Afrikai szilvafa
Afrikai szilvafa | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Prunus africana (Hook f.) Kalkman | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Afrikai szilvafa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai szilvafa témájú médiaállományokat és Afrikai szilvafa témájú kategóriát. |
Az afrikai szilvafa (Prunus africana) a rózsafélék családjába tartozó évelő fatermetű örökzöld növény. Nevezik afrikai meggynek és egyszerűen afrikai szilvának is. Közép- és Délnyugat-Afrika hegységeiben honos (600-) 1000-2500 (-3000) m magasságban. Előfordul hegységekben, folyómenti erdőkben és magányosan füves részeken.
Leírása
[szerkesztés]Törzse sötétbarna színű, erősen barázdált. 40 m magasra is megnőhet. Levelei elliptikusak, 5–15 cm hosszúak, a színükön fényes sötétzöldek, a fonákon világosabbak; szélük finoman fogazott és 1-2 mirigyes pont van a fogak között, közel a levélalaphoz. A levélnyél 1–2 cm hosszú, bordázott, gyakran vöröses. Virágzata 7-15 virágból áll, hónalji csomókban nyílik. A virágok fehérek, kicsik, 10-20 porzószáluk van. Termése csonthéjas, legfeljebb 1,2 cm átmérőjű, megnyúlt vöröses barna vagy bíbor színű, nagyon keserű.
Felhasználása
[szerkesztés]A népi gyógyászatban régóta felhasználják a kérgét. Afrikában a vizelés közben jelentkező fájdalmak, mellkasi fájdalmak, malária, láz, és gyulladások kezelésére alkalmazzák. A kérgéből nyert kivonatokat a gyógyszeriparban jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésére használt készítmények tartalmazzák.
Hazájában fáját különféle szerszámok nyelének készítésére is felhasználják. Gyógyászati célú kitermelése miatt vált a faj veszélyeztetetté.
Az Európai Gyógyszerkönyvben és annak megfelelően a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel drogja, ami a fa törzsének vagy ágának egész vagy aprított, szárított kérge (Pruni africanae cortex).
Hatóanyagai
[szerkesztés]Hatóanyagai fitoszterinek és észterszármazékaik, ferulasav-származékok (n-dokozanol és n-tetrakozanol), pentaciklikus triterpének (urzolsav és oleanolsav), valamint zsírsavak (főként palmitinsav).
Források
[szerkesztés]- South African National Biodiversity Institute's (SANBI) Integrated Biodiversity System
- Germplasm Resources Information Network[halott link]
- Flora of Zimbabwe
- Patikamagazin
További információk
[szerkesztés]- E. Háznagy-Radnai dr., K. Szendrei dr.. „Két új növényi BPH szer a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben: a szabalpálma termése és az afrikai szilvafa kérge 1. rész” (pdf), Gyógyszerészet, 2007. február 1., 102-103, 106-107. oldal. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. július 31.)