VI. Eduárd angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. Eduárd
Edward VI of England c. 1546.jpg
Eduárd Wales hercegként, Flemish School[1]

Írország és Anglia királya
Uralkodási ideje
1547. január 28.1553. július 6.
Koronázása
1547. február 20.
Elődje VIII. Henrik
Utódja Jane Grey
Életrajzi adatok
Uralkodóház Tudor-ház
Született 1537. október 12.
Hampton Court Palace, Richmond upon Thames
Elhunyt 1553. július 6. (15 évesen)
Palace of Placentia, Greenwich kerület London
Nyughelye Henry VII Lady Chapel, Westminsteri apátság
1553. augusztus 9.
Édesapja VIII. Henrik
Édesanyja Jane Seymour

VI. Eduárd (1537. október 12.1553. július 6.) angol király, VIII. Henrik angol király és harmadik felesége, Jane Seymour egyetlen fia, a későbbi királynők, I. Mária és I. Erzsébet öccse. A Tudor-ház harmadik uralkodója volt, és az első, aki már protestánsként került hatalomra.

Trónralépése előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybátyja, Edward Seymour fia ugyanaznap született, mint ő. Amikor 1542 decemberében világra jött a későbbi skót királynő, Stuart Mária, VIII. Henrik úgy tervezte, hogy fiát összeházasítja az uralkodónővel, így egyesítve majd Anglia és Skócia trónját, ám ez nem történt meg, mivel Máriát az édesanyja még időben Franciaországba szöktette, ahol végül II. Ferenc király felesége lett.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja halálakor 1547. január 28-án Anglia királya és Franciaország uralkodója (a valóságban utóbbi tisztében csak Calais városát és környékét birtokolta) és II. Eduárd néven[2] Írország királya lett. A koronázásra kilenc éves korában, február 20-án került sor. Eduárd uralkodása során végig régensek irányították az országot, mivel nem élte meg a felnőtt kort. A posztot először nagybátyja, Edward Seymour (1547–1549), majd később John Dudley (1549–1553) töltötte be. Az ifjú királynak sajnos már nem volt ideje megnősülni és gyermeket nemzeni. Végrendeletében először azt írta le, hogy Frances Grey három leányának fiaira fog szállni a korona, vagyis a trónöröklési sorrend így nézett volna ki: Lady Jane Grey fiai, ha Jane-nek nem születik gyermeke, akkor jönnek Lady Catherine Grey fiai, s ha neki sem lesz örököse, akkor végül az utolsó lánytestvér, Lady Mary Grey férfi leszármazottai lesznek a következő királyok.

Csakhogy Eduárd halála előtt a Grey lányoknak sajnos már nem maradt idejük fiút szülni. (Jane és Catherine egyszerre, 1553. május 25-én mentek férjhez.)

Mikor világossá vált, hogy Eduárd életét rövidre szabták, egyezségre jutottak, hogy az öröklési rendet úgy módosítják, aminek eredménye lehetetlenné teszi, hogy féltestvérei, I. Mária és a mérsékelt protestáns I. Erzsébet testvérüket a trónon kövessék, és utat kívántak nyitni a trón felé VII. Henrik erősen protestáns nézeteket valló ükunokájának, Jane Greynek.

Halála után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Eduárd 15 éves korában elhunyt, a trónöröklés körüli viszályok ismét előtérbe hozták a vallási ellentéteket. Jane csak kilenc napig volt királynő, s ezalatt is csupán névlegesen uralkodott, mielőtt Mária átvette volna tőle a trónt. Ezután Mária királynő úgy gondolta, Eduárd protestáns reformjait az ún. ,, Mária-féle Hatálytalanító Törvénnyel " első két parlamentje során visszavonja.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ezt a képet Hans Eworthmek tulajdonítják. Mostanában úgy gondolják, a képet William Scrots művész készítette, azonban ez nem általánosan elfogadott. Ld. Hearn, Karen, ed. Dynasties: Painting in Tudor and Jacobean England 1530-1630. New York: Rizzoli, 1995. ISBN 0-8478-1940-X
  2. Edward Bruce, I. Róbert skót király öccse I. Edward néven Írország főkirálya volt 1315-1318.


Előző uralkodó:
VIII. Henrik
Anglia királya
15471553
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
Jane Grey