Ászár
| Ászár | |||
 | |||
| Barta-féle ház avagy Tájház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Kisbéri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pekár Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 2881 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1425 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 90,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″ | |||
 Ászár
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Ászár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ászár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ászár község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.
Fekvése
Ászár Komárom-Esztergom megye délnyugati részén, a bakonyaljai részen található, az Ászár–Neszmélyi borvidék-en. Közvetlen szomszédja Kisbér, Ete 6, Vérteskethely 7, Császár 11 km-re fekszik a településtől.
Története
Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak. 1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét. 1489-ben Rozgonyi Istváné volt a település, aki itteni birtokát szintén a hántai prépostnak adományozta (a település az adományozólevélen Azar alakban írva szerepelt). Később Szolgagyőri György özvegyéé, majd a Meszlényi és Esterházy családoké lett.
A török időkben Ászár is – mint a környéken oly sok település – elpusztult, de idővel újratelepült.
A 18. században az Eszterházy család csákvári uradalmának mintaszőlészete és pincészete alakult ki itt, mely az Ászár-neszmélyi borvidék része volt, s a középkori hagyományokra támaszkodva főként jó minőségű, zamatos ízű fehérbort termelt.
A 19. században Ászár újra fejlődésnek indult. 1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre telivérló-tenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták. A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.
A településnek a 20. században téglagyára és keményítőgyára is volt.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1713 | 1713 | 1714 | 1694 | 1649 | 1425 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,1%, református 12,6%, evangélikus 5,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,7% (21,6% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
- Fellner Jakab által épített sörház 1760-1769, ma borpinceként szolgál.
- 1831-ben épített késő klasszicista stílusú templom.
- A copf stílusú templomot 1777-ben építették. Kertjében barokk, 1778-ból való sírkő látható.
- Jászai Mari (1850–1926) színésznő két emlékhelye: szobra és az 1976 októberében megnyílt emlékház
-
Ászár, Jászai Mari Általános iskola -
Ászár, Jászai Mari szülőháza légi fotón
Híres szülöttei
 |
- Itt született 1850. február 24-én Jászai Mari magyar színésznő
- Itt született 1863. február 8-án Borsos István református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. www.valasztas.hu (2014. október 12.) (Hozzáférés: 2016. március 29.) arch
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ászár Helységnévtár
Külső hivatkozások
További információk
Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei
