Ziegler Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ziegler Ignác
Született1861. szeptember 29.[1]
Alsókubin[2][3]
Elhunyt1948. július 18. (86 évesen)[4]
Jeruzsálem[3]
Foglalkozásarabbi
SírhelyeJeruzsálem
SablonWikidataSegítség

Ziegler Ignác, másképp Ignaz Ziegler (Alsókubin, 1861. szeptember 29.Jeruzsálem, 1948. július 18.) cseh rabbi, teológus. 1888 és 1938 között a zsidó közösség főrabbijaként szolgált Karlovy Varyban.

Ziegler rabbi ötven évig, 1888 és 1938 között dolgozott a Nagy Zsinagógában, Karlovy Varyban.

Élete[szerkesztés]

Ziegler Ignác a felvidéki Alsókubinban született, Zsolna közelében, 1861. szeptember 29-én. Középiskolai tanulmányait Rózsahegyen és Trencsénben végezte. Ezt követően a budapesti Rabbiképzőben és egyidejűleg a Budapesti Tudományegyetemen tanult, ahol 1888-ben védte meg disszertációját, melyben Malakiás prófétáról értekezett,[5] és így elnyerte a filozófia doktora címet.[5]

Közvetlenül ezután elfogadta a rabbi pozíciót Karlovy Vary-ban, ahol további ötven évig, azaz teljes szakmai életében működött. Ebben a korszakban Karlovy Varyban volt az egyik legnagyobb és leggazdagabb zsidó közösség Csehországban.[6] Ziegler számos vallási és filozófiai publikációt írt.[5] Egyike volt a csehszlovákiai reform judaizmus vezető szereplőinek[7] és egyben lelkes cionista, akinek szerepe volt abban, hogy két cionista világkongresszusra is Karlovy Varyban került sor.[8]

Ziegler könyörtelen erőfeszítéseinek a szociális és egészségügyi ellátás területén (és fáradhatatlan adománygyűjtésének), a zsidó közösségnek sikerült megnyitnia egy kórházat 1903. május 1-jén, mely a Kaiser Franz Josef Regierungs-Jubiläum Hospiz nevet viselte. Az építkezést 1898-ban kezdték. A terveket a híres zsidó származású zsinagóga építész, Wilhelm Stiassny készítette, s az építkezés költségei elérték az 500 000 osztrák koronát. Az intézet évente akár 270 zsidó vendég számára is biztosíthatott ingyenes, négy napos gyógyfürdő-tartózkodást a fürdőben.[9]

Ziegler Rabbi elsősorban németül prédikált és publikált. A Karlovy Vary-i Nagy Zsinagógában 1938-ig dolgozott, amikor a Müncheni egyezmény eredményeként kénytelen volt elmenekülni – mint hívőtársai ezreinek. Először Prágába ment, ahonnan később sikerült emigrálnia az akkori Palesztinába, ahol túlélte a holokausztot. A háború után azonban nem tért vissza Csehországba. Néhány hónappal Izrael állam függetlenségének kikiáltása után halt meg, 1948. július 18-án és Jeruzsálemben temették el.

Művei[szerkesztés]

  • Malachiás próféta (Budapest, 1888)
  • Die Haphtaroth für Sabbat und Feiertage (Bécs, 1891)
  • Religiöse Disputationen im Mittelalter (Frankfurt, 1894)
  • Geschichte des Judentums (Prága, 1900)
  • Die Königsgleichnisseim Midrasch (Breslau, 1903)
  • Die Geistesreligion und das jüdische Religionsgesetz. Berlin, 1920
  • Die sittliche Welt des Judentums von Abschluss des Kanons bis Saadjah (Leipzig, 1928)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  4. A small dictionary of Czech non-Catholic religious figures of the 20th and 21st centuries, 428
  5. a b c http://www.jewishencyclopedia.com/articles/15256-ziegler-ignaz
  6. http://www.kehilakv.cz/Zide-v-Karlovych-Varech-3.htm
  7. Archivált másolat. [2018. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  8. https://web.archive.org/web/20071204225248/http://bh.org.il/Names/POW/Ziegler.asp
  9. http://www.kehilakv.cz/Zidovske-spitaly.htm

Források[szerkesztés]

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 974. o. Online elérés
  • Dr. Hevesi Ferenc, székesfehérvári főrabbi: Ziegler Ignác. Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877–1927. Magyar-Zsidó Szemle. 1927. 336-339. o. Online elérés

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ignaz Ziegler című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.