Valentiny Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valentiny Antal
Született1883. április 1.
Šamac, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1948. június 26. (65 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Foglalkozásanyelvész,
bibliográfus,
szakíró
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Valentiny Antal (Šamac, Bosznia-Hercegovina, 1883. április 1.Kolozsvár, 1948. június 26.) magyar nyelvész, bibliográfus, könyvtártudományi szakíró.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit Kalocsán és Szegeden végezte, majd a kolozsvári egyetem bölcsészkarán tanult 1901–1905 között, s itt göröglatin és történelem szakos diplomát (1909), később doktorátust szerzett (1941). 1903-tól a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa: díjnok, könyvtári segédtiszt (1908), könyvtártiszt (1910). Az első világháborúban orosz hadifogságba esett; hazatérése után a román hatóságok is megtartották állásában; fő­könyvtárosként az intézet harmadik, majd második tisztségviselője volt. A bécsi döntést követően a visszatérő magyar egyetem keretében 1940. október 19-én a könyvtár igazgatójává nevezték ki. Rá hárult a 22 éves román fennhatóság idején megjelent magyarországi kiadványok pótlása a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége segítségével. 1942-ben nyugdíjazták. Az egyetem utolsó, 1944–45-ös tanévében, majd az 1945-ben megalakuló Bolyai Tudományegyetemen a klasszika-filológia helyettes tanára volt.

Munkássága[szerkesztés]

Munkásságának egyik területe a szótár- és nyelvtanírás. Az 1920-as években, a román nyelv kötelező elsajátításának első időszakában Victor Cheresteşiuval román–magyar és magyar–román szótárak sorozatát szerkesztette, a kisméretű iskolai szótártól a háromkötetes kéziszótárig. A szótárak használatát kiegészítő kötetük (Tüzetes román alaktan. Kimerítő nyelvtani példatár. Kolozsvár, 1924) kézikönyvnek számított.

Másik munkaterülete a bibliográfiák, repertóriumok összeállítása volt. Elhunyt kollégájától, Ferenczi Miklóstól átvette az erdélyi/romániai magyar irodalom bibliográfiája évenkénti összeállításának feladatát, s az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatban jelentette meg a könyvészeti kimutatásokat. Ő állította össze és adta ki az Erdélyi Tudományos Füzetekben az 1933–39-es évek romániai magyar irodalmának éves bibliográfiáit (Kolozsvár, 1934–39), valamint Emil Racoviţă professzor útmutatásai szerint a Kolozsváron található tudományos és orvosi folyóiratok katalógusát (Catalogul revistelor ştiinţifice şi medicale din Cluj. Kolozsvár, 1926). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület három­negyedszázados tudományos működése 1859–1934 c. ünnepi kiadvány részére elkészítette Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak könyvészeti leírását 1859-től 1934-ig terjedően. Ugyancsak ő állította össze Entz Gézával Az Erdélyi Múzeum név- és szakmutatóját (Kolozsvár, 1942). Ő volt az összegyűjtője a Századok pótfüzeteként megjelent Magyar történeti bibliográfia az 1938. évről (Budapest, 1939) román nyelvű anyagának, és ő állította össze az EME kiadásában megjelent kötet, A torockószentgyörgyi Thorotzkay család levéltára (Kolozsvár, 1944) regesztáit. W. Kovács András az ő levéltári munkáját is felhasználva jelentette meg A Wass család cegei levéltára c. kiadványt (Kolozsvár, 2006).

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Román–magyar és magyar–román szótár (Ferenczi Miklós és Cheresteşiuné H. Margit közreműködésével, Victor Cheres­teşiu szerkesztésében, Kolozsvár, 1925, 1927, 1928);
  • Román–magyar szótár V. Cheresteşiu – Déri Gy. – M. Geor­gescu-Tistu román nyelvkönyveihez (szerk., Kolozsvár, é. n.);
  • Pótkötet a román–magyar és magyar–román szótárhoz (munkatársként többekkel, V. Che­resteşiu szerkesztésében, Bukarest, 1937);
  • Egyetemi Könyvtár. Beszámoló a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1940–41. tanévi működéséről (Kolozsvár, 1942).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szta (Szabó T. Attila): Valentiny Antal. Erdélyi Múzeum, 1943.