2013-as olaszországi parlamenti választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pier Luigi Bersani Agrigento.JPG
Silvio Berlusconi (2010).jpg
Beppe Grillo 3.jpg
Koalíciós listavezető Pier Luigi Bersani Silvio Berlusconi Beppe Grillo
Párt neve Demokrata Párt Szabadság Népe 5 Csillag Mozgalom
Választási koalíció Olaszország. Közjó. Jobbközép koalíció Nincs koalíció
Szavazatok száma 10 353 275
29,55%[1]
10 074 109
29,11%[2]
8 797 902
25,55%[3]
Mandátumok Képviselőház:
344 / 630

Szenátus:
123 / 315
Képviselőház:
125 / 630

Szenátus:
117 / 315
Képviselőház:
109 / 630

Szenátus:
54 / 315
Változás % Csökkenés7,99 Csökkenés17,58 Nincs
Változás a mandátumokban Növekedés87 Csökkenés274 Nincs

A 2013-as olaszországi parlamenti választásokat 2013. február 24.-25.-e között tartották, melynek során megválasztották az Olasz Parlament mindkét házának, a Képviselőháznak és a Szenátusnak tagjait. A választásra azután került sor, hogy 2012. december 22.-én Giorgio Napolitano köztársasági elnök feloszlatta mindkét házat.[4]

A választásokon a balközép Olaszország. Közjó (Italia. Bene Comune) választási koalíció győzött, de egyik választási koalíciónak sem sikerült megszerezni a Szenátusban a 2005-ös olasz választási törvény által előírt 55%-os kormányzáshoz szükséges többséget, amely Olaszország történelmében addig még nem fordult elő.[5][6]

Választási rendszer[szerkesztés]

A választás a 2005-ben Roberto Calderoli Északi Liga politikusa által benyújtott választási törvény szerint zajlott le. Ez a törvény az arányos választási rendszer értelmében jött létre, amely a pártlistás szavazást teszi lehetővé. A törvény a Képviselőház tagjainak a megválasztására egyéni választókerületeket határoz meg, a Szenátus tagjait regionális alapon választják meg, a Szenátus számára létrehozott választókerületek területe azonos az adott régió területével.

A Képviselőházban az a párt vagy választási koalíció lesz a győztes, amely a kormánytöbbséghez szükséges legalább 340 mandátumot megszerzi. A Képviselőházban összesen 12 mandátumot adnak ki a külföldi választókerületnek (Circoscrizione Estero) és 1 mandátumot Valle d'Aostanak. Csak azok a választási koalíciókat illetik meg a mandátumok kiosztása, amelyek elérik a 10%-os bejutási küszöböt, az egyéni pártoknak 2%-os a bejutási küszöb.[7]

A Szenátusban az a párt vagy választási koalíció lesz a győztes, amely a szavazatok legalább 55%-át szerzi meg, amely a kormánytöbbséghez szükséges. A Szenátusban 6 mandátumot kell biztosítani a külföldi választókerületnek (Circoscrizione Estero). A Szenátus tagjait regionális alapon választják meg, régiónként legalább 7 szenátort kell megválasztani, kivételt képez Valle d'Aosta, ahol 1 és Molise, ahol 2 szenátort kell megválasztani.[6]

A törvény ezek mellett előírja, hogy a választási koalícióknak kötelező feltűntetni a választási jelképeket, a kormányprogramjukat emellett kötelesek megnevezni a koalíciók listavezetőjét.[8]

Választókerületek[szerkesztés]

Képviselőház[szerkesztés]

