Ugrás a tartalomhoz

Armagh

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Armagh
Szent Patrik katedrális (róm.kat.)
Szent Patrik katedrális (róm.kat.)
Armagh címere
Armagh címere
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Észak-Írország
MegyeArmagh megye
IrányítószámBT60, BT61
Körzethívószám028
Népességi adatok
Teljes népesség14 777 fő (2011)[1]
Népsűrűség1 434,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10.3 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 20′ 58″, ny. h. 6° 39′ 16″54.349444°N 6.654444°WKoordináták: é. sz. 54° 20′ 58″, ny. h. 6° 39′ 16″54.349444°N 6.654444°W
Armagh weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Armagh témájú médiaállományokat.

Armagh (írül: Ard Mhacha, "Macha magaslata"[2]) város Észak-Írországben, mely a hasonló nevű megye székhelye. Fontos vallási központ, mind a Római katolikus egyház, mind pedig az ír anglikán egyház számára, ugyanis a városban székelő érsek egyben az egész Ír-sziget prímása is mindkét felekezet tekintetében.[3] Az ókorban a közeli Navan Fort (írül: Eamhain Mhacha) a kelta vallás rituális központja, valamint a királyi székhelyek egyike volt. Ma Armagh két, egyaránt Szent Patrikról elnevezett, katedrálisáról, obszervatóriumáról, valamint György-kori (Georgian) építészeti emlékeiről nevezetes.

Habár statisztikai értelemben közepes méretű városnak számít,[4] 1994-ben mégis városi rangot (City) kapott II. Erzsébet brit királynőtől, majd 2012-ben jogosulttá vált a főpolgármester (Lord Mayoralty) státuszra, mely alapvetően szimbolikus rang.[5] Népessége 14.777 főt tesz ki a 2011-es népszámlálás adatai alapján.[6]

Történelem

[szerkesztés]

Alapítás

[szerkesztés]

Eamhain Mhacha (ma: Navan Fort) Armaghtól nyugatra a kelta vallás ősi rituális központja volt. Az ír mitológia szerint királyi, illetve ulsteri tartományi székhely is volt a hely. Időszámításunk elején csaknem elnéptelenedett, majd a 3. századtól ismét felfedezhetők betelepülés – egy henge – nyomai az anglikán katedrális dombján, a mai város szívében.[7] A város Macha istennő után kapta a nevét, csakúgy, mint a korábbi rituális központ, Ard Mhacha jelentése: "Macha magaslata". Ez angolosodott először Ardmagh, majd a mai Armagh névalakra.[8]

A kereszténység felvétele után a pogány szentély átalakult keresztény templommá és kolostor is létesült. A hagyomány szerint 445-ben Szent Patrik alapított egyházat itt. Muirchú szerzetes-történetíró által feljegyzett legenda szerint Dáire a helyi törzs vezetője nem akarta engedni Szent Patriknak, hogy Ard Mhacha dombján építsen templomot, ehelyett egy alacsonyabban fekvő területet adott neki keletre. Egy nap, Dáire lovai mind elhullottak legelés közben a mai templom területén. Dáire erre meg akarta öletni Patrikot, mire őt magát betegség kényszerítette térdre. Könyörögtek Patriknak, hogy gyógyítsa meg őt és Patrik szentelt vize új életet lehellt Dáiréba és a lovaiba is. Dáire megjutalmazta Patrikot egy nagy bronzüsttel és biztosította neki a dombon a helyet temploma felépítéséhez. Dáire karaktere hasonló Dagda istenséghez.[9]

Középkor

[szerkesztés]

A 7. századtól Armagh vált Észak-Írország legfontosabb egyházává és kolostor-iskolájává.[10] Armaghi szerzetesek írták a Codex Ardmachanus (írül: Leabhar Ard Mhacha, latinul: Liber Ar(d)machanus, magyarul: Armagh-i Könyv) kéziratot, mely főleg latin-szövegű, de találhatók benne óír nyelvtöredékek, melyek a legrégebbiek közül valók.[11]

Armagh az Airthir királyság szívében feküdt az Airgíalla törzsszövetségen belül. A város ugyanakkor a szomszédos Uí Néill pártfogását is bírta. Az első viking rajtaütést 832-ben jegyezték fel[12] és még legalább tíz hasonló rablótámadást kellett elszenvednie a városnak a következő évszázadban.[10]

