Tavi denevér

Tavi denevér
	Pihenő tavi denevér
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Myotinae;
Nem:	Myotis;
Alnem:	Leuconoe;
Faj:	M. dasycneme;
Tudományos név
	Myotis dasycneme; (F.Boie, 1825)
Szinonimák
	Myotis ferrugineus Temminck, 1840; Myotis limnophilus Temminck, 1839; Myotis major Ognev & Worobiev, 1923; Myotis mystacinus Boie, 1823; Myotis surinamensis Husson, 1962;
Elterjedés
	Az elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tavi denevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tavi denevér témájú kategóriát.

A tavi denevér vagy tavi egérfülű-denevér (Myotis dasycneme) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A tavi denevér inkább Kelet-Európában fordul elő, Magyarországon csak szórványosan. 1987-ben a Három-kúti-barlangban 3000–4000 egyedből álló kolóniája lett regisztrálva. Elterjedési területe Franciaországtól keletre az oroszországi Jenyiszej folyóig és Kazahsztán északnyugati részéig terjed.

Megjelenése[szerkesztés]

A tavi denevér nagyobb, mint a hosszúlábú denevér. Az alsó comb és a bőrvitorla csupasz, a fülfedő kicsi, a fülhossz felénél is rövidebb. Háti oldala élesen elüt a világos alsó oldaltól.

Életmódja[szerkesztés]

A tavi denevér a vizek közelségét kedveli. Vízpartokon és víz felett egyaránt vadászik. Röpte gyors, fordulékony, a víz felszínéről is könnyedén felszedi a vízbe hullott rovarokat. Tápláléka rovarok (szúnyogok, lószúnyogok, tegzesek, kérészek, éjjeli lepkék).^[2] Telelőhelye távolabb található a nyári vadászterületeitől. Téli álmát barlangokban, általában magányosan alussza át.^[1] Még kevéssé vizsgált faj.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 88. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kiadó, 1996, 31. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Greenfo.hu^{[halott link]}
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Európa-1] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 88. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[2] Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kiadó, 1996, 31. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[1]

[2]