Malakiás próféta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James Tissot: Malakiás

Malakiás Kr. e. 5. századi héber próféta. Aggeus és Zakariás prófétai szolgálatának a folytatója. Ő utánuk mintegy 80 évvel szolgált.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Működésének idején a jeruzsálemi templom építését már befejezték és a régi istentiszteletet helyreállították, de a vallásos buzgóság fokozatosan elhalt. A messiási kor beköszöntését váró nép megfáradt, elfásulttá lett, meglanyhult a hitbeli buzgóság.

Isten azzal a feladattal bízta meg a lévitákat, hogy tanítsák az igazságra a népet és járjanak elöl jó példával.[1] A papok azonban nemcsak hogy nem mutattak rá a bűnökre, hanem inkább ők voltak azok, akik félrevezették a népet. Malakiás próféta emlékeztette az embereket, hogy Isten mit vár el tőlük és hirdette az Úr napjának közeledtét. Utána közel 400 évig nem volt hallható Isten hangja próféta szájából.

Prófétai könyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyve az a bibliai Ószövetségben és egyben a kispróféták írásaiban az utolsó.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mal. 2:6-8

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Malachi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Wladár Antónia: Ószövetségi bibliai teológia