Brian Boru, "Írország főkirálya" (High King of Ireland) 1004-ben látogatást tett Armaghban és ez alkalomból ismerte el az itteni egyházat az ország főegyházának, továbbá tetemes vagyont adományozott. Ezt a rangot azonban majd csak az 1111-es Ráth Breasaili zsinaton ismerik el hivatalosan.[10] 1171-ben egy Armaghba összehívott országos tanács határozott arról, hogy az Ír-sziget minden angol rabszolgáját szabadon engedjék.[13]

Az angol-normann invázió után Armaghot 1185-ben támadták meg először Philip de Worcester csapatai, majd John de Courcy lovag 1189-ben.[14] 1196 és 1199 években pedig a szomszédos Ulaid királyság ütött rajtuk.[15]

A romos katedrálist Máel Patraic Ua Scannail érsek építtette újjá 1268-ban és emellett ferences rendházat alapított, melynek romjai még ma is láthatóak.[10]

Korai újkor

[szerkesztés]

Az angol Tudor-ház a 16. században újra meghódította az addigra már nagyrészt újra ír uralom alatt álló szigetet. Armagh sokat szenvedett ekkor az angolok és az ír O'Neill dinasztia közötti csatározásoktól, hiszen stratégiai fontosságúvá vált az angolok uralta (Pale) és az ír északi területek között (pl. Tyrone). A város többször cserélt gazdát a háborúskodások – például a kilencéves háború, vagy "Tyrone-felkelés" – során. A háború végére a város már teljesen romokban állt.[10][16]

A kilencéves háború után angol uralom alá került a város, az addigi katolikus katedrálist a protestáns (anglikán) egyház vette birtokba és általánosságban is megindult az angolok szisztematikus betelepítése, csakúgy, mint Ulster egészében. Az 1641-es ír felkelés során a brit telepesek a katedrálisba menekültek és hosszas tárgyalások után a katolikus lázadók Felim O'Neill vezetésével bevették a várost. 1642-ben, amikor a lázadók harctéri helyzete már jelentősen rosszabb lett másutt, az armaghi lázadók elkobozva a telepesek vagyonát, felgyújtották a várost.[17]

Modern kor

[szerkesztés]

Armagh már Szent Patrik kora óta egyházi és oktatási központnak számít, nevezték a "szentek és tudósok városának" is.[18] A The Royal School 1608-ban, az obszervatórium 1790-ben, míg a St Patrick's College 1834-ben nyitotta meg kapuit. Az obeszervatórium Lord Rokeby (Richard Robinson) érsek nagyszabású tervének része volt, miszerint létre akart hozni Armaghban egy egyetemet. Az érsek 1794-ben meghalt, így az egyetemi tervei nem valósulhattak meg.[19]

Az ír függetlenségi háború során 1921 január 11-én a Sinn Féin egy ismert armaghi személyiségét, John Dorant 6-7 maszkos alak kirángatta a saját otthonából és a nyílt utcán agyonlőtték. 1921 január 13-án az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) Armaghban lesből megtámadott és megölt egy az Ulsteri Királyi Csendőrséghez (Royal Ulster Constabulary – RUC) tartozó rendőrőrmestert.[20] 1921 szeptember 4-én az ír republikánus Michael Collins és Eoin O'Duffy 10.000 fős gyűlés előtt tartott beszédet a kisvárosban.[21]

Az észak-írországi konfliktus erőszakja Armagh-ot sem kímélte, egyik külvárosi útját például "Murder Mile"-ként, azaz "Gyilkos Mérföldként" emlegették a helyiek.[22] 1969-től 1994-ig összesen mintegy 86 gyilkosság történt a városban és külterületein. A régi városháza 1828-ban épült Tontine Buildings néven,[23] majd 1910-ben alakították át városházává.[24] Ez az épület 1972. szeptember 27-én egy bombatámadásban olyan súlyosan megsérült, hogy végül le kellett bontani.[25]

