Viktor Hambarcumján
Viktor Hambarcumján | |
Született | 1908. szeptember 5.[1][2][3] Tbiliszi[2][3] |
Elhunyt | 1996. augusztus 12. (87 évesen)[1][4][5][6][7] Byurakan[8][3] |
Állampolgársága | |
Gyermekei | négy gyermek:
|
Szülei | Hamazasp Hambardzumyan |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Byurakan[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Hambarcumján témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Viktor Hambarcumján (örményül: Վիկտոր Համբարձումյան, oroszul: Виктор Амазаспович Амбарцумян / Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan) (Grúzia, Tbiliszi, 1908. szeptember 18. – Örményország, Bjurakan, 1996. augusztus 12.) örmény születésű szovjet-orosz csillagász.
Élete
[szerkesztés]Tbilisziben született, alsó- és középiskoláit itt végezte. A leningrádi egyetemen szerzett diplomát 1928-ban, 1934-től az egyetem professzora lett, majd 1935-ben a fizikai-matematikai tudományok doktora.[17] A Leningrádhoz közeli pulkovói obszervatórium munkatársaként is dolgozott, majd 1939-ben az egyetemen megalapította az asztrofizikai tanszéket. 1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia levelező-, 1943-tól rendes tagja lett. 1943-ban megalapította az Örmény Tudományos Akadémiát, melynek évtizedekig elnöke volt. Több ország akadémiájának – így az MTA-nak is – tagja volt. 1946-ban az örményországi Bjurakanban megalapította a Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumot, amelynek első igazgatója lett. Csillagászati eredményeit nemzetközileg is elismerték, így 1948-1955 között alelnöke, 1961–1964 között elnöke a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Politikai szinten is magas tisztségeket töltött be: a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, az Örmény SzSzK Legfelső tanácsának elnöke volt. Magas állami kitüntetéseket kapott, egyebek mellett a Lenin-rendet is elnyerte. Tudományos munkásságáért több külföldi kitüntetés mellett 1960-ban az Angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét és a Bruce-érmet is megkapta.
Munkássága
[szerkesztés]Hambarcumján a 20. század szovjet csillagászatának meghatározó személyisége, de asztrofizikai eredményei nemzetközileg is elismertek. Az 1930-as években a gázködök, planetáris ködök, szupernóvák körüli ködök sugárzási elméletét dolgozta ki. Később a kettőscsillagok és csillaghalmazok dinamikai problémái foglalkoztatták, majd a csillagkeletkezés és -fejlődés elméletében alkotott maradandót. 1947-ben felfedezte a csillagtársulások két csoportját: az O és T asszociációkat. Életműve a szupersűrű presztelláris anyag létének megállapításában csúcsosodott ki. Ennek az instabil anyagnak szétrobbanásakor csillagok keletkeznek (ezek a fiatal csillagok alkotják az asszociációkat), de sűrűsége folytán a galaxisok magjaként a tömeget is biztosíthatja. Az extragalaxisok fejlődése és a Földön kívüli civilizációk kutatása is fokozottan érdekelte. Több kiváló tankönyvet írt. Szerkesztésével 1939-ben jelent meg az Elméleti asztrofizika c. könyv. 1960-ban két kötetben kiadták az addig megjelent összes publikációit.[17] Róla nevezték el az 1905-ös számú kisbolygót.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Örmény Enciklopédia
- ↑ a b c d Armenian Concise Encyclopedia
- ↑ Viktor Amazaspovich Ambartsumian (angol nyelven)
- ↑ Rouben V. Ambartsumian: A life in astrophycis. Selected papers of Viktor A. Ambartsumian, 1998
- ↑ A. T. Kalloghlian: On the 90th birthday of Academician V. A. Ambartsumian, founder of the journal Astrophysics, at Symposium No. 194 of the International Astronomical Union, 1998
- ↑ Victor Ambartsumian
- ↑ The Modern Physics of Compact Stars. Volkswagen Foundation
- ↑ V. G. Litvinov – N. G. Medvedev: Some optimal and inverse problems for orthotropic noncircular cylindrical shells, 1984
- ↑ Armenia famous native sons and daughters
- ↑ Halton C. Arp, Astronomer Who Challenged Big Bang Theory, Dies at 86, 2014. január 7.
- ↑ https://phys-astro.sonoma.edu/brucemedalists/viktor-ambartsumian
- ↑ Une lettre de M. Ambartsoumian (francia nyelven). Societe Editrice Du Monde, 1979. április 9.
- ↑ https://ambartsumian.sci.am/membership/other.php
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ Большая золотая медаль РАН имени М.В.Ломоносова. Orosz Tudományos Akadémia
- ↑ a b Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.
Források
[szerkesztés]- szerk.: Gellért András: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z), 1982, TIT Budapesti Szervezete. ISBN 963 411 808 9
- História - Tudósnaptár