Turóckelemenfalva
| Turóckelemenfalva (Kaľamenová) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1240 |
| Polgármester | Martina Čičmancová |
| Irányítószám | 038 22 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 m |
| Terület | 5,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 53′ 22″, k. h. 18° 46′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 22″, k. h. 18° 46′ 34″ | |
| Turóckelemenfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turóckelemenfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Turóckelemenfalva (szlovákul Kaľamenová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 31 km-re délnyugatra fekszik.
Története
1240-ben „Lazkouch” alakban említik először. 1315-ben "Leskocz", 1391-ben "Lazkouch", 1534-ben "Kelemenfalwa", 1553-ban "Kelemynfalua", 1570-ben "Kelemenfalva olim terra Laszkowetz", 1619-ben "Kelemenfalva aliter Kelemenovec", 1736-ban "Kelemenfalva olim terra Laszkowetz" néven szerepel a korabeli forrásokban. A falu divéki Bán fiának földjén keletkezett, melyet IV. Béla király a Sitinoknak adott. A Lieszkovszky, majd a 15. században a Kelemen családé. 1546-tól a Rakovszky és Horváth családok birtoka volt. 1715-ben 9 háztartása adózott. 1785-ben 30 házában 188 lakos élt. 1828-ban 31 háza és 166 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
Vályi András szerint " KELEMENFALVA. Elegyes falu Túrócz Várm. földes Ura B. Prónay Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Tót Prónához 332nem meszsze, és annak filiája, földgye közép termékenységű, réttye hasznos, legelője elég, igen nagy erdeje van, ’s azért is fája tűzre, és épűletre bőven, piatzozása Mosóczon, és Körmöczön."[2]
Fényes Elek szerint " Kelemenfalva, (Klemenova), Thurócz m. tót falu, közel a Thurócz vizéhez, a Jeszenicza patakja mellett: 40 kath., 126 evang. lak. Határja középszerü; legelője rétje jó; erdeje elég; vizimalom; savanyuviz-forrás. F. u. többen. Ut. p. Rudno."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 207, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 69 szlovák lakosa volt.
2011-ben 87 lakosából 76 szlovák volt.
Nevezetességei
- Kúriája a 17. század végén épült késő reneszánsz stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) Berestyénfalva (Brieštie) · Bodorfalva (Bodorová) · Borcfalu (Borcová) · Felsőstubnya (Horná Štubňa) · Ivánkafalva (Ivančiná) · Kiscsepcsény (Malý Čepčín) · Kisraksa (Rakša) · Márkfalva (Jazernica) · Moskóc (Moškovec) · Mosóc (Mošovce) · Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) · Tótpróna (Slovenské Pravno) · Turcsek (Turček) · Turócábrahámfalva (Abramová) · Turócandrásfalva (Ondrašová) · Turócbalázsfalva (Blažovce) · Turócborkút (Budiš) · Turócerdőd (Liešno) · Turócjeszenő (Jasenovo) · Turóckelemenfalva (Kaľamenová) · Turócliget (Háj) · Turócmeggyes (Čremošné) · Turócnémeti (Sklené) · Turócrudnó (Rudno) · Turóctölgyes (Dubové) |  | |