Nevezetes építmények

[szerkesztés]
  • Szent Patrik katedrális (anglikán)
    Szent Patrik katedrális (anglikán)
  • Scotch Street, 1900-körül
    Scotch Street, 1900-körül
  • Szabadtéri piac a Market Streeten
    Szabadtéri piac a Market Streeten
  • börtön
    börtön
  • üzletház
    üzletház
  • nyilvános könyvtár
    nyilvános könyvtár
  • bíróság
    bíróság
  • Armagh Megyei Múzeum
    Armagh Megyei Múzeum
  • Armagh Planetárium
    Armagh Planetárium
  • Érseki palota
    Érseki palota

Városrészek

[szerkesztés]
Armagh településszerkezete (townland-ok)

Észak-Írországban a közigazgatás fontos egysége a község, mely hazánktól eltérően várost is magában foglalhat, mint ahogy Armagh is az ugyanolyan nevű község része. Armagh község további (város)részekre (townland) osztódik, melyek a közigazgatás tulajdonképpeni alapegységei. Elnevezéseik a történelmi időkig nyúlnak vissza és visszaköszönnek utcanevekben, illetve épületek elnevezéseiben. 1830-ban Armagh község legtöbb townlandját összeolvasztották és csak a környezők maradtak önállóak. Ezek felsorolása alább található:[26]

  • Aghamoat (írül: Achadh Mochta, "Mochta mezeje")
  • Ballynahone More (írül: Baile na hAbhann, "townland a folyónál")
  • Cargagh (írül: Cairgeach, "sziklás terület")
  • Cavanacaw (írül: Cabhán an Chatha, "csatavölgy" vagy Cabhán na Cáithe, "pelyvavölgy")
  • Drumadd (korábban: Drumadokeenan, írül: Dromad Uí Chianáin, "O'Keenan orma")
  • Drumarg (írül: Droim Mairge, "határ hátság")
  • Drumman More (írül: Dromann, "orom")
  • Killuney (írül: Cill Liamhna, "Liamhain temploma")
  • Legarhill vagy Mullaghcreevie (írül: Mullach Craoibhe, "dombtető az elágazásnál"; legar óangol szó a katonai táborra)
  • Longstone ("álló kő", "menhir")
  • Lurgyvallen (írül: Lorga Uí Mhealláin, "O'Mallon hosszú hátsága")
  • Mullynure (írül: Mullach an Iúir, "dombtető a tiszafánál")
  • Parkmore (írül: Páirc Mhór, "nagy mező")
  • Tullyelmer (korábban: Tullyelmaine, írül: Tulaigh Alúine, "agyaghalom")
  • Umgola (írül: Iomghuala, "dombhát")

Népesség

[szerkesztés]

A 2011. március 27-én lezajlott népszámlálás adatai szerint akkor 14.777 fő élt Armagh-ban (5871 háztartás), mely a teljes északír népesség 0,82%-a,[6] és amely 1,3%-kal több, mint 10-évvel azelőtt.[27] Néhány tényadat a lakosságról:

  • 20.90% 16 év alatti és 15.44% 65 év feletti;
  • 52.52% nő és 47.48% férfi;
  • 68.85% római katolikus, vagy legalább annak nevelték, 26.95% protestáns vagy más keresztény felekezetű;
  • 44.39% ír nemzetiségűnek, 27.18% brit nemzetiségűnek, 26.43% északír nemzetiségűnek vallotta magát;
  • 37 év volt a népesség átlagéletkora;
  • 18.76% ért valamelyest ír nyelven és 4.08% beszéli az ulsteri skót dialektust.

Oktatás

[szerkesztés]

Általános iskolák

[szerkesztés]
  • Armstrong Primary School
  • Christian Brothers Primary School
  • The Drelincourt Primary School
  • Dromintee Primary School
  • Drumhillery Primary School
  • Mount St Catherine's Primary School
  • The Royal School Preparatory School
  • Saints and Scholars Integrated Primary School
  • St. Malachy's Primary School
  • St. Patrick's Primary School

Középiskolák

[szerkesztés]
  • City of Armagh High School
  • St. Catherine's College
  • St. Patrick's Grammar School
  • The Royal School
  • Southern Regional College[28]