  1. Piemonte 1 (Torino);
  2. Piemonte 2 (Cuneo, Alessandria, Asti, Novara, Vercelli, Biella és Verbano-Cusio-Ossola);
  3. Lombardia 1 (Milánó);
  4. Lombardia 2 (Bergamo, Brescia, Como, Sondrio, Varese és Lecco);
  5. Lombardia 3 (Pavia, Lodi, Cremona és Mantova);
  6. Trentino-Alto Adige;
  7. Veneto 1 (Padova, Verona, Vicenza és Rovigo);
  8. Veneto 2 (Velence, Treviso és Belluno);
  9. Friuli-Venezia Giulia;
  10. Liguria;
  11. Emilia-Romagna;
  12. Toszkána;
  13. Umbria;
  14. Marche;
  15. Lazio 1 (Róma);
  16. Lazio 2 (Latina, Frosinone, Viterbo és Rieti);
  17. Abruzzo;
  18. Molise;
  19. Campania 1 (Nápoly);
  20. Campania 2 (Avellino, Benevento, Caserta és Salerno);
  21. Puglia;
  22. Basilicata;
  23. Calabria;
  24. Szicília 1 (Palermo, Agrigento, Caltanissetta és Trapani);
  25. Szicília 2 (Catania, Messina, Enna, Ragusa és Siracusa);
  26. Szardínia;
  27. Valle d'Aosta
  28. Külföld (A külföldön élő olasz állampolgárok választókerülete, mely az alábbiak szerint van felosztva: Európa (ebbe beleértve Oroszország ázsiai területeit és Törökországot is), Dél-Amerika, Észak- és Közép-Amerika, Afrika, Ázsia, Oceánia és Antarktika) Ezt a körzetet a 2001-es választási törvény alapján hozták létre.[9]

Szenátus[szerkesztés]

  1. Piemonte;
  2. Valle D'Aosta;
  3. Lombardia;
  4. Trentino-Alto Adige;
  5. Veneto;
  6. Friuli-Venezia Giulia;
  7. Liguria;
  8. Emilia-Romagna;
  9. Toszkána;
  10. Umbria;
  11. Marche;
  12. Lazio;
  13. Abruzzo;
  14. Molise;
  15. Campania;
  16. Puglia;
  17. Basilicata;
  18. Calabria;
  19. Szicília;
  20. Szardínia
  21. Külföld (A külföldön élő olasz állampolgárok választókerülete, mely az alábbiak szerint van felosztva: Európa (ebbe beleértve Oroszország ázsiai területeit és Törökországot is), Dél-Amerika, Észak- és Közép-Amerika, Afrika, Ázsia, Oceánia és Antarktika) Ezt a körzetet a 2001-es választási törvény alapján hozták létre.[9]

Választási koalíciók[szerkesztés]

Választási koalíció neve Elhelyezkedés Ideológia Koalíció vezetője
Olaszország. Közjó
Koalíció tagjai: Demokrata Párt, Baloldal, Ökológia és Szabadság, Demokratikus Centrum, A Megafon - Crocetta Listája, Mérsékeltek, Olasz Szocialista Párt, Südtiroler Volkspartei, Trentinoi Tiroli Autonómista Párt, Südtiroli Zöldek és Szabad Autonómia, Ökológiai Részvétel
Balközép, baloldal Szociáldemokrácia, európapártiság, progresszivizmus, demokratikus szocializmus, környezetvédelem Pier Luigi Bersani
Jobbközép koalíció
A koalíció tagjai: Szabadság Népe, Északi Liga, Olaszország Fivérei - Nemzeti Szövetség, Lista a Munkáért és Szabadságért, A Jobboldal, Nyugdíjasok Pártja, Nagyszerű Dél, Mérsékeltek Forradalma, Népi Megállapodás, Autonómiák Mozgalma, Népi Udvar, Szabadok egy egyenlő Olaszországért és elég az adókból
Jobbközép, Jobboldal Konzervativizmus, liberális konzervativizmus, berlusconizmus, föderalizmus, olasz regionalizmus Silvio Berlusconi
5 Csillag Mozgalom Harmadik utasság Közvetlen demokrácia, e-demokrácia, nemnövekedés, euroszkepticizmus, populizmus, ökologizmus, pártokráciaellenesség, korrupcióelleneség Beppe Grillo
Montival Olaszországért
Koalíció tagjai: Polgári Választás, Közép Uniója, Jövő és Szabadság Olaszországért és Külföldi Olaszok Egyesített Mozgalma
Középpártiság Centrizmus, európapártiság, liberalizmus Mario Monti
Polgári Forradalom
A koalíció tagjai: Érétkek Olaszországa, Kommunista Újjászerveződés Pártja, Olasz Kommunisták Pártja, Zöldek Szövetsége, Polgári Cselekvés, Hálózat 2018, Cselekvés Új Pártja - Narancs Mozgalom
Radikális baloldal ökoszocializmus, szocializmus, kommunizmus, eurokommunizmus, környezetvédelem, marxizmus-leninizmus, progresszívizmus, neomarxizmus, antifasizmus, antikapitalizmus, korrupcióellenesség, pacifizmus Antonio Ingroia
Cselekvés a Hanyatlás Megállítására Jobbközép Liberalizmus, gazdasági liberalizmus, európapártiság Oscar Giannino

