Szirticápák
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Középső miocén - jelenkor | ||||||||||||||||
 Szürke szirticápa (Carcharhinus amblyrhynchos) |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||
|
31 faj, lásd a szöveget. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szirticápák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szirticápák témájú médiaállományokat. |
A szirticápák vagy korallcápák (Carcharhinus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó nem.
Tartalomjegyzék |
Elterjedésük [szerkesztés]
A szirticápák főként a trópusi tengerekben fordulnak elő. Egyes fajok meleg, mérsékelt övi tengerekben is megtalálhatók. A cápákat világszerte veszélyezteti a sporthalászat és az a barbár módszer, hogy a cápauszonyleveshez levágják az úszóikat. A megcsonkított cápákat visszadobják a tengerbe, ahol elpusztulnak.
Megjelenésük [szerkesztés]
A szirticápák hossza fajtól függően 1,5-3,5 méter között van. Testük torpedó alakú. Az úszókon és a test hátsó részén hegek találhatók. Ezek a hímtől származnak, amely párzás közben harapdálja a nőstényt, hogy ne tudjon elúszni. A hímnél a hasi úszó párzószervvé (mixopterygium) alakult; ezzel juttatja a spermát a nőstény testébe. Az úszók végének színezete fajtól függően különböző.
Életmódjuk [szerkesztés]
A szirticápák nappal is és éjjel is egyaránt vadásznak. Táplálékuk főként halak, rákok és tintahalak. A szirticápák nem állnak meg, mert lesüllyednek és elpusztulnak, ezért az áramlatokban pihennek.
Szaporodásuk [szerkesztés]
Az ivarérettséget körülbelül 2 éves korban érik el. A párzási időszak nyáron van. E nem fajai elevenszülők, a kiscápák az anyjukban fejlődnek ki. A kifejlődéshez 8-12 hónap kell, hogy elteljen. Az utódok száma körülbelül 14 lehet, és születésükkor már úgy néznek ki, mint a szüleik.
Rendszerezés [szerkesztés]
A nembe az alábbi 31 faj tartozik:
- Carcharhinus acronotus (Poey, 1860)
- fehérfoltú szirtcápa (Carcharhinus albimarginatus) (Rüppell, 1837)
- nagyorrú cápa Carcharhinus altimus (Springer, 1950)
- Carcharhinus amblyrhynchoides (Whitley, 1934)
- szürke szirticápa (Carcharhinus amblyrhynchos) (Bleeker, 1856)
- Carcharhinus amboinensis (Müller & Henle, 1839)
- Carcharhinus borneensis (Bleeker, 1858)
- bronzcápa Carcharhinus brachyurus (Günther, 1870)
- fonócápa Carcharhinus brevipinna (Müller & Henle, 1839)
- Carcharhinus cautus (Whitley, 1945)
- Carcharhinus dussumieri (Müller & Henle, 1839)
- selyemcápa (Carcharhinus falciformis) (Müller & Henle, 1839)
- Carcharhinus fitzroyensis (Whitley, 1943)
- galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis) (Snodgrass & Heller, 1905)
- Carcharhinus hemiodon (Müller & Henle, 1839)
- Carcharhinus isodon (Müller & Henle, 1839)
- Carcharhinus leiodon Garrick, 1985
- bikacápa (Carcharhinus leucas) (Müller & Henle, 1839)
- feketevégű cápa (Carcharhinus limbatus) (Müller & Henle, 1839)
- óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) (Poey, 1861)
- Carcharhinus macloti (Müller & Henle, 1839)
- Carcharhinus macrops Liu, 1983
- feketeúszójú szirticápa (Carcharhinus melanopterus) (Quoy & Gaimard, 1824)
- Carcharhinus obscurus (Lesueur, 1818)
- karibi szirticápa (Carcharhinus perezii) (Poey, 1876)
- homokpadi cápa Carcharhinus plumbeus (Nardo, 1827)
- Carcharhinus porosus (Ranzani, 1839)
- Carcharhinus sealei (Pietschmann, 1913)
- Carcharhinus signatus (Poey, 1868)
- foltosfarkú cápa Carcharhinus sorrah (Müller & Henle, 1839)
- Carcharhinus tilstoni (Whitley, 1950)
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- http://www.fishbase.org/identification/SpeciesList.php?genus=Carcharhinus - Fishbase
- Mojetta, Angelo: Cápák. Alexandra Kiadó, Pécs, 168 pp., 2005. ISBN 963 369 502 3
