Vasas-szakadéki 1. sz. barlang
| Vasas-szakadéki 1. sz. barlang | |
 | |
| A Vasas-szakadéki 1. sz. barlang bejárata | |
| Hossz | 50,2 m |
| Mélység | 18,6 m |
| Magasság | 1,8 m |
| Függőleges kiterjedés | 20,4 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Szentendre |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
| Típus | atektonikus hasadékbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 4900-25 |
| Elhelyezkedése | |
 Vasas-szakadéki 1. sz. barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas-szakadéki 1. sz. barlang témájú médiaállományokat. | |
A Vasas-szakadéki 1. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. A Visegrádi-hegység harmadik leghosszabb barlangja.
Leírás
A Visegrádi-hegységben, Szentendrén nyílik. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének legkeletibb barlangja. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél.
Egy 38,5 méter hosszú, 3–4 méter széles, átlagosan 10 méter magas falakkal határolt, nyitott tetejű hasadék az előtere az üregnek. E hasadék nyugati talppontjától már barlangként folytatódik a képződmény a korábbi irányt megtartva. Előbb 20 métert haladhatunk lefelé a 40 fokos lejtőn, innen viszont emelkedni kezd a járatszint és további 10 méter után harántol egy mély kereszthasadékot. E kereszthasadékban mérhető az egész rendszer legmélyebb pontja, amely 20,4 méterrel van a legmagasabb pont alatt.
A barlangfolyosó szélessége 0,4 és 1,1 méter között változik, átlagosan 70 centiméter. Helyenként kisebb (maximum 80 centiméteres) tereplépcsők, jobbára bezuhant kőtömbök tagolják. Déli fala szálkő, északi oldalát hatalmas sziklablokkok alkotják. Ugyanilyen kőtömbökből áll a főte is, közöttük helyenként 4–5 méter magasságba lehet felmászni. Egyik ilyen felnyúló hasadék közel 7 méter hosszú felső járatot képez. A barlang teljes hossza 50,2 méter, a horizontális kiterjedése 40,2 méter és a vertikális kiterjedése 20,4 méter.
Előfordul irodalmában Kőhegyi-barlang (Kordos 1984), Kőhegyi barlang (Bertalan 1976), Vasas hasadék barlangja (Bertalan 1976), Vasas-szakadék I.sz. barlang (Eszterhás 1993), Vasas-szakadék I.sz. barlangja (Eszterhás 1989), Vasas-szakadék barlangja (Dénes 1967), Vasas-szakadéki 1. sz. barlang, Vasas-szakadéki-barlang (Kordos 1984) és Vasas-szakadék üregei neveken is.
Kutatástörténet
Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék Ny-i, meredeken lejtő végében található és 15 m hosszú a mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki.
Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Kőhegyi barlang. A Kő-hegy É-i oldalában, a Vasas-szakadék Ny-i (Csepel-forrás felőli) végében, a kocsiúttól néhány m-rel magasabban van szűk bejárati lyuka. A barlang kb. 20 m hosszú és 6–8 m mély. Csúszásos hasadéküreg, amely egy folyosóból áll. A folyosóhoz 4 mellékág csatlakozik. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.
A Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Vasas hasadék barlangja. A Kő-hegy sziklás Ny-i oldalában, a Sándor-forrás felé vezető turistaút felett van bejárata. K-nek néző, 33 m hosszú nyitott szakadék Ny-i végében található a bejárat. A barlang 23 m hosszú és 1 m széles. Andezitagglomerátumban jött létre a csúszási hasadékbarlang. Veszélyes barlang, ezért bejáratához figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.
Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között két barlang. Az egyik barlangnak Kőhegyi-barlang, a másik barlangnak Vasas-szakadéki-barlang a neve. Térképen van feltüntetve helyük.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék I.sz. barlangja andezitbreccsában alakult ki és 15 m hosszú, ismeretlen magasságú és mélységű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva. A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Vasas-szakadék 1.sz. barlangja (Szentendre) 25 m hosszú és 10 m mély.
Az 1991-ben megjelent A Pilis és a Visegrádi-hegység című útikalauz barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját. A rövid ismertetés szerint régen a három barlang nyílt sziklahasadék volt és később alakította ki a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetüket. Közülük a leghosszabb egy 15 m hosszú hasadékbarlang, amelynek mind a két vége nyitott. Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kézirat szerint a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék I.sz. barlang andezitbreccsában jött létre, 15 m hosszú és 15 m mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 29. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Vasas-szakadék I.sz.barlang (Pomáz). Andezitbreccsában alakult ki, 15 m hosszú és 15 m mély. 1996-ban Szilvay Péter kutatta át és írta le a barlangot. A térképét Szabó Géza és Szilvay Péter készítették. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 9 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi.
A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 3. leghosszabb barlangja az 50 méter hosszú és 18,5 méter mély Vasas-szakadék I. sz. barlangja. Atektonikus csuszamlás hozta létre. A szentendrei Cseresznye-hegyen hasonlóak a barlangképződés feltételei, mint a Disznós-árok északi oldalában. A felszínen lévő durva andezitagglomerátum itt agyagos andezittufára települt, majd a rétegek észak felé megdőltek és az alkalmasint átázó andezittufán a fedő rétegek meg-megcsúsznak. A lejtőn csúszó agglomerátumban 70–100 méteres, egymással párhuzamos, illetve ezeket kisebb-nagyobb szögben keresztező hasadékok jöttek létre.
Ezek a hasadékok több helyen felül összezáródtak, így bennük egymás közelében három atektonikus hasadékbarlang, a Vasas-szakadék I. sz. barlangja (50 m hosszú és 18,9 m mély), a Vasas-szakadék II. sz. barlangja és a Vasas-szakadék III. sz. barlangja található. A Vasas-szakadék IV. sz. barlangja kb. 200 m-re K-re van a Vasas-szakadéki 1. sz. barlangtól. Légmozgás kevés barlangban, leginkább a nagy barlangokban, például a Vasas-szakadék barlangjaiban tapasztalható. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható a helye. A tanulmányban van egy fénykép, amelyen a barlang látható.
Irodalom
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 36. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 154. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 51. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról. Kapolcs, 1994. 63. old.
- Eszterhás István: Jelentés a XII. Vulkánszpeleológiai Táborról. MKBT Műsorfüzet, 1996. szeptember–október. 10. old.
- Eszterhás István: Magyarország pszeudokarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 162. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66., 118–119., 123–128., 152. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 244–245., 245., 249–250., 250., 255., 260. old.
- Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 296. old.
- Mezei Iván – Páli Tivadar: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1955. (Második, bővített kiadás.) 27., 95., 99. old.
- Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 34. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.)
- Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, 1991. 45., 204. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.) (Barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját.)
- Szentes György: Caves formed in the volcanic rocks of Hungary. Karszt- és Barlangkutatás, 1968–1971. (6. évf.) 120., 121–122. old.
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 101. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Eszterhás István: Vulkánszpeleológia. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tanfolyami jegyzete. Budapest, 1994. 49 old.
- Kristóf Sándor szerk.: Hétvégi túrák hazánk legszebb tájain. Budapest, 1958. 46., 48., 175., 200. old.
