Al-Musztaín egyiptomi szultán
Al-Musztaín billáh | |
Abu l-Fadl al-Abbász ibn Muhammad | |
Kairói kalifa | |
Uralkodási ideje | |
1406. január 22. – 1414. március 9. | |
Elődje | II. al-Mutavakkil |
Utódja | III. al-Mutadid |
Egyiptom szultánja | |
Uralkodási ideje | |
1412. május 7. – november 6. | |
Elődje | An-Nászir Faradzs |
Utódja | Al-Muajjad Sajh |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Abbászidák |
Született | 1390 után Kairó |
Elhunyt | 1430 februárja/márciusa Alexandria |
Édesapja | II. al-Mutavakkil |
Testvére(i) |
|
Gyermekei | Al-Mutawakkil II |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Al-Musztaín billáh, személynevén Abu l-Fadl al-Abbász (1390 után – Alexandria, 1430 februárja/márciusa) kairói abbászida kalifa II. Al-Musztaín néven (1406. január 22. – 1414. március 9.), illetve rövid ideig a Mamlúk Birodalom szultánja volt (1412. május 7-től november 6-ig). Bár a szunnita iszlám két legrangosabb címét viselte, egyik által sem gyakorolhatott reális hatalmat.
Életútja
[szerkesztés]An-Nászir Faradzs uralkodása alatt lett kalifa, apjától, I. al-Mutavakkiltól örökölve a címet. A szíriai ellenzéke ellen harcoló szultánt szokás szerint elkísérte hadjárataira, ám az 1412-es expedíció alkalmával a szultáni poggyásszal együtt Sajh al-Mahmúdi fogságába esett április 25-én. Faradzs Damaszkuszba szorult vissza a vereség után, egymással vetélkedő ellenfelei pedig áthidaló megoldásként a kalifát kiáltották ki szultánná május 7-én, miután rávették, hogy lemondassa Faradzsot. A volt szultán ezután megadta magát, és az új uralkodó vezényletével hitszegő módon elítélték és kivégezték május 28-án.
Al-Musztaín kezdetben nem lelkesedett azért, mert rászállt a szultáni cím, és a későbbiekben sem volt benne sok öröme. Július 12-én vonult be Kairóba Sajh társaságában, aki közelébe sem engedte a valós hatalomnak. Július 18-án Sajhot formálisan is atabéggé nevezte ki, és teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 24-én ismét kénytelen volt megerősíteni Sajh teljhatalmát. Az atabég erős ellenfelei – elsősorban az 1412-es háborúban az oldalán harcoló Baktamur Dzsillik – miatt még nem gondolhatott a formális hatalomátvételre: erre csak szeptember közepétől kezdve adódott módja, amikor Dzsillik elhunyt. Ekkor intenzív kampányolásba kezdett saját érdekében, végül november 6-án szultánnak kiáltották ki al-Muajjad titulussal. A kalifa némi gondolkodás után lemondott értéktelen szultáni címéről, de a névleges vallási főséget még megőrizte. Kalifaként a kairói fellegvár foglya maradt 1414-ig, amikor Sajh jobbnak látta leváltani egy bátyjával, al-Mutadid Dávúddal. Ezután 1417-ig a citadellában maradt, amikor is Faradzs három fiával együtt Alexandriába szállították fogságba. Élete végéig itt élt; 1430 elején halt meg pestisben.
Források
[szerkesztés]- P. M. Holt: al-Mustaʿīn (II). In Encyclopaedia of Islam, VII. kötet. Szerk. C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs, Ch. Pellat. Leiden: E. J. Brill. 1993. 723. o.
- P. M. Holt: The Age of the Crusades: The Near East from the Eleventh Century to 1517. London: Longman. 1986.