Ablakos-barlang (Dömös)
| Ablakos-barlang | |
| Hossz | 6,5 m |
| Hely | Dömös, Dobogó-kő |
| Hegység | Visegrádi-hegység |
| Típus | kimállásos |
| Kataszteri szám | 4900-16 |
Az Ablakos-barlang a Visegrádi-hegységben található barlang. Dömös területén van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajzi helyzete
Az Ablakos-barlang a Dobogó-kő víztornyától pontosan észak felé, 600 méter távolságra van, a szálerdő és a bozótos sarjerdő határán álló hatalmas sziklabástya északkeleti sarkán. A barlang helye térképen jelölve.
[szerkesztés] Megközelítése
A Pilismarót – Király-kúti-nyereg közötti erdészeti műút mellett, a Rám-hegy délnyugati lábánál lévő Miklós-forrástól a műúton a Király-kúti-nyereg felé haladunk körülbelül 100 métert. 20 kw-os távvezetéket keresztezünk. Utána néhány méterrel a jobb oldalon egy jól kijárt ösvény indul felfelé. Ezen haladt valamikor a Dobogókő – Rám-szakadék közötti sárga jelű turistaút. A sárga jelzés már nem erre vezet, de az ösvény megvan, és igen sokan használják is. Enyhén emelkedve, jó kilátást biztosító kőtornyokat érintve körülbelül fél kilométert teszünk meg. Ahol a szép szál bükkerdőt elérjük, ahol már a terep kezd erősen emelkedni, jobbra az ösvényhez közel meglátjuk a nagy sziklabástyát. Ahogy az ösvényről letérünk a szikla felé, az Ablakos-barlang a szikla jobb alsó felén található.
[szerkesztés] Kutatástörténete
Gönczöl Imréék fedezték fel 1997-ben. Ők készítették el a barlang részletes leírását és térképét. FIR feldolgozását Dr. Szentes György készítette el.
[szerkesztés] Leírása
A befoglaló kőzet durva andezitagglomerátum. A barlang hossza 6,5 méter, végében a két cső tovább folytatódik a hegy belsejébe. A kifelé lejtő folyosó szélessége 1,5 méter, magassága 0,8-1,3 méter. A folyosó bal oldalán egy csíkban végig látható a lepusztult cső ásványkérgének gejzirit-szerű maradványa. A barlangnak három nyílása van. Egyik a bejárat, ez a jobb oldali cső vonalában van. Mellette balra lévő nyíláson nem lehet beférni a barlangba: a kis fülke belsejéből a barlangba vezet a bal oldali cső kissé torzult szelvényű 1 méteres darabja. A harmadik nyílás a csaknem észak felé néző nagy ablak, amelyből éppen a Rám-hegy sziklás csúcsára látunk. A barlang előtt egy hosszú, ferde párkány van, amelyből – mintha épített fal lenne – sűrűn kiállnak a keményebb kőfejek.
[szerkesztés] Kialakulása
A barlang két, egymástól 110 centiméterre lévő 15-20 centiméter átmérőjű, ásványbekérgeződéses falú cső – gázkitörési cső? – mentén alakult ki, úgy, hogy a párhuzamos csövek által gyengített kőzet könnyebben engedett utat a mállasztó hatásoknak.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
[szerkesztés] Irodalom
- Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész (Kézirat a Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyvében, az MKBT és a Barlangtani Intézet Adattárában, 1997. p. 109-232.)
