III. Anund svéd király
| III. Anund | |
 | |
| pénzérme Anund király idejéből | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1022 – 1050 | |
| Elődje | III. Olaf |
| Utódja | III. Emund |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Munsö-ház |
| Született | 1008. július 25. |
| Elhunyt | 1050 (41 évesen) |
| Édesapja | III. Olaf |
| Édesanyja | Estrid |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Gunhild[1] |
| Gyermekei | nem ismert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Anund témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Anund Olafsson vagy Anund Jakab[2] (svédül: Anund Jakob), (1008. július 25. – 1050.[1]) a svédek keresztény[3] királya 1021-től haláláig. Szigorú törvényeket vezetett be uralkodása alatt.[4]
Élete[szerkesztés]
III. Olaf fiaként született 1008-ban. 1019-től édesapja mellett kormányzó.[4] Olaf halála után lépett a trónra 1022-ben.
Hamarosan csapatokat küldött II. (Szent) Olaf norvég király megsegítésére a dán Nagy Knut király elleni, 1026-os a mai Svédország déli részén folyó, akkoriban azonban Dániához tartozó Helge patak melletti ütközetben, melyben azonban mégis a dánok győztek. Kérdéses, hogy ezután a csata után Jakab király tényleges hatalommal bírt-e a svéd területeken. Feltételezhető, hogy a svéd nép ezután a dán uralkodót ismerte el királynak, melyet megerősít, hogy Knut képe tűnik fel az ezután az időszak után vert érméken.
Az emlékekben Emund Kolbränna (Szénégető Emund) néven is előfordul.[4] Ennek az lehet az oka, hogy uralkodása idején a svéd területeken a lakosság egy jelentős pogány hányada nem fogadtak volna el egy keresztény (nevű) királyt, Anund viszont azok házait, akik szigorú törvényeit nem tartották be, leégette.
Uralkodása idején megváltoztatták az írásjeleket a rúnaírásos ábécében.[4]
A király természetes halállal halt meg[4] 1050-ben.
Felesége[szerkesztés]
Anund király felesége Gunhild királyné volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ Az utóbbit keresztelésekor, mint keresztény nevet kapta.
- ↑ Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 52. oldal
- ↑ a b c d e Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 222. oldal
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Bengans historiasidor (svéd nyelven). Wadbring.com
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: III. (Kincses) Olaf |
|
Következő uralkodó: III. (Öreg) Emund |
| Yngling-ház (970–1060) |    | |
|---|---|---|
| Stenkil-ház (1060–1125) | ||
| Ulfing-ház1 (1125–1130) | ||
| Sverker-ház2 (1130–1222) | ||
| Erik-ház (1156–1234) | ||
| Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364) | ||
| Mecklenburgi-ház (1364–1389) | ||
| Valdemár-ház3 (1388–1412) | ||
| Griffin-ház (1396–1439) | ||
| Wittelsbach-ház (1441–1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1457) | ||
| Oldenburg-ház (1457–1523) | ||
| Vasa-ház (1523–1654) | ||
| Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720) | ||
| Hessen-Kassel-ház (1720–1751) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1751–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–) | ||
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház. | ||