Közlekedés

[szerkesztés]
krikett meccs a Mallon

Az Ulster Railway vasúttársaság 1848-ban kötötte össze Armagh-ot Belfasttal, majd 1858-ban Monaghannal. A Newry and Armagh Railway 1864-ben nyílt meg, a Castleblayney, Keady and Armagh Railway pedig 1910-ben. Ezek a társaságok 1911-re mind a Great Northern Railway (GNR) irányítása alá kerültek.[29]

Írország 1921-es függetlenedése és az északír területek különválása nyomán a határszélre került Armagh közlekedése hanyatlásnak indult. Egymás után zárták be a vasúti vonalakat, míg végül 1957. október 1-jén megszüntették az összes Armaghot érintő vonalat.[30] Jelenleg a legközelebbi vasútállomás Portadownban van. A 2000-es években újra felmerült a vasúti összeköttetés helyreállítása Armagh és Portadown között és megvalósíthatósági tanulmány is készült erről.[31]

Autópályák (M1) egyelőre elkerülik a várost.

Sport

[szerkesztés]

Armaghnak az Északír Futball Ligában (NIFL) játszó városi focicsapata van (Armagh City Football Club), egy másik csapat, a Lisanally Rangers F.C. pedig a Közép-Ulsteri Futball Ligában rúgja a labdát. A hagyományos focitól eltérő ír futballt is két csapat képviseli: Armagh Harps és Pearse Ógs. További ír stílusú klubok is vannak, így ír kézilabda és hurling klub is van a településen. Ezeket az ír típusú játékokat szinte kizárólagosan ír katolikusok játsszák, illetve nézik.[32]

Krikettpálya is van Armagh "The Mall" nevű területén, mely az Armagh Cricket Clubnak ad otthont. Az 1969-ben alapított atlétikai klub pedig rendszeresen megrendezi az 5 kilométeres távú "5K" nemzetközi futóversenyét.[33]

Éghajlat

[szerkesztés]

Mérések tengerszint feletti magassága: 42 m (138 ft))

