Athanagild nyugati gót király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Athanagild
Mariano Brandi: Athanagild (1823)
Mariano Brandi: Athanagild (1823)

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
554567
Elődje I. Agila
Utódja I. Liuva, Leovigild
Életrajzi adatok
Született 517
nem ismert
Elhunyt 567. decembere (50 évesen)
Toledo[1][2]
Házastársa Goïswinthe
Gyermekei
Édesapja nem ismert
Édesanyja nem ismert

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Athanagild témájú médiaállományokat.

Athanagild (latinul: Atanagildus), (517567. decembere[3]) a nyugati gótok ariánus hitű[4] ellenkirálya 551-től,[4] királya 554-től haláláig.

551-ben fellázadt Agila ellen,[5] és segítséget kért I. Justinianus bizánci császártól,[5] aki Patricius Liberius vezetésével haderőt küldött számára.[5] A hajóhad támogatásával megverte Agilát[6] Sevilla mellett[5] s ennek meggyilkolása után foglalta el 554-ben a királyi trónt.[6] Megkísérelte a görögök kiűzését;[7] ám ezek a megerősített városokban dacoltak fegyvereivel.[7] A Földközi-tenger partjait Valenciától Gibraltárig a bizánciaknak kellett átengednie[6] (a Cadiz és a Cartegna közti területeket.[4]) Jó viszonyt hozott létre a frankokkal.[4] Az arianizmust már ekkor nagy veszedelem fenyegette; észak felől a frankok, délkelet és dél felől a görögök, akikhez az ortodox hitre tért szvébek is csatlakoztak, törtek romlására.[7] Híre szárnyalt, hogy maga a király is hitet fog változtatni.[7] Erre látszott mutatni, hogy székhelyét Toledóba tette át.[7] Azonban ez nem következett be.[7] «A gótok – mondja Tours-i Szent Gergelyazt a szörnyű szokást vették föl, hogy a nekik nem tetsző királyt fegyverrel tették el láb alól s olyat választottak, a ki kedvökben járt»[7]. Athanagild e részben kivétel volt s a krónikaírók különösen kiemelik, hogy hosszú idő óta ő az első gót király, ki természetes halállal múlt ki.[7] Halálával új remény szállta meg az ariánusokat.[7]

Gyermekei[szerkesztés]

Két leánya közül Brünhilde Sigebert ausztráziai királynak, Galswintha pedig soissons-i Chilperich királynak volt neje.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Atanagildo 554-568, Liuva 568-573 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2008. augusztus 25.)
  2. Athanagild König der Westgoten (551-567) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. Iohannes Biclarensis krónikája 568-ra teszi halála dátumát: [568] Ez idő tájt Athanagild, a gótok királya életét bevégezte Hispániában, és helyette Liuva vitte tovább a királyságot. (Vö.: Horváth Emőke: Iohannes Biclarensis krónikája (Aetas 23. évf. 2008.1.szám) A krónika)
  4. ^ a b c d Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 116. oldal
  5. ^ a b c d Iordanes: GeticaA gótok eredete és tettei (fordította: a PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének hallgatói munkaközössége Kiss Magdolna vezetésével, szerkesztette: Kiss Magdolna), 4. kiadás, L'Harmattan, Budapest, 2005, ISBN 963-9457-69-8, 171. oldal
  6. ^ a b c d Bokor József (szerk.). Athanagild, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  7. ^ a b c d e f g h i Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában


Előző uralkodó:
I. Agila
Nyugati gót király
554567
Fíbula aquiliforme (M.A.N. Madrid) 01.jpg
Következő uralkodó:
I. Liuva, Leovigild