Limerick (Limerick megye)

	Limerick (Luimneach)
; Limerick címere	; Limerick zászlaja
	Mottó: Urbs Antiqua Fuit Studiisque Asperrima Belli
	Közigazgatás
Ország	Írország
Tartomány	Munster
Megye	Limerick megye
Körzethívószám	61
Testvérvárosok	Lista Quimper (1980–); Cloppenburg; Spokane (1990–); New Brunswick (1999. április 23. – ); Kansas City; Santa Clara (2014–); Hohenlohe (1990–);
	Népesség
Teljes népesség	58 319 fő (2016)
– agglomeráció	38 218 fő
– elővárosokkal	90 757 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület	20.79 km²
Időzóna	GMT (UTC+0); GMTS (UTC+1)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 52° 39′ 55″, ny. h. 8° 37′ 26″Koordináták: é. sz. 52° 39′ 55″, ny. h. 8° 37′ 26″
	Limerick weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Limerick témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A „Limerick” lehetséges további jelentéseiről lásd: Limerick (egyértelműsítő lap).

Limerick (írül: Luimneach) város Írország délnyugati részén.

Fekvése[szerkesztés]

Írország hatodik legnagyobb városa Munster tartományában található, Limerick megye közigazgatási központja. A Shannon folyó torkolatában épült város, az Atlanti-óceán egy, mélyen a szárazföldbe benyúló öblében helyezkedik el.

Éghajlat[szerkesztés]

Limerick (Shannon Airport, 1981-2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	8,8	9,2	11,1	13,3	16,0	18,5	19,8	19,6	17,7	14,3	11,1	9,0	14,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	3,2	3,2	4,5	5,7	8,2	11,0	13,0	12,7	10,8	8,2	5,5	3,6	7,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	102	76	79	59	65	70	66	82	76	105	94	104	978
Havi napsütéses órák száma	50	66	100	153	180	156	141	140	117	90	60	43	1295
Forrás: ^[2]

Limerick (Shannon Airport) extrém éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	14,8	15,5	20,2	23,5	28,0	32,0	30,6	29,8	26,1	22,3	18,2	15,3	32,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−11,2	−9,8	−7,8	−4,1	−0,9	1,5	6,0	2,9	1,3	−2,0	−6,6	−11,4	−11,4
Forrás: ^[2]

Története[szerkesztés]

Limericket a vikingek alapították, a viking város gazdaságát egy Brian Boru nevű kalóz tette tönkre fosztogatásaival. Írország többi nagyvárosához hasonlóan normann kézbe került, a normann időben a város ismét megerősödött.

A vallásháborúk során számos ostromot élt át a város, végül 1691-ben esett el.

1919-ben jött létre a Limericki tanácsköztársaság, mely egyetlen szocialista kísérlet volt az ország történelmében, és sokkal inkább angolellenes törekvéseiről volt híres, mint a munkásváros szegény munkásainak egybefogásáról. Rövid fennállása során még saját pénzt is nyomtak a városban. Az angolok a város visszafoglalása után véres bosszút álltak az önállósági kísérlet miatt.

A második világháború után hosszú évtizedekig az ország legszegényebb nagyvárosának számított, azután az 1990-es évek második felében gyors fejlődésnek indult, köszönhetően a városba beáramló tőkének. Az ezredforduló előtt főleg európai uniós pályázatokon nyert pénzből hozták helyre a város hangulatos központját.

Látnivalók[szerkesztés]

King John’s Castle: 1200 és 1210 között épült hatalmas normann erődrendszer átadásánál János király is jelen volt, ezért a vár az ő nevét viseli. Sokáig Írország legnagyobb erődítménye volt, mára csupán a belső vár maradt meg.
Az egyezség köve: a King John’s erődítménnyel szemben, a Shannon folyó túlpartján álló kő a vár legnagyobb, 1690-1691-es ostromára emlékeztet. A kő egy templom oltárkövének részlete volt. A hagyomány szerint ezen a kövön írta alá a vár védője, Patrick Sarsfield a katolikusokat jogaikba és földbirtokaikba visszahelyező Limericki egyezményt Orániai Vilmos képviselőjével. A megállapodás szerint a várvédők szabad elvonulást kaptak. Ezzel ért véget a gyilkos vallásháborúk időszaka Írországban. Sarsfield halála után az angolok semmisnek tekintették az egyezményt, 1700-tól bevezették a katolikusokat minden jogaiktól megfosztó törvényeket, úgyhogy az írek számára a folyóparton álló kő az angolok szavahihetetlenségének emlékműve.
St. Mary katedrális: 1172-ben épült
St. John's katedrális: 1861-ben épült
Hunt Múzeum: John Hunt régész hagyatéka, az ország legnagyobb magán-régiség gyűjteménye
Limerick Múzeum
Limerick-i Egyetem
A Shannon folyó hídjaival és vízlépcsőjével