Törley József
| Csantavéri Törley József (Törley József) | |
 | |
| Törley József (Kozmata Ferenc felvétele) | |
| Született | 1858. január 10. Csantavér |
| Elhunyt | 1907. július 28. (49 évesen) Oostende, Belgium |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Foglalkozása | gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója. |
| Halál oka | heveny féregnyúlvány-gyulladás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csantavéri Törley József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csantavéri Törley József Ernő Félix[1] (Szabadka,[2] 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója.
Családja
Apja, Schmierl Valentin (1823-1900),[3] 1848-as honvéd vadászhadnagy, édesanyja bajsai Vojnits Mária[4] (1834-1885) volt. Édesapja miután részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, nevét Törley Bálintra magyarosította. A magyar név kiválasztásában szerepet játszott, hogy eredeti német neve, Schmierl, a schmierenből illetve a streichenből származik, ami annyit jelent, mint kihúzni, törölni (Törlei). A vadászhadnagy, Törley Bálint, a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi Sumlába az emigrációba, ahol az érdemes honfi Kossuthtól írásos dicsérő elismerést kapott. Törlei Bálintnak és feleségének, Vojnits Máriának hat gyermeke született, három fia és egy lánya érte meg a felnőttkort: Törley Antal (1853–1899), Törley Gyula (1855–1934), Törley József (1858–1907) és Törley Ilona (1859–1884). 1896 április 1-jén I. Ferenc József magyar király nemességet és előnevet adományozott Törley József budapesti pezsgőgyáros és nagybirtokosnak.[5]
Házassága és gyermekei
Törley József felesége székasi Sacelláry Irén (1855- 1923) volt. Irén édesapja, székasi Sacelláry György (1824-1898), a Görög királyi Krisztius rend lovagja,[6] édesanyja, Mirosavlevits Zsófia (1826-1896) úrnő volt.[7] Sacelláry György építtette a Budapest XXII. kerületében található Sacelláry-kastélyt. Törley József és Sacelláry Irén házasságából nem volt gyermek, aki megérte volna a felnőttkort.
Tanulmányai
A grazi kereskedelmi akadémián tanult, s itt találkozott Teophil Roederer francia pezsgőgyárossal, aki őt francia-német nyelvű levelezőként alkalmazta. Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát.
Gyáralapítás és terjeszkedés
A kedvező fogadtatás után Törley József önállósította magát, és Reimsben gyárat alapított. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok), s felfedezte, hogy a hely a pezsgőgyártásra alkalmas adottságokkal rendelkezik.
Törley szőlőt, házhelyet és présházat vásárolt Promontoron, s 1882-ben ide telepítette reimsi gyárát, a cégbírósági bejegyzés szerint a Törley József és Társa cég 1882. augusztus 1-jén a Péter-Pál utca 578. szám alatt kezdte meg működését. A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Később kiváltak a cégből, s egy saját üzemet hoztak létre, amely jó ideig komoly konkurenciát jelentett Törleynek. 1890-ben a gyár az Anna utcába költözött át, ahol Törley egy 20 ezer négyzetméteres pincét létesített. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált.
A sikeres üzletember
Törley hamar felismerte a jó reklám fontosságát is. Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő a felső tízezer közkedvelt italává, az ünnepi asztalok elmaradhatatlan kellékévé vált. 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik nevezetes látnivalója volt a Törley-pavilon. 1898-1899-ben az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként már 1 millió palack pezsgőt állított elő.
Sikereit társadalmi téren is előrelépés követte, 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József királytól. A számára nagyon sikeres millenniumi kiállítás után Császári és Királyi Udvari Szállító cím birtokosa is volt.
Halála
1907-ben a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, de az eseményt az alapító nem sokkal élte túl, július 28-án oostendei nyaralása közben, vakbélgyulladás-perforáció miatt[8] váratlanul meghalt.
A gyár sorsa
A gyárat és a vagyont – mivel Sacelláry Irénnel való házasságából született gyermekei nem érték meg a felnőttkort – bátyjainak fiúgyermekei örökölték, akik ragaszkodtak a megszokott minőséghez. A történelem viharai azonban a pezsgőgyárat sem kímélték: 1944-ben bombatalálat érte az üzemet, a háború után mindössze négy fővel indult újra az igen szerény termelés, 1949-ben pedig államosították. A rendszerváltás után a német Henkell befektetői csoport vásárolta meg, majd a 2005. január 3-án megalakult Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonába került.
Emlékezete
Emlékét Magyarország egyik legnagyobb sírépítménye, a Törley-mauzóleum őrzi, szerencsére az 1990-es években egy vállalkozónak meghiúsult a szecessziós sírhelyben történő diszkó nyitási ötlete.[10]
Törley József nevét viseli a világ első pezsgőrendje, a Budafokon 1987-ben megalakult Chevaliers Törley. A világ borászati hagyományait őrző Bacchusi Borrendekhez csatlakozott pezsgőrendnek 2017-ben pezsgőlovagja lett Mező Misi is.[11]
Érdekesség
A pezsgőgyártó családja annak idején gyakran megfordult Topolyán, pontosabban a Vojnich családtól vásárolt zobnaticai birtokán, ahol kastélyt épített. A Csantavérről származó, földműveléssel foglalkozó Törley család számára egy idő után kicsinek bizonyult a szülőfalu, és terjeszkedni kezdett. Törlei Bálint három fia: az építészmérnök Törley Antal, akinek Magyarországon volt birtoka, a közgazdász Törley Gyula, aki Zobnaticán a kastélyt építtette, és Törley József, a budafoki pezsgőgyár névadó alapítója. A tulajdonos legjobb üzlettársa testvére, Gyula volt, a zobnaticai nagybirtokos. A cégalapító testvérbátyja, Antal dédunokája R. Törley Mária figurális szobrászművész.[12]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Törley József keresztelési adatlapja (Szabadka, Szent Teréz r.k.
- ↑ Egyes források szerint születési helye: Csantavér
- ↑ familysearch.org idősebb Törley Bálint gyászjelentése
- ↑ Törley 2 | Iránytű Stúdió (hu-HU nyelven). adatokvedelme.hu. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 819. oldal
- ↑ familysearch.org Sacelláry György gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Sacelláry Györgyné Mirosavlevits Zsófia
- ↑ Quirin Károly: Látogatás a Törley Pezsgőgyárban – A pezsgő (magyar nyelven) (html). klauzal.hu (a Klauzál Gábor Társaság honlapja), 2009. március. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
- ↑ Hogy nézett ki a Törley-mauzóleum egykori pompájában?, index.hu
- ↑ Siralmas állapotban az ország egyik legfontosabb mauzóleuma , index.hu
- ↑ Pezsgőlovag lett Mező Misi, budafokiborfesztival.hu
- ↑ Boros Károly (2009. április 15.). „Törley Mária – szobrászművész”. demokrata.hu (a Magyar Demokrata honlapja). [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. HU-ISSN 1417-6432. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
Források
Külső hivatkozások
- Pezsgő.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Lukácsi Attila: A Törley pezsgő atyjának sírja ismeretlen, de mauzóleuma megmenekült – Múlt-kor, 2004. december 8.