Szűcs M. Sándor
| Szűcs M. Sándor | |
| Született | 1951. szeptember 26. Nagyvarsány |
| Elhunyt | 2002. január 30. (50 évesen) Debrecen-Apafa |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Fejes Klára (1975–2002) |
| Foglalkozása | református lelkipásztor, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szűcs M. Sándor (Nagyvarsány, 1951. szeptember 26. – Debrecen, 2002. január 30.) magyar református lelkipásztor, az MDF országgyűlési képviselője.
Pályafutása[szerkesztés]
1951. szeptember 26-án született Nagyvarsányban Szűcs M. Sándor (1922–1998) és Szűcs Magdolna (1932–1987) gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában 1970-ben érettségizett, majd, katonai szolgálat után a Debreceni Teológiai Akadémián 1971 januárjában kezdte meg tanulmányait. 1973 októberében, majdnem az egész évfolyamot exmisszióba rendelték. Tivadarba, és egyúttal Tarpára, Telkes György esperes mellé került. 1974. szeptember 1-jétől a nagyecsedi gyülekezetbe rendelték, itt szolgált exmisszusi, segédlelkészi, beosztott-lelkészi minőségben.
1976-ban papi vizsgát tett. 1978 novemberében választották meg a Nyírlövő–Lövőpetri társegyházközségek. Szolgálati idejük alatt renoválták a templomokat, Lövőn a parókiát, Petriben parókiát épített a gyülekezet. Már a hetvenes években szerveztek nyári gyermek- és ifjúsági heteket, táborokat. Az utolsó ifjúsági napot Tiszafüreden tartották, ahol részt vettek lövői és Petriből való fiatalok, gyülekezeti tagok is.
Lelkészi szolgálatának koronája a füredi gyülekezet, ahová 1996-ban választották meg. Különösen is szívügye volt a helyi óvodai, iskolai tanítás, amit csakis élő hittel, s minden nehézséget vállaló, hordozó energiával, szüntelen imádkozással végzett, a kishitűséget megszégyenítő áldásokkal. Egyházi keretek között „itt a jövő értelmisége” – szokta volt mondani.
Közéleti tevékenysége[szerkesztés]
Szűcs M. Sándor közéleti ember is volt. Már azokban az időkben is, amikor a közéletből kirekesztették a lelkipásztorokat. Még nagyecsedi segédlelkész korában egy békegyűlésen a szokásos tájékoztatás után spontán hozzászólóként nagy meglepetésre Ecsed és a térség helyzetét vázolta, annak helyzete javítására. Az elszigeteltségből 1989-ben léphetett ki a társadalom porondjára, amikor elsőként az országban földet osztott. Az Antall-kormány idején országgyűlési képviselő volt. Faluban, illetve városban élt, de régióban gondolkodott. Része volt a Dombrád és Cigánd közötti Tisza-híd megépülésében. Kemény harcot vívott az épülő M3-as autópálya beregi leágazásáért. A parlamentben is lelkipásztor maradt, elősegítve a parlamenti imaközösség megalakítását – ami az ő mandátumának elvesztésével szintén megszűnt.
Családja[szerkesztés]
1975. november 25-én kötött házasságot Fejes Klára végzős teológussal. Négy gyermekük született: Sándor (1976), Klára (1978), Ibolya Magdolna (1981) és Eszter (1987). Öccse, Zoltán (1956) Debrecenben él.
Halála[szerkesztés]
2002. január 30-án a 4-es főút Debrecen-Apafa közötti szakaszán közúti balesetet szenvedett, és a helyszínen életét vesztette. Február 9-én temették el szülőfalujában, Nagyvarsányban. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint Horváth Géza és Koroknai András lelkipásztorok búcsúztatták. Síremléke a köztemetőben van.
Források[szerkesztés]
- Szűcs M. Sándor életrajza Archiválva 2008. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