Eredmények[szerkesztés]

Képviselőház[szerkesztés]

Olaszország[szerkesztés]

A régiónkénti győztes koalíciós listavezetők a Képviselőházi listán
A megyénkénti győztes pártok a Képviselőházi listán
Koalíciós listavezető neve Választási koalíció neve Szavazatok (%) Szavazatok száma Mandátumok Különbség az előző választásokhoz képest (%) Növekedés/Csökkenés
Pier Luigi Bersani
Demokrata Párt (PD) 25,43 8 646 034 292 Csökkenés7,76 Növekedés81
Baloldal, Ökológia és Szabadság (SEL) 3,20 1 089 231 37 - -
Demokratikus Centrum (CD) 0,49 167 328 6 - -
Südtiroler Volkspartei (SVP) 0,43 146 800 5 Növekedés0,02 Növekedés3
Koalíció összes szavazata 29,55 10 049 393 340 Csökkenés8,00 Növekedés101
Silvio Berlusconi
Szabadság Népe (PdL) 21,56 7 332 134 97 Csökkenés15,81 Csökkenés175
Északi Liga-3L (LN-3L) 4,09 1 390 534 18 Csökkenés4,21 Csökkenés42
Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség (FdI-CN) 1,96 666 765 9 - -
A Jobboldal (LD) 0,65 219 585 0 Csökkenés1,78 Állandó
Nagyszerű Dél - Autonómiák Mozgalma (GS-MpA) 0,44 148 248 0 - -
Mérsékeltek Forradalma (MIR) 0,23 82 557 0 - -
Nyugdíjasok Pártja (PP) 0,16 54 418 0 - -
Egyéb jobbközép jelöltek 0,09 29 359 0 - -
Koalíció összes szavazata 29,18 9 923 600 124 Csökkenés17,63 Csökkenés216
5 Csillag Mozgalom (M5S)
Beppe Grillo 25,56 8 691 406 108 - -
Mario Monti
Polgári Választás (SC) 8,30 2 823 842 37 - -
Közép Uniója (UdC) 1,79 608 321 8 Csökkenés3,83 Csökkenés28
Jövő és Szabadság Olaszországért (FLI) 0,47 159 378 0 - -
Koalíció összes szavazata 10,56 3 591 541 45 - -
Antonio Ingroia
Polgári Forradalom (RC) 2,25 765 189 0 - -
Oscar Giannino
Cselekvés a Hanyatlás Megállítására (FiD) 1,12 380 044 0 - -
Marco Ferrando
Kommunista Munkások Pártja (PCL) 0,26 89 643 0 Csökkenés0,29 Állandó
Roberto Fiore
Új Erő (FN) 0,26 90 047 0 Csökkenés0,04 Állandó
Marco Pannella
Amnesztia, Igazság, Szabadság Listája (LAGL) 0,19 65 022 0 - -
Ulli Mair
Die Freiheitlichen - Német Kisebbségi Liberális Párt (DF) 0,14 48 317 0 Növekedés0,06 Állandó
Simone Di Stefano
CasaPound Olaszország (CPI) 0,14 47 911 0 - -
Luca Romagnoli
Háromszínű Láng (FT) 0,13 44 408 0 - -
Magdi Allam
Szeretem Olaszországot (IAI) 0,13 42 603 0 - -
Egyebek
Egyéb listák jelöltjei 0,56 176 721 0 - -
Összes szavazat[10] 100,00 34.005.755 617

