekben.

A sziget tartományokra való felosztása jóval régebbi eredetű. A megyék a normann, illetve a brit fennhatóság idején fejlődhettek ki a korábbi kelta törzsi királyságokból.

Az ír használatban a megye szó majdnem mindig a név előtt áll, vö. "County Clare" Írországban, de "Clare County" Michiganben, az Amerikai Egyesült Államokban. A korábbi "Király megyéje" és "Királynő megyéje" ("King's County" és "Queen's County") kivételek voltak; ezek neve ma County Offaly és County Laois.

A hagyományos megyék térképe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Az 1-es számmal jelölt Dublin felosztása kettővel, a 19-es Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban.

Írföld megyéi. Ír Köztársaság
  1. Dublin megye (Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin főváros)1
  2. Wicklow
  3. Wexford
  4. Carlow
  5. Kildare
  6. Meath
  7. Louth
  8. Monaghan
  9. Cavan
  10. Longford
  11. Westmeath
  12. Offaly 3
  13. Laois 3
  14. Kilkenny
  15. Waterford
  16. Cork
  1. Kerry
  2. Limerick
  3. Tipperary (Észak-Tipperary és Dél-Tipperary)2
  4. Clare
  5. Galway
  6. Mayo
  7. Roscommon
  8. Sligo
  9. Leitrim
  10. Donegal

Észak-Írország

  1. Fermanagh
  2. Tyrone
  3. Londonderry2
  4. Antrim
  5. Down
  6. Armagh

1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa a korábbi Dublin megye területeit ölelik fel.
2. Gyakran csak Derry: lásd Derry-Londonderry névvita
3. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel
4. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynő megyéje" néven volatk ismertek.

Történelmi fejlődésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írország politikai földrajza több-kevesebb pontossággal a 7. századig követhető vissza. Abban az időben a sziget 150 tuath (többes számban tuatha) nevű igazgatási egységre oszlott. Minden egyes tuath független törvényhozás alá tartozó emberek önálló csoportja volt, amelyet a Rí Tuaithe nevű főnök (törzsi király, gyakran a klán főnöke) vezetett.

Már a 6. században létezett a sziget egy másik felosztása is, ekkor a terület ötödökből (cúigí, egyes számban cúige) állt. Az öt ír történelmi tartomány közül négyet ezekről neveztek el: Uladh (a mai Ulster), Laighean (Leinster), Connachta (Connacht) és Mumha (Munster). Az ötödik ötöd, Mídh (Meath), a jelenlegi Meath, Westmeath és Longford megyékkel valamint a mai Leinsterben található Offalyval esett egybe (Louthot Ulster részének tartották).

A 12. században elkezdődött Anglia uralkodóinak támadásai (ezeket a szigeten "normann inváziók" néven emlegették). Az angolok saját területeikhez hasonlóan kezdték el kormányozni az ír területeket, megyékre osztva őket (angolul shire vagy county). A saját megyéik felosztását követendő cantred nevű területi egységeket adományoztak az angol-normann nemességnek, amelyekből később báróságok lettek (angolul barony). Ez utóbbiak idővel angol mintára "birtokok" (angol manor) és "majorok" (townland) lettek. (Sok esetben azonban a báróság és a major is korábbi, a normannok előtt kialakult egységekkel esett egybe.) Írországban egyes források szerint 331 báróság volt, amelyeket "civil egyházközségekre" ("civil parish") osztottak, az ezer acre-től néhány ezer acre területű majorok száma 60 ezerre tehető. A majorokat néha még kisebb egységekre, negyedekre osztották, de jogilag ezeket nem definiálták.

A megyék és státuszuk kialakításában fontos mérföldkő volt a az ír helyi önkormányzatokról szóló törvény, amelyet 1898-ban fogadtak el Londonban.

Korábbi megyenevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi megyenevek: Coleraine megye (ami Londonderry megye alapját képezte), Alsó- és Felső-Tyrone (amelyeket összevontak) és Desmond (amelyet felosztottak Cork és Kerry között.

Korábban létezett Carrickfergus megye is, amely nagyobb volt, mint a mai Carrickfergus borough. Tipperary megyét 1898-ban, amikor a megyerendszert elkezdték a közigazgatásban is alkalmazni, Észak-Tipperary és Dél-Tipperary megyékre bontották. A közelebbi múltban, 1994-ben Dublin megyét osztották fel, Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin egységekre.

Az Ír Köztársaságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt évtizedekben a helyi önkormányzatok sokat veszítettek korábbi feladat- és jogköreikből Írországban, de még mindig vannak teendőik a helyi tervezésben, útfenntartásban, egészségügyben és közművelődésben. A választási kerületek is jórészt a megyehatárokat követik. Az adminisztratív határokban, amelyek korábban akár még városokat is kettéosztottak, kiküszöbölték az egyenetlenségeket.

