Vízesési-üreg
Vízesési-üreg | |
A Vízesési-üreg bejárata alulról nézve | |
Hossz | 3,5 m |
Mélység | ? m |
Magasság | 2 m |
Tengerszint feletti magasság | ? m |
Ország | Magyarország |
Település | Pomáz |
Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 58′ 26″ |
A Vízesési-üreg a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található üreg.
Leírás
A Holdvilág-árok időszakos vízesésénél, a vízesés vonalában, a sziklafal felső részén, a peremtől körülbelül három méterrel lejjebb van. A bejárata jól látszik alulról is, de a vízesés sziklafalán való feljutást könnyítő vaslétráról részben be is lehet látni az üregbe.
Az üregbe bejutni csak kötéllel lehet és bejárásakor célszerű ereszkedéssel megközelíteni a bejáratát.
A 90 centiméter széles és 170 centiméter magas bejárata nagyjából nyugat felé néz. A bejáratot egyetlen 3,5 méteres fülke követi, amely erősen lejt kifelé. A magassága viszont ennek ellenére fokozatosan nő, mert a mennyezet még erősebben emelkedik mint a talpszint. A legmagasabb rész a fülke belső harmadánál van és két méter magas. Az oldalfalakat szálbanálló, nagyobb lapilliket tartalmazó andezittufa, az alját és a mennyezetet kisebb-nagyobb kőtömbök laza halmaza alkotja.
Előfordul irodalmában Vizesési-barlang (Eszterhás 1993) néven is.
Kialakulás
A kialakulása valószínűleg úgy történt, hogy a vízesést alkotó sziklalépcső szélesebb résébe, amit az üreg mai oldalfalai jeleznek, korábban betelepült törmeléket a későbbi időszakos erózió és a kőzetkipergés alakította üreggé. A mennyezete egy-másfél méterrel van az időszakos vízesés felső patakmedre alatt, az azt alkotó kőtömbök helyzete igen labilis, így várható, hogy a közeljövőben felszakad, megsemmisül az üreg. Ha eközben személyi sérülés nem következik be, az csak a szerencsének lesz köszönhető.
Kutatástörténet
1991-ben Ézsiás György írta le először. Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a pomázi Vizesési-barlang andezitbreccsában jött létre, 2,5 méter hosszú és 1 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
1997-ben Eszterhás Istvánék vizsgálták meg részletesen az üreget. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Vízesési-üreg az üreggel foglalkozó 3 írás megjelölésével. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a pomázi Vízesési-üreg, amely 3,5 m hosszú és 2 m magas.
Irodalom
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66., 107., 113. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 123., 136–137., 141., 146., 161. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 260. old.
- Ézsiás György: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Ézsiás György – Kovács Gábor – Kraus Sándor – Dr. Nagy Péter: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 67–68., 84. old. és a 84. és 85. oldalak között egy térképen bejelölve a helye. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 101. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)