Külföld[szerkesztés]

[11]

Koalíciós lista neve Szavazatok (%) Szavazatok száma Mandátumok
Demokrata Párt (PD) 29,33 288 092 5
Montival Olaszországért 18,39 180 674 2
Szabadság Népe (PdL) 14,84 145 824 1
Külföldi Olaszok Egyesített Mozgalma (MAIE) 14,30 140 473 2
5 Csillag Mozgalom (M5S) 9,68 95 041 1
Dél-amerikai Emigráns Olaszok Uniója (USEI) 4,48 44 024 1
Olaszok a Szabadságért (IpL) 2,27 22 321 0
Baloldal, Ökológia és Szabadság (SEL) 1,77 17 375 0
Polgári Forradalom (RC) 1,62 15 910 0
Dél-amerikai Olaszok Uniója (UIS) 1,17 11 470 0
Cselekvés a Hanyatlás Megállítására (FiD) 1,03 10 160 0
Olasz Kommunista Párt (PC) 0,72 7 073 0
Együtt az Olaszokért (IpI) 0,40 3 890 0
Összes szavazat száma 100,00 982.327 12

Szenátus[szerkesztés]

Olaszország[szerkesztés]

A régiónkénti győztes koalíciós listavezetők a szenátusi listán
A régiónkénti győztes pártok a szenátusi listán
Koalíciós listavezető neve Választási koalíció neve Szavazatok (%) Szavazatok száma Mandátumok Különbség az előző választásokhoz képest (%) Növekedés/Csökkenés
Pier Luigi Bersani
Demokrata Párt (PD) 27,43 8 400 161 105 Csökkenés5,63 Csökkenés11
Baloldal, Ökológia és Szabadság (SEL) 2,97 912 308 7 - -
Demokratikus Centrum (CD) 0,53 163 375 0 - -
A Megafon - Crocetta Listája 0,45 138 581 1 - -
Olasz Szocialista Párt (PSI) 0,18 57 688 0 Csökkenés0,68 Állandó
Más balközép jelöltek 0,04 14 358 0 - -
Koalíció összes szavazata 31,63 9 686 471 113 Csökkenés6,37 Csökkenés17
Silvio Berlusconi
Szabadság Népe (PdL) 22,30 6 829 587 98 Csökkenés15,80 Csökkenés43
Északi Liga-3L (LN-3L) 4,33 1 328 555 17 Csökkenés3,67 Csökkenés8
Olaszország Fivérei - Nemzeti Szövetség (FdI-CN) 1,92 590 083 0 - -
A Jobboldal (LD) 0,72 221 114 0 Csökkenés1,28 Állandó
Nyugdíjasok Pártja (PP) 0,40 123 457 0 - -
Nagyszerű Dél (GS) 0,39 122 100 1 - -
Mérsékeltek Forradalma (MIR) 0,22 69 649 0 - -
Szicíliaiak Pártja-MpA (PdS-MpA) 0,15 48 618 0 Csökkenés0,90 Csökkenés2
Más jobbközép jelöltek 0,23 72 731 0 - -
Koalíció összes szavazata 30,72 9 405 894 116 Csökkenés17,30 Csökkenés52
5 Csillag Mozgalom (M5S)
Beppe Grillo 23,79 7 285 850 54 - -
Mario Monti
Montival Olaszországért 9,13 2 797 486 18 - -
Antonio Ingroia
Polgári Forradalom (RC) 1,79 549 995 0 - -
Oscar Giannino
Cselekvés a Hanyatlás Megállítására (FiD) 0,90 278 396 0 - -
Marco Ferrando
Kommunista Munkások Pártja (PCL) 0,37 113 930 0 Csökkenés0,18 Állandó
Roberto Fiore
Új Erő (FN) 0,26 81 521 0 Állandó Állandó
Marco Pannella
Amnesztia, Igazság és Szabadság Listája (LAGL) 0,20 63 147 0 - -
Luca Romagnoli
Háromszínű Láng (FT) 0,17 52 105 0 - -
Magdi Allam
Szeretem Olaszországot (IAI) 0,13 40 781 0 - -
Simone Di Stefano
CasaPound Olaszország (CPI) 0,13 40 538 0 - -
Egyebek
Egyéb listák jelöltjei 0,91 221 431 0 - -
Totale[12] 100,00 30.617.545 301

