Ugrás a tartalomhoz

II. Alarik nyugati gót király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Alarik

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
484. december 28.[1] 507 nyara
ElődjeEurich
UtódjaGesalech
Életrajzi adatok
UralkodóházBalthingok
Született458
Vizigót Királyság
Elhunyt507 nyár vége (49 évesen)
Vouillé
ÉdesapjaEurich
ÉdesanyjaRagnachild[2]
HázastársaTheodegotho
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Alarik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Alarik vagy Alaricus (458[3]507 nyár vége[3]), 484-től a nyugati gótok királya. Édesapja Eurich király. Hatalma az Ibériai-félsziget és a mai Dél-Franciaország nagy részére terjedt ki.[1] Bár édesapjához hasonlóan ariánus keresztény volt,[1] de megfékezte a katolikusok üldözését,[1] és 506-ban engedélyezte az agdei katolikus zsinatot.[1]

Élete

[szerkesztés]

Alarik Eurich fiaként született. Galliában és Hispaniában folytatott hadjáratokat, melynek során országának, a tolosai gót királyságnak területét a helyi latin, szvéb, és latinizált őslakosság rovására növelte.[4] Ám gyengeségét mutatja, hogy a frankok elől menekülő Syagriust kiszolgáltatta Klodvignak.[5]

Alarik folytatta apja munkásságát, aki a legkorábbi germán törvénykönyv, a Codec Euricianus megfogalmazója volt.[6] A jogtörténelem dicsérettel emlékezik meg a gót királyról, aki, hogy római alattvalóinak hajlamát megnyerje, törvénykönyvet szerkesztette számukra:[7] Alarik felállított egy bizottságot, amely kivonatot készített a római törvényekből és császári rendeletekből.[1] Ez főképp a rómaiak és germánok közötti viszonyt kívánta rögzíteni: 506-ban[1] látott napvilágot a Lex Romana Visigothorum, más néven a Breviarium Alaricianum (A nyugati gótok római törvényei).[1][6] A törvénykönyv Dél-Franciaországban sokáig hatályban maradt.[7]

II. Alarik ezen kívül fegyveres támogatást nyújtott a keleti gótoknak, valamint a burgundoknak, és tovább növelte hispániai birtokait.[6] 502-ben visszaverte a frank támadásokat.[6] Ám I. Klodvig frank király a vizigótok arianizmusát ürügyül felhasználva háborút robbantott ki.[1] 507-ben a gótokra vereséget szenvedtek a vouilléi csatában[1] (Campus Vogladensisnél).[6] A menekülő Alarikot állítólag maga Klodvig érte utol és ölte meg.[1] Halálával a frankok bekebelezték a nyugati gót birodalom galliai részeit (Septimania kivételével).[6] A trónon idősebb (de törvénytelen) fia, Gesalech követte.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Theudigotha, a keleti gót király, Nagy Theuderik leánya volt.[6] Fiuk, Amalarich 511 és 531 között uralkodott.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 27. oldal
  2. Alarich II. König der Westgoten (484-507) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. [2006. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. a b Toulouse, kings, dukes & counts. Euric 466-484, Alaric II 484-507, Gesalic 507-511, Amalric 507-531 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  4. Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 17–18. oldal
  5. Váczy Péter: A középkor története (a sorozat 2-ik kötete), A Magyar Szemle Társaság kiadása, Révai Testvérek Irodalmi Rt., Budapest, 1936, ISBN 963-7965-14-9, 181. oldal
  6. a b c d e f g Európa uralkodói, 18. oldal
  7. a b Bokor József (szerk.). Alarich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 


Előző uralkodó:
Eurich
Következő uralkodó:
Gesalech