Temes (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 11., 10:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB)
Temes
A Temes Pancsovánál
A Temes Pancsovánál
Közigazgatás
Országok Románia
 Szerbia
Földrajzi adatok
Hossz359 km
Vízgyűjtő terület13 085 km²
ForrásKrassó-Szörényi-érchegység, Románia
é. sz. 45° 12′ 51″, k. h. 22° 08′ 43″
TorkolatDuna Pancsovánál (Szerbia)
é. sz. 44° 50′ 54″, k. h. 20° 38′ 07″
Elhelyezkedése
Térkép
A Temes futása Románia térképén
A Temes futása Románia térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Temes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Temes (románul: Timiș, szerbül: Тамиш vagy Tamiš, németül: Temesch) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.

Folyása

A Déli-Kárpátokhoz tartozó Krassó-Szörényi-érchegységben, Karánsebestől 20 km-re délre, Temesfő környékén ered. Keresztülfolyik a Bánságon és Pancsovánál torkollik a Dunába. Hossza 359 km, ebből 241 km Romániában. Vízgyűjtő területe 13 085 km².

Jelentősebb városok a Temes mentén: Karánsebes, Lugos és Pancsova.

Mellékfolyói a Temesina, a Pogányos és a Berzava.

Az ókorban Tibiscus és Tibisis néven jegyezték.

2005 áprilisában „mesterséges” gátszakadás volt a Temesen, nagy terület és több település került víz alá, így a szerbiai Módos és Káptalanfalva.

Nevének eredete

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a folyót ógörögül Τίβισις-nak, latinul Tibisia-nak nevezték. A folyó neve valószínűleg a dák thībh-isjo (magyarul: mocsaras) szóból származik. Az ide érkező délszlávok ezt a dák szót használták Тьміšь (Tamiš) alakban. Ezt vették át a magyarok Temes, a németek Temesch ill. a románok Timiș alakban.[1]

Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára ill. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint ugyanaz az eredete a Brassó megyében található Tömös folyó, valamint az Alsótömös, Felsőtömös és a Tömösi-szoros vagy Tömösi-hágó elnevezéseknek is.[2] Egyébként a középkorban és később Tömösvárnak is nevezték Temesvárt, mint ahogy Nagy Lajos király idején a Fekete-tenger partján található Konstancát is Tömösvárnak nevezték a magyarok.

Képek

Jegyzetek

  1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 40. oldal
  2. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 42. oldal

Források

  • Mala Prosvetina Enciklopedija, Harmadik kiadás (1985); Prosveta; ISBN 86-07-00001-2
  • Jovan Đ. Marković (1990): Enciklopedijski geografski leksikon Jugoslavije; Svjetlost-Sarajevo; ISBN 86-01-02651-6

További információk