Külföld[szerkesztés]

[13]

Koalíciós lista neve Szavazatok(%) Szavazatok száma Mandátumok
Demokrata Párt(PD) 30,69 274 732 4
Montival Olaszországért 19,81 177 402 1
Szabadság Népe (PdL) 15,19 136 052 0
Külföldi Olaszok Egyesített Mozgalma (MAIE) 13,43 120 290 1
5 Csillag Mozgalom (M5S) 10,00 89 562 0
Dél-amerikai Emigráns Olaszok Uniója (USEI) 4,26 38 223 0
Olaszok a Szabadságért (IpL) 1,70 15 260 0
Polgári Forradalom (RC) 1,57 14 134 0
Dél-amerikai Olaszok Uniója (UIS) 1,20 10 811 0
Cselekvés a Hanyatlás Megállítására (FiD) 0,88 7 892 0
Olasz Kommunista Párt (PC) 0,84 7 578 0
Együtt az Olaszokért (IpI) 0,36 3 223 0
Összes szavazat száma 100,00 895.159 6

Mandátumok[szerkesztés]

Képviselőház[szerkesztés]

Képviselőházban kiosztott mandátumok

A 16. parlamenti ciklusban az alábbi módon lettek kiosztva a mandátumok:[14]

Választási koalíciók Mandátumok
Demokrata Párt
Baloldal, Ökológia és Szabadság
Demokratikus Közép
Südtiroler Volkspartei
Összes mandátum Olaszország. Közjó
297
37
6
5
345
Szabadság Népe
Északi Liga
Olaszország Fivérei - Nemzeti Szövetség
Összes mandátum Jobbközép Koalíció
98
18
9
125
5 Csillag Mozgalom 109
Polgári Választás
Közép Uniója
Montival Olaszországért
Összes mandátum Montival Olaszországért
37
8
2
47
Külföldi Olaszok Egyesített Mozgalma 2
Autonomie Progrès Fédéralisme 1
Dél-amerikai Emigráns Olaszok Uniója 1
Összes mandátum 630

Szenátus[szerkesztés]

Szenátusban kiosztott mandátumok

A Szenátusban az alábbi módon lettek kiosztva a mandátumok:[15]

Választási koalíciók Mandátumok
Demokrata Párt
Baloldal, Ökológia és Szabadság
A Megafon - Crocetta Listája
Demorkata Párt-Südtiroler Volkspartei
Összes mandátum Olaszország. Közjó
109
7
1
6
123
Szabadság Népe
Északi Liga
Nagyszerű Dél
Szabadság Népe-Északi Liga
Összes mandátumJobbközép Koalíció
98
17
1
1
117
5 Csillag Mozgalom 54
Montival Olaszországért 19
Vallee d'Aoste 1
Külföldi Olaszok Egyesített Mozgalma 1
Összes mandátum 315

A szavazás területi sajátosságai[szerkesztés]

A választási eredmények területi sajátosságai a képviselőházi mandátumok kapcsán mondható el:

A választásokon először szereplő 5 Csillag Mozgalom több tartományban is sikert aratott: Liguriában, Marcheben és Szicíliában a szavazatok több mint 30%-át szerezte meg, Abruzzoban 28,4% és Szardínián a szavazatok 28,7%-át szerezte meg.

