Szivárványcsőrű tukán
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ramphastos sulfuratus Lichtenstein, 1823 |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Szivárványcsőrű tukán témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szivárványcsőrű tukán témájú médiaállományokat. |
A szivárványcsőrű tukán vagy Fischer tukán (Ramphastos sulfuratus) a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe és a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj. A Közép-és Dél-Amerikában honos tukánfaj nem remekel a repülésben, többnyire csak ugrándozik. Némelyik faj kiáltása hasonlít a békák hangjára, de attól jóval hangosabb akár 1 km-re is elhallatszik. Egyes tukánfajtáknak nagyobb a csőre, mint a teste. A tukán csőrének a felszíne keratinból van, akár az emberi köröm vagy haj. Apró hatszögletű lemezekből áll, melyek úgy fekszenek egymásra, mint a háztető zsindelyei. A tukán csőrének állaga olyan, mint egy kemény szivacs. Egyes részei üregesek, míg más részeit gerendák és hártyák alkotják. Az eredmény egy rendkívül könnyű, ám meglepően erős csőr.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Mexikó déli részétől, Kolumbián keresztül, Venezueláig honos. A trópusi esőerdőkben lombkoronájában található odvakban él.
Alfajai [szerkesztés]
- Ramphastos sulfuratus brevicarinatus
- Ramphastos sulfuratus sulfuratus
Megjelenése [szerkesztés]
Testmagassága körülbelül 50 centiméter. A hím tömege 500 gramm, a tojó 380 gramm.
Táplálkozása [szerkesztés]
Elsősorban gyümölcsöket fogyaszt, de nem veti meg a tojásokat, rovarokat, gyíkokat és a békákat sem.
Szaporodása [szerkesztés]
Természetes faodvakban fészkel. Egy fészekaljba 3–4 tojást rak; ezek 16 nap alatt kelnek ki. A költésben mindkét szülő felváltva vesz részt. A fiókákat is együtt nevelik 6 hétig.
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