Armagh éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,717,121,822,626,230,431,429,427,622,716,816,631,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,48,110,212,615,618,019,719,316,913,410,07,713,3
Átlaghőmérséklet (°C)4,74,96,78,511,213,815,715,413,210,17,04,99,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,91,63,14,36,79,611,711,49,56,83,92,16,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−14,3−15,0−12,4−7,1−2,30,80,02,3−0,6−5,6−8,3−14,6−15,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)755466585858637668867577812
Havi napsütéses órák száma4669971431741441371331149059401246
Forrás: Met Office[34]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.ninis2.nisra.gov.uk/public/AreaProfileReportViewer.aspx?FromAPAddressMulipleRecords=Armagh@Exact%20match%20of%20location%20name:%20@Exact%20Match%20Of%20Location%20Name:%20%20Armagh@23?
  2. ↑ Field, John. Place-names of Great Britain and Ireland (angol nyelven). Newton Abbot, Devon: David & Charles, 25. o. (1980. november 6.). ISBN 0389201545. OCLC 6964610 
  3. ↑ Tomás Ó Fiaich (2006). „The Primacy in the Irish Church” (angol nyelven). Seanchas Ardmhacha Vol.21 (1), 1-23. o, Kiadó: Cumann Seanchais Ard Mhacha. 
  4. ↑ Settlement Information on Armagh City (angol nyelven). Northern Ireland Neighbourhood Information Service. (Hozzáférés: 2016. február 20.)
  5. ↑ Results of Diamond Jubilee Civic Honours Competition announced (angol nyelven). Cabinet Office, 2012. március 14. (Hozzáférés: 2012. március 14.)
  6. ↑ a b Census 2011 Population Statistics for Armagh Settlement (angol nyelven). Northern Ireland Statistics and Research Agency (NISRA). (Hozzáférés: 2019. április 15.)
  7. ↑ John T. Koch. Celtic Culture: A Historical Encyclopedia (angol nyelven). ABC-CLIO, 80. o. (2006) 
  8. ↑ Ard Mhacha (angol nyelven). logainm.ie . (Hozzáférés: 2023. július 4.)
  9. ↑ Dáithí Ó hÓgáin. Myth, Legend & Romance – An encyclopaedia of the Irish folk tradition (angol nyelven). Prentice Hall Press, 357-358. o. (1991). ISBN 9781870805117 
  10. ↑ a b c d e Seán Duffy. Medieval Ireland – An Encyclopedia (angol nyelven). Routledge, 48-50. o. (2005). ISBN 9781138062252 
  11. ↑ szerk.: John Gwynn D.D., D.C.L.: Liber Ardmachanus – The Book of Armagh (angol nyelven). Royal Irish Academy, 21. o. (1913). Hozzáférés ideje: 2023. július 4. 
  12. ↑ The Vikings, Third (angol nyelven), Penguin Books, 233. o. (2016. november 6.). ISBN 978-0-141-98476-6 
  13. ↑ Medieval Sourcebook: Decrees on Sale of Unfree Christians, c. 922-1171 (angol nyelven). sourcebooks.fordham.edu
  14. ↑ DeBreffny, Brian, Mott, George. The Churches and Abbeys of Ireland (angol nyelven). London: Thames & Hudson, 60–61. o. (1976) 
  15. ↑ Brendan Smith. Colonisation and Conquest in Medieval Ireland – The English in Louth, 1170-1330 (angol nyelven). Cambridge University Press, 62. o. (1999) 
  16. ↑ Kevin Quinn: The Lost Castle of Armagh. (Hozzáférés: 2023. július 5.)
  17. ↑ szerk.: Annaleigh Margey, Eamon Darcy, Elaine Murphy: The 1641 Depositions and the Irish Rebellion (angol nyelven). Routledge, 92. o. (2016). ISBN 9781138664555 
  18. ↑ Exploring Armagh – the city of Saints & Scholars (angol nyelven), 2019. október 15. (Hozzáférés: 2023. július 8.)
  19. ↑ Archbishop Richard Robinson (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 8.)
  20. ↑ Chronology of Irish History 1919 – 1923: January 1921 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 8.)
  21. ↑ Chronology of Irish History 1919 – 1923: September 1921 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 12.)
  22. ↑ Ed Blanche. „Irish Police Face Peril of 'Murder Mile'”, Los Angeles Times, 1985. január 6. (Hozzáférés: 2023. július 12.) (angol nyelvű) 
  23. ↑ Tontine Buildings (angol nyelven). Dictionary of Irish Architects. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
  24. ↑ Armagh Town Hall (angol nyelven). Dictionary of Irish Architects. (Hozzáférés: 2023. július 12.)
  25. ↑ McFarland, John (2004. február 1.). „A modern vision: Eric Lindsay at Armagh” (angol nyelven). Astronomy & Geophysics 45, 1.18–1.22. o. DOI:10.1046/j.1468-4004.2003.45118.x. (Hozzáférés: 2023. július 12.) 
  26. ↑ Advanced Place-Name Search (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. június 30.)
  27. ↑ Census 2001 Usually Resident Population: KS01 (Settlements) - Table view (angol nyelven). Northern Ireland Statistics and Research Agency (NISRA). (Hozzáférés: 2019. augusztus 10.)
  28. ↑ Welcome to Southern Regional College – Further and Higher Education. [2019. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
  29. ↑ Hajducki, S. Maxwell. A Railway Atlas of Ireland (angol nyelven). Newton Abbott: David & Charles (1974). ISBN 0-7153-5167-2 
  30. ↑ Baker, Michael H. C.. Irish Railways since 1916 (angol nyelven). London: Ian Allan, 153, 207. o. (1972). ISBN 0-7110-0282-7 
  31. ↑ Linda Stewart: Plans for rail link to Belfast International Airport unveiled (angol nyelven). Belfast Telegraph , 2014. május 20. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  32. ↑ Cronin, M. (2000). „Catholics and Sport in Northern Ireland: Exclusiveness or Inclusiveness?” (angol nyelven). International Sports Studies Volume 22 (Number 1). 
  33. ↑ Wolfe-Bieler, Kristen: Run Your First 5-K (angol nyelven). Runner's World , 2007. június 8. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  34. ↑ Station: Armagh, 1981-2010 (angol nyelven). Met Office. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
Commons:Category:Armagh
A Wikimédia Commons tartalmaz Armagh témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Armagh&oldid=27578498”