Az Ír Köztársaságban az eredeti 26, későbbi 29 megyén kívül Dublin, Cork, Limerick, Waterford és Galway "városi tanácsai" (city council) is a megyei tanácsokkal (county council) azonos jogokkal rendelkeznek, így a megyei közigazgatási szint összesen 34 tagú. A többi város alacsonyabb szintet képviselő városi tanáccsal rendelkezik (town council). Ilyen tanácsa van Kilkennynek, bár nevében viselheti a "city" szót (City of Kilkenny).

A megyei szintet átfedő bizonyos tevékenységeket az Európai Unió elvárásainak megfelelően regionális szintre emelték.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakképzési bizottságok rendszere a hagyományos megyékre épült (kivéve a korábbi Tipperary megyében, ahol ebben a rendszerben is Észak-Tipperary és Dél-Tipperary részekre bomlik) és Dublin, Cork, Limerick, Galway és Waterford saját bizottságokkal rendelkeznek. Dún Laoghaire az egyedüli a nem city státuszú városok közül, amelynek szintén van saját bizottsága.

Választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános választások választókörzeteit az ír törvények szerint a megyék határaihoz alkalmazkodva kell szervezni. Ezt a megyék különböző népességnagysága miatt csak úgy lehet megoldani, hogy a népesebb megyékben több választókörzet van, máshol viszont két megye is alkothat egy választókerületet (mint Sligi és Leitrim). Dublin várost és megyét 12 választókerületre osztották.

Észak-Írország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Írországban 1973-ban jelentősen átszervezték a közigazgatást. A korábbi hat megye és két megyei város (county borough; Belfast és Derry) helyett 26 kerületet állítottak fel. Itt a kerületek nem követik a megyék határait.

Bizonyos célokra a régi felosztás (hat megye, két county borough) mégis fennmaradt: a brit uralkodó továbbra is megyénként delegálja személyes képviselőjét (Lord Lieutenant), a megyék külön rendszámtáblákkal rendelkeznek és külön postai kódjuk van.

Betűrendi lista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megye Korábbi neve Tartomány Állam Más helyi kormányzat Népesség
Antrim Ulster Észak-Írország 566 000 (becslés)
Armagh Ulster Észak-Írország 141 000
Carlow Caterlaugh megye Leinster Ír Köztársaság 50 471
Cavan Ulster Ír Köztársaság 63 961
Clare Thomond Munster Ír Köztársaság 110 800
Cork (lásd Desmond) Munster Ír Köztársaság City of Cork 480 909 (Cork város nélkül 361 766)
Dél-Dublin Dublin Leinster Ír Köztársaság City of Dublin 246 919
Dél-Tipperary Tipperary Munster Ír Köztársaság 83 052
Donegal Tyrconnel Ulster Ír Köztársaság 146 956
Down Ulster Észak-Írország 516 000 (becslés)
Dun Laoghaire-Rathdown Dublin Leinster Ír Köztársaság City of Dublin 83 052
Észak-Tipperary Tipperary Munster Ír Köztársaság 65 988
Fingal Dublin Leinster Ír Köztársaság City of Dublin 239 813
Fermanagh Ulster Észak-Írország
Galway Connacht Ír Köztársaság City of Galway 159 052 (Galway City nélkül)
Kerry (lásd Desmond) Munster Ír Köztársaság 139 616
Kildare Leinster Ír Köztársaság 186 075
Kilkenny Leinster Ír Köztársaság 87 394
Laois Királynő megyéje, Leix Leinster Ír Köztársaság 69 012
Leitrim Connacht Ír Köztársaság 28 837
Limerick Munster Ír Köztársaság City of Limerick 131 303 (Limerick City nélkül)
Londonderry (lásd Coleraine) Ulster Észak-Írország
Longford Leinster Ír Köztársaság 34 361
Louth Leinster Ír Köztársaság 110 894
Mayo Connacht Ír Köztársaság 123 648
Meath Leinster Ír Köztársaság 162 621
Monaghan Ulster Ír Köztársaság 55 816
Offaly King's County Leinster Ír Köztársaság 70 604
Roscommon Connacht Ír Köztársaság 58 700
Sligo Connacht Ír Köztársaság 60 863
Tyrone Ulster Észak-Írország 166 516 (becslés)
Waterford Munster Ír Köztársaság City of Waterford 113 241 (2002)
Westmeath Leinster Ír Köztársaság 79 403
Wexford Leinster Ír Köztársaság 131 615
Wicklow Leinster Ír Köztársaság 114 676 (2002

Népesség a 2006-os népszámlálás adatai szerint, ha nincs másképp jelölve.