Térey Sándor
| Térey Sándor | |
 | |
| Született | Kuti Sándor 1886. október 2.[1] Debrecen |
| Elhunyt | 1955. október 11. (69 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szántó Mária (h. 1913–1955) |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Térey Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Térey Sándor (eredeti nevén Kuti Sándor, Debrecen, 1886. október 2.[3] – Budapest, 1955. október 11.)[4] költő, regényíró, műfordító.
Élete[szerkesztés]
Kuti Zsigmond ungvári születésű izraelita néptanító és Horovitz Ilona fia. A reáliskolában Tóth Árpád osztálytársa volt. Kolozsvárott és Budapesten folytatott jogi tanulmányokat, majd Debrecenbe, szülővárosába visszatérve kezdett ügyvédi praxist. A Tanácsköztársaság alatt 1919-ben aktívan politizált, kiállt a vörös-hatalom mellett, de a bukás után sikeresen visszatért a "polgári világba". Városi ügyész lett Budapesten, később az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, a Cobden Szövetség tisztségviselője, a Városkultúra című lap szerkesztője. 1928 és 1934 között a népszövetségi delegáció munkatársa, Apponyi Albert és Klebelsberg Kuno beosztottja. A háború után 1945-ben a miniszterelnökségen, később az Elhagyott Javak Kormánybiztosságán dolgozott.
Verseit többnyire a Nyugat közölte. A Kisfaludy Társaság Visszatérés című regényét 1924-ben Franklin-díjjal jutalmazta. Beválogatták a két háború között megjelent egyik legrangosabb költői antológiába, a Vajthó László szerkesztette Mai Magyar Múzsába (megjelent 1930-ban). Térey több eladást tartott olasz, svájci, francia egyetemeken a magyar kultúráról. Saját fordításában kiadta franciául Ady Endre válogatott verseit (André Ady, Choix de poesies címmel), a kötet az olvasók és kritikusok körében sikert aratott.
Irodalmi (vagy ügyvédi) működése alatt még használt neve: dr. Térey Kuthi Sándor, vagy Térey Kuthy Sándor volt.
Házastársa Szántó Mária volt, dr. Szántó Sámuel és Deutsch Ilka lánya, akit 1913. szeptember 11-én Debrecenben vett nőül.[5]
Művei[szerkesztés]
- Versek (versek, 1907)
- A fehér hegedű (versek, 1909)
- Feltámadás (versek, 1920)
- Magányos ember (versek, 1922)
- Visszatérés (regény, 1925)
- Berg Kristóf lelkiismerete (regény, 1929)
- Vidéki magyar városok kultúrája (tanulmány, 1931)
- A föld lelke (regény, 1932)
- Az Eltörött Hegedű (versek, kézirat)
Műfordításai[szerkesztés]
- Charles Baudelaire: A Rossz virágai (György Oszkárral közösen, 1922)
- François Villon: Kis testamentum és más versek (Lampel, é.n.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség születési akv. 103/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1278/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 479/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
Források[szerkesztés]
- Illés Endre: Térey Sándor - A föld lelke
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 892. o. Online elérés
- Nagy Zoltán: Térey Sándor - Feltámadás
- Szabó Sándor Géza: Kuthi-Térey Sándor (Hajdú-bihari Napló, 1978. május 14.)
- Tersánszky Józsi Jenő: Visszatérés
