Ugrás a tartalomhoz

Térey Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Térey Sándor
SzületettKuti Sándor
1886. október 2.[1]
Debrecen
Elhunyt1955. október 11. (69 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzántó Mária
(h. 1913–1955)
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Térey Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Térey Sándor (eredeti nevén Kuti Sándor, Debrecen, 1886. október 2.[3]Budapest, 1955. október 11.)[4] költő, regényíró, műfordító.

Élete

[szerkesztés]

Kuti Zsigmond ungvári születésű izraelita néptanító és Horovitz Ilma fia. A reáliskolában Tóth Árpád osztálytársa volt. Kolozsvárott és Budapesten folytatott jogi tanulmányokat, majd Debrecenbe, szülővárosába visszatérve kezdett ügyvédi praxist. A Tanácsköztársaság alatt 1919-ben aktívan politizált, kiállt a vörös-hatalom mellett, de a bukás után sikeresen visszatért a "polgári világba". Városi ügyész lett Budapesten, később az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, a Cobden Szövetség tisztségviselője, a Városkultúra című lap szerkesztője. 1928 és 1934 között a népszövetségi delegáció munkatársa, Apponyi Albert és Klebelsberg Kuno beosztottja. A háború után 1945-ben a miniszterelnökségen, később az Elhagyott Javak Kormánybiztosságán dolgozott.

Verseit többnyire a Nyugat közölte. A Kisfaludy Társaság Visszatérés című regényét 1924-ben Franklin-díjjal jutalmazta. Beválogatták a két háború között megjelent egyik legrangosabb költői antológiába, a Vajthó László szerkesztette Mai Magyar Múzsába (megjelent 1930-ban). Térey több eladást tartott olasz, svájci, francia egyetemeken a magyar kultúráról. Saját fordításában kiadta franciául Ady Endre válogatott verseit (André Ady, Choix de poesies címmel), a kötet az olvasók és kritikusok körében sikert aratott.

Irodalmi (vagy ügyvédi) működése alatt még használt neve: dr. Térey Kuthi Sándor, vagy Térey Kuthy Sándor volt.

Házastársa Szántó Mária volt, dr. Szántó Sámuel és Deutsch Ilka lánya, akit 1913. szeptember 11-én Debrecenben vett nőül.[5]

Művei

[szerkesztés]
Térey Sándor: Magányos ember (verskötet, Méliusz Kiadás, 1922)
  • Versek (versek, 1907)
  • A fehér hegedű (versek, 1909)
  • Feltámadás (versek, 1920)
  • Magányos ember (versek, 1922)
  • Visszatérés (regény, 1925)
  • Berg Kristóf lelkiismerete (regény, 1929)
  • Vidéki magyar városok kultúrája (tanulmány, 1931)
  • A föld lelke (regény, 1932)
  • Az Eltörött Hegedű (versek, kézirat)

Műfordításai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]