Techert Margit
| Techert Margit | |
| Született | 1900. október 17. Budapest, Magyarország |
| Elhunyt | 1945. március 24. (44 évesen) Héreg, Magyarország |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Magyary Zoltán (1932–1945)[1] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1918–1923) |
| Filozófusi pályafutása | |
XX. század | |
| Iskola/Irányzat | újplatonizmus |
| Érdeklődés | filozófiatörténet |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Techert Margit, Magyary Zoltánné (Budapest, 1900. október 17. – Héreg, 1945. március 24.) filozófus, filozófiatörténész, egyetemi tanár.
Élete
Jómódú középosztályi családból származik.[2]
Tanulmányait a Budapesten a Magyar Királyi Tudományegyetem bölcsészkarán végezte 1918–1923 között. 1925-ben egy fél évig a louvaini egyetemen, 1926–1927-ben pedig a párizsi Sorbonne-on tanult,[3] később doktori fokozatot is szerzett.[2]
Egyetemi tanulmányait követően könyvtárosként, majd minisztériumi tisztviselőként helyezkedett el.[2]
1924–1927-ben a budapesti Erzsébet Nőiskola tanárképzőjének franciatanára volt. 1932-től tanított Szegeden,[3] ahol 1933-1940 között a Bartók György által vezetett filozófia tanszéken az Arisztotelesz utáni görög filozófia története című tárgy magántanára.[4]
1941-től Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanár.[2][3] A budapesti egyetemen zeneesztétikai előadást tartott, szemináriumokat vezetett.
Férjével, Magyary Zoltánnal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották.
A bevonuló szovjet katonák elhurcoltak néhány asszonyt, majd megígérték, hogy a filozófus asszony Techert Margitért még visszajönnek. Magyary Zoltán ezt nem várta meg: előbb feleségével, majd magával is végzett.
Héregen, az erdészház előtti tisztáson kopjafa őrzi emléküket. A tatai Környei út Temetőben, közös sírban nyugszanak. A tatai Környei úti temetőben lévő sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[5]
Munkássága
Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, főként a hellén újplatonizmussal foglalkozott,[3] ennek eredményeként jelent meg 1934-ben A hellén újplatonizmus története című műve a Tudományos Akadémia Filozófiai Könyvtárának sorozatában.[6]
Lefordította Plótinosz A szépről és jóról (Budapest, 1925), Istenről és a hozzá vezető utakról (Budapest, 1944) című munkáit.[3] – Jelentős tanulmánya: Plotinos és a campaniani "pedagógiai provincia" (Platonopolis) – Magyar Paedagogia XLI. évfolyam, 1932. 5–6. szám, 75–83. o.
Magyarországon harmadik nőként lett egyetemi magántanár. Élénk tudományos közéleti tevékenységet is kifejtett: szervezeteket szervezett, folyóiratokat szerkesztett, sokat publikált.[2] A diplomás nők helyzete Magyarországon című cikke például a Magyar Szemle 1938-as májusi számában jelent meg és az egyetemet végzett nők helyzetét és a nők továbbtanulásának társadalmi hatását vizsgálta.[7]
Számos külföldi tudományos ösztöndíjat is elnyert.[2]
Művei
- Iráni vallásos emlékek a plotinosi psyche fogalmában; Egyetemi Ny., Bp., 1929
- A hellén újplatonizmus története; MTA, Bp., 1934 (Az Akadémia filozófiai könyvtára)
- Így láttuk mi Németországot. Tíz beszámoló kiváló magyar diplomásnők tollából a német nők munkájáról; szerk. Magyary Zoltánné Techert Margit; s.n., Bp., 1940 (Magyar Női Szemle könyvtára)
- Magyaryné Techert Margit: Plotinos esztétikája; Minerva Ny., Kolozsvár, 1943 (Esztétikai füzetek)
Jegyzetek
- ↑ Marriage record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 14.)
- ↑ a b c d e f Gyáni Gábor: Társadalmi nemek a munkaerőpiacon a polgári Magyarországon, in. RUBICONline. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ a b c d e Magyar életrajzi lexikon : 1000-19990. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Kissné Novák Éva: Nők a magyar tudományban, in. Magyar Tudomány, 2002/3 sz.. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Joó Tibor: A hellén újplatonizmus Magyaryné Techert Margit könyve, in. Nyugat, 1936/1 sz.. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Király Sándor: Az egyetemi hallgatóság társadalmi arculata Magyarországon a két világháború között. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
Ajánlott irodalom
- Papp Barbara: A „modern értelmiségi nő”-szerep megjelenési formái dr. Magyary Zoltánné, dr. Techert Margit életében, emlékirat-töredékeiben. In: Láczay Magdolna, szerk.: Nők és férfiak…, avagy a nemek története, (Nyíregyháza, 2003)
|
Ez a filozófusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
