Hosszúlábú denevér

Hosszúlábú denevér
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Alcsalád: Myotinae Nem: Myotis Alnem: Leuconoe Faj: M. capaccinii
Tudományos név
Myotis capaccinii (Bonaparte), 1837
Szinonimák
Myotis blasii Kolenati, 1860 Myotis bureschi Heinrich, 1936 Myotis dasypus de Selys Longchamps, 1841 Myotis majori Ninni, 1878 Myotis megapodius Temminck, 1840 Myotis pellucens Crespon, 1844
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hosszúlábú denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúlábú denevér témájú médiaállományokat.

A hosszúlábú denevér vagy hosszúlábú egérfülű-denevér (Myotis capaccinii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Melegkedvelő faj, a Földközi-tenger térségében helyettesíti a vízi denevért.

Megjelenése

Testhossza 4,5 - 5,3 centiméter, farokhossza 3,5 - 3,8 centiméter, magassága 1 - 1,2 centiméter, alkarhossza 3,9 - 4,4 centiméter és testtömege 8 - 12 gramm. Nagyon hasonlít a vízi denevérre, de valamivel nagyobb, lába hosszabb, rajta a szőrzet erősebb, különösen a hátsó lábak között feszülő farokvitorlán, amelyen az utolsó farokcsigolya túlnyúlik.

Életmódja

Éjszakai életmódot él, tápláléka rovarokból áll. Téli álmát barlangokban alussza.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)