A balközép Pier Luigi Bersani által vezetett Olaszország. Közjó koalíció a legjobb eredményeit Trentino-Alto Adige és az úgynevezett vörös régiókban (Emilia-Romagna, Toszkána és Umbria) érte el, ahol a szavazatok több mint 40%-át szerezte meg. Jó eredményeket ért el a koalíció Basilicata, Liguria és Marche régiók esetében, itt a szavazatok több mint 30%-át szerezte meg. Szardínián a szavazatok kevéssel maradtak el a 30%-tól.

A jobbközép Silvio Berlusconi vezette koalíció a legjobb eredményeit Campania és Lombardia régiókban aratta, ahol a szavazatok több mint 35%-át elérte. Calabriaban, Lazioban, Pugliaban, Venetoban és Szicíliában a szavazatok több mint 30%-át szerezte meg, Abruzzoban a szavazatok kevéssel maradtak el a 30%-tól.

A Mario Monti által vezetett Montival Olaszországért koalíció Friuli-Venezia Giulia és Trentino-Alto Adige régiók esetén a szavazatok több mint 13%-át érte el. Basilicata, Calabria és Campania régiók esetében a szavazatok 10%-át szerezte meg.[16]

Fordítás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [http://elezionistorico.interno.it/index.php?tpel=C&dtel=24/02/2013&tpa=I&tpe=A&lev0=0&levsut0=0&es0=S&ms=S ARCHIVIO STORICO DELLE ELEZIONI - CAMERA DEL 24 FEBBRAIO 2013]. elezionistorico.interno.it. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  2. [http://elezionistorico.interno.it/index.php?tpel=C&dtel=24/02/2013&tpa=I&tpe=A&lev0=0&levsut0=0&es0=S&ms=S ARCHIVIO STORICO DELLE ELEZIONI - CAMERA DEL 24 FEBBRAIO 2013]. elezionistorico.interno.it. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  3. [http://elezionistorico.interno.it/index.php?tpel=C&dtel=24/02/2013&tpa=I&tpe=A&lev0=0&levsut0=0&es0=S&ms=S ARCHIVIO STORICO DELLE ELEZIONI - CAMERA DEL 24 FEBBRAIO 2013]. elezionistorico.interno.it. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  4. Napolitano scioglie le Camere, al voto il 24 e 25.Monti rimane indeciso: "Sto riflettendo". repubblica.it, 2012. december 22. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  5. Sei in: Archivio > la Repubblica.it > 2013 > 02 > 26 > Il Pd crolla ma vince all...Il Pd crolla ma vince alla Camera risorge il Pdl, boom di M5S E al Senato non c'è maggioranza. repubblica.it, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  6. a b Legge elettorale porcellum: cosa significa e come funziona. news.leonardo.it, 2014. január 23. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  7. legge 21 dicembre 2005 n. 270. leg16.camera.it. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  8. Come si forma un governo in Italia, 2016. december 12. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  9. a b Voto degli italiani all'estero. interno.gov.it, 2016. április 15. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  10. Ministero dell'Interno, dati definitivi Camera dei Deputati Italia
  11. [http://elezionistorico.interno.it/index.php?tpel=C&dtel=24/02/2013&tpa=E&tpe=A&lev0=0&levsut0=0&es0=S&ms=S ARCHIVIO STORICO DELLE ELEZIONI - CAMERA DEL 24 FEBBRAIO 2013]. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  12. Ministero dell'Interno - Archivio delle Elezioni
  13. Archivo Storico delle Elezioni - Senato del 24 Febbraio 2013. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  14. ARCHIVIO STORICO DELLE ELEZIONI - CAMERA DEL 24 FEBBRAIO 2013. elezionistorico.interno.it. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  15. ARCHIVIO STORICO DELLE ELEZIONI- SENATO DEL 24 FEBBRAIO 2013. elezionistorico.interno.it. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  16. Elezioni 2013, risultati nella notte: Senato senza maggioranza, boom M5S. ilfattoquotidiano.it, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2017. január 3.)

Források[szerkesztés]