Ugrás a tartalomhoz

Afrikai szilvafa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Afrikai szilvafa
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Cerasus
Tudományos név
Prunus africana
(Hook f.) Kalkman
Szinonimák
  • Pygeum africanum Honda, 1931
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Afrikai szilvafa témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai szilvafa témájú médiaállományokat és Afrikai szilvafa témájú kategóriát.

Az afrikai szilvafa (Prunus africana) a rózsafélék családjába tartozó évelő fatermetű örökzöld növény. Nevezik afrikai meggynek és egyszerűen afrikai szilvának is. Közép- és Délnyugat-Afrika hegységeiben honos (600-) 1000-2500 (-3000) m magasságban. Előfordul hegységekben, folyómenti erdőkben és magányosan füves részeken.

Extraflorális nektártatók a levél szélén.

Törzse sötétbarna színű, erősen barázdált. 40 m magasra is megnőhet. Levelei elliptikusak, 5–15 cm hosszúak, a színükön fényes sötétzöldek, a fonákon világosabbak; szélük finoman fogazott és 1-2 mirigyes pont van a fogak között, közel a levélalaphoz. A levélnyél 1–2 cm hosszú, bordázott, gyakran vöröses. Virágzata 7-15 virágból áll, hónalji csomókban nyílik. A virágok fehérek, kicsik, 10-20 porzószáluk van. Termése csonthéjas, legfeljebb 1,2 cm átmérőjű, megnyúlt vöröses barna vagy bíbor színű, nagyon keserű.

A népi gyógyászatban régóta felhasználják a kérgét. Afrikában a vizelés közben jelentkező fájdalmak, mellkasi fájdalmak, malária, láz, és gyulladások kezelésére alkalmazzák. A kérgéből nyert kivonatokat a gyógyszeriparban jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésére használt készítmények tartalmazzák.

Hazájában fáját különféle szerszámok nyelének készítésére is felhasználják. Gyógyászati célú kitermelése miatt vált a faj veszélyeztetetté.

Az Európai Gyógyszerkönyvben és annak megfelelően a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel drogja, ami a fa törzsének vagy ágának egész vagy aprított, szárított kérge (Pruni africanae cortex).

Hatóanyagai fitoszterinek és észterszármazékaik, ferulasav-származékok (n-dokozanol és n-tetrakozanol), pentaciklikus triterpének (urzolsav és oleanolsav), valamint zsírsavak (főként palmitinsav).

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • E. Háznagy-Radnai dr. (2007. február). "Két új növényi BPH szer a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben: a szabalpálma termése és az afrikai szilvafa kérge 1. rész" (PDF). Gyógyszerészet. Vol. 51. 102–103, 106–107. o. 2016. március 5. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 31.. {{cite news}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)