Adorján Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Adorján Sándor
Született Weiss Sándor
1858. január 5.
Debrecen
Elhunyt 1944 után
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Írói pályafutása
Jellemző műfajok próza

Adorján Sándor, 1881-ig Weiss[1] (Debrecen, 1858. január 5. – 1944. március után) író, újságíró, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Iskoláit Nagyváradon és Budapesten végezte, az utóbbi helyen az orvosi tanfolyamot hallgatta, majd a műegyetemre ment. Sokat utazott, bejárta Németországot, Franciaországot, Egyiptomot, Palesztinát, Görögországot és Törökországot. Nagyváradi, aradi és fővárosi lapok munkatársa volt, 1881 és 1882 közt az Ország-Világ című lapnak dolgozott, 1890-től a Nemzetnek, később a Magyar Nemzetnek a felelős szerkesztője volt. Magyarra fordította Balzac, Émile Zola és Turgenyev néhány jelentősebb munkáját. A Nemzeti Színház részére színműveket is fordított.

1944 márciusában, az Ujság című folyóirat őt interjúvolta meg Paulay Ede halálának 50. évfordulóján.[2]

Önálló művei[szerkesztés]

  • Keleti képek (1888)
  • Félhomályban (1893)
  • Gólyafészek (1893)

Ismertebb fordításai[szerkesztés]

  • A halál után. (Turgenyev elbeszélése, Budapest, 1883
  • Germinal. (Émile Zola regénye, 1885)

Álnevei és kézjegyei[szerkesztés]

  • Veréti (Magyar Lapok),
  • Camille d'Epernay (Ország-Világ),
  • -n., a. s. (Ellenőr, Nemzet, Vasárnapi Ujság, nagyváradi Szabadság és Fővárosi Lapok)
  • Alkibiadesz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1881. évi 39858. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 24. oldal 32. sor.
  2. Rónay Mária (1944. március 5.). „A Nemzeti Szinház aranykora”. Ujság 42 (53), 17–18. o.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. Bp., Kassák Kiadó, 1999-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.