Ankerit
| Ankerit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | barnapát |
| Képlet | Ca(Fe,Mg,Mn)(CO3)2 |
| Kristályrendszer | trigonális |
| Elemi cella | a = 4.8312(2) Å; c = 16.1663(3) Å; Z = 3 |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
| Csoport | Dolomitcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | romboéderes kristályok vagy szemcsés tömegek |
| Szín | szürke, fehér vagy kissé vöröses |
| Porszín | színtelen |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | áttetsző vagy átlátszatlan |
| Keménység | 3,5-4,0 |
| Hasadás | minden lap mentén jól hasad |
| Törés | egyenetlen |
| Oldhatóság | sósavban oldódik |
| Sűrűség | 2,9-3,8 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ankerit témájú médiaállományokat. | |
Az ankerit vas, magnézium és mangán tartalmú karbonátásvány. Gyenge minőségű vasérc. 1825-ben az osztrák Alpokban fedezte fel Wilhelm Haidinger bécsi geológusprofesszor és Mathias Joseph Ankerről, (1771–1843) a Grazi Egyetem ásványtani tanszékének professzoráról nevezte el.
Kémiai összetétele[szerkesztés]
- Kalcium (Ca) = 19,4%
- Magnézium (Mg) = 3,5%
- Mangán (Mn) = 2,7%
- Vas (Fe) = 16,3%
- Szén (C) = 11,6%
- Oxigén (O) = 46,5%
Keletkezése[szerkesztés]
Másodlagosan, hidrotermásan keletkezik gyakran szulfidokkal, ritkán arannyal együtt válik ki az oldatokból. Metaszomatikus képződésben is gyakori. Mállás és elszállítódás útján üledékes képződése is előfordul.
Előfordulása[szerkesztés]
Ausztria területén Stájerországban és Karintiában. Csehországban Pribram vidékén. Németország területén a Fekete-erdőben több helyen Baden-Württemberg tartományban és Freiberg vidékén. Angliában Lancashire környékén. Görögországban Attikán. Az Amerikai Egyesült Államok területén Dél-Dakota szövetségi államban.
Magyarországi előfordulása[szerkesztés]
Az Erdősmecske területén lévő kőfejtőben kissé elváltozott gránitban találtak ankerittel és manganokalcittal kitöltött vékony telért. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mályinka községtől déli irányban a sötétszürke vagy fekete színű mikrokristályos mészkövet helyenként ankerit erek hálózzák be más ásványkitöltések mellett. Recsken a Tarna pataktól északra egy néhol az1,0 m vastagságot elérő telér húzódik, melynek anyaga kalcit, kvarc és ankerit. Nagybörzsönyhöz tartozó ma már felhagyott ércbányában a Bezina-táró területén több helyen található. A mecseki Kővágószőlős és Bakonya területéhez tartozó érctartalmú üledékekben is megtalálható. Gánt területén a harasztosi bauxittelep aljában találtak ankerit előfordulást. Rudabánya különböző bányáiban a sziderittel együtt termelték is az ankeritet.
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985
- Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milánó. 1978
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998
- http://www.webmineral.com
