Szenteltvízmedencés-barlang
| Szenteltvízmedencés-barlang | |
 | |
| A Szenteltvízmedencés-barlang bejárata belülről | |
| Hossz | 5,2 m |
| Mélység | ? m |
| Magasság | 1 m |
| Függőleges kiterjedés | ? m |
| Tengerszint feletti magasság | körülbelül 670 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Dömös |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
| Típus | kimállásos |
A Szenteltvízmedencés-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben, Dömös területén, a Dobogó-kőn található egyik üreg.
Földrajzi helyzet[szerkesztés]
A Dobogó-kő csúcsrégiójában, körülbelül 670 méter tengerszint feletti magasságban, az Eötvös-turistaház és a Miklós-forrás felől feljövő magasfeszültségű vezeték vonalának felső törése között (697 méter) féltávolságban több csoportot alkotó sziklakibúvás van az erdő által takarva. E sziklakibúvás keleti csoportjában van a Szenteltvízmedencés-barlang.
Leírás[szerkesztés]
Az üreg szája a lejtő irányába, észak felé néz. Előtere egy körülbelül 4 méter széles, 2 méter magas ívelt sziklaeresz. Ennek bal oldalában van az a kis, többnyire vízzel telt sziklamedence, amelyről az üreg a nevét kapta. Tovább szűk átjáró vezet az üreg fülkéjébe, amely belül kiszélesedik, viszont egyre alacsonyabbá válik. A fülke alját kifelé lejtő kőtörmelék alkotja, oldalfalai, mennyezete változó nagyságú rögöket tartalmazó andezitagglomerátumból áll.
Az üreg teljes hossza a beboltozott előtérrel együtt 5,2 méter, alja befelé egyre emelkedik, így magassága az előtérnél 3 méter körüli, a fülke belsejében pedig 1 méter. Ez a kisebb félhomályos kőfülke 4–5 személy bivakolására alkalmas üreg, bár ennek korábbi megtörténtére utaló nyomok nem találhatók benne.
Kialakulás[szerkesztés]
Valószínűleg kimállással keletkezett.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Eszterhás Istvánék fedezték fel 1997-ben. Ők készítették el az üreg térképét, leírását és fénykép-dokumentációját. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Szenteltvízmedencés-barlang. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 irodalmi mű, amely foglalkozik az üreggel. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a Dömösön található Szenteltvízmedencés-barlang, amely 5,2 m hosszú és 1 m magas.
Irodalom[szerkesztés]
- Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 121., 164–165., 167–168., 171. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 260. old.
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 98. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
