Zsáktelepülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 91.83.23.12 (vitalap) 2021. január 8., 10:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Zsáktelepülésnek nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább közút (vagy vasút) nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma.

Ezeket a falvakat általában igen rossz minőségű utakon lehet elérni, jellemzőjük, hogy általában nagyobb távolságokra fekszenek a városoktól, vagy fontosabb utaktól, gyér tömegközlekedéssel. Szinte kizárólag aprófalvakról van szó, és ezen településtípust sújtja legjobban az elvándorlás, munkanélküliség és egyéb rossz adatsorok. Magyarországon is bőven találunk ilyen településeket, főleg az aprófalvas térségekben, mint például Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

Általánosan jelen vannak a határ menti térségekben, nagyon sok közülük a trianoni határkijelölés miatt veszítette el a továbbvezető útját, vasútját, s „féloldalassá” vált. Ezek közül többeknél, az uniós határmegnyitásokat követően kezd visszaállni a korábbi – történelmi – településhálózati kapcsolat (pl. Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyék esetében).

Zsáktelepülések Magyarországon például Bokor, Csenyéte, Kisbajom, Ófalu vagy Hollókő.

A legnagyobb zsáktelepülések az országban a Budapesti agglomerációban elhelyezkedő Csömör és Nagykovácsi. Előbbi csak a főváros XVI., utóbbi pedig a II. kerülete felől érhető el közúton.