Bernáth Aurél

Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus

Élete

Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt.1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal. 1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham kör vezetője volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addig lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásba. A festészet mellett, grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában Marcaliban, róla elnevezett galériát nyítottak.

Kiállítások

• 1928, Műcsarnok Tavaszi Tárlat
• 1928, Ernst Múzeum, Gyűjteményes kiállítás
• 1937, Frankel Szalon
• 1939, Ernst Múzeum
• 1956, Ernst Múzeum
• 1959, Brüsszeli Nemzetközi Kiállítás
• 1962, Velencei Biennálé
• 1957, Prága
• 1962, London
• 1971, Kaposvár
• 1972, Budapest Történeti Múzeum
• 1975, Művészeti Akadémia, Moszkva
• 1977, Tihany
• 1978, Hatvani Galéria
• 1985, Ernst Múzeum emlékkiállítás
• 1999, Festőterem, Sopron

Köztéri művei

• A Dunán (secco, 1959, Budapest, Metropol Szálló étterme, 1969-ben elpusztult)
• Hőerőmű (secco, 1960, Inota, Inotai Hőerőmű Kultúrháza)
• Történelem (freskó, 1967, Budapest, MTA Régészeti Intézet)
• Munkásállam (secco, 1970, Budapest, MSZMP Központi Bizottság Székháza)
• Szentivánéji álom, Az ember tragédiája (freskó, secco, 1973, Budapest, Erkel Színház)
• Pannó (1974, Kaposvár, Házasságkötő terem).

Díjak

• 1929, Szinnyei Társaság. nagydíj
• 1948, Kossuth-díj
• 1950, Munkácsy-díj
• 1952, Érdemes művész
• 1964, Kiváló művész
• 1970, Kossuth-díj

Írásai

• Magyar Művészet című. folyóirat (1948–1949) szerkesztője
• Írások a művészetről, 1947
• A Múzsa körül, 1962
• A Múzsa udvarában, 1967
• Így éltünk Pannóniában, 1956
• Utak Pannóniából, , 1960
• Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971
• A kisebb világok, 1974
• Feljegyzések éjfél körül, 1976
• Egy festő feljegyzései, 1978

Irodalom

• Hevesy Iván, Bernáth Aurél albuma (Nyugat, 1923)
• Oltványi Imre, Bernáth Aurél újabb képei (Magyar Művészet, 1935)
• Molnár Zsuzsa, Bernáth Aurél csendéletei (Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1959)
• Genthon István, Bernáth Aurél (Budapest, 1964)
• Pataky Dénes, Bernát Aurél (Budapest, 1972)
• Illés Endre, Rend és dráma. Vallomás Bernáth Aurélról (Művészet, 1985. 7. sz.)
• Heitler László, Bernáth Aurél képeiről (Somogy, 1987. 4. sz.)

Külső hivatkozások

Életrajz

Festmények

Képek

• Bernáth Aurél festményei - TerminArtors.com