Szerkesztő:Pataki Márta/Reitzer Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reitzer Béla fényképe, Bibó István legjobb barátja volt.(1940)

Reitzer Béla (Szeged, 1911. december 5. – Szovjetunió, 1942.) jogász, szociológus.

Ígéretes szociológiai írónak indult, pályája a faji üldöztetés és a II. világháború miatt fiatalon megszakadt. Bibó István egyik legjobb barátja volt a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban és a Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karán. Barátságuk Reitzer Béla haláláig tartott, sőt halála után is Bibó kapcsolatokat ápolt barátja megmaradt családtagjával, Reitzer Béla édesanyjával.

Életpályája[szerkesztés]

Felső középosztálybeli zsidó családban született. Apja, Reitzer Mihály magántisztviselő volt egy fakereskedelmi cégnél, anyja, Harczos Melly, Erdélyből származott. Nagybátyja, Reitzer Béla neves ügyvéd volt Budapesten, a rokonsághoz tartozott József Attila egyik szerelme, Vágó Márta is. A család anyagi helyzete és lehetőségei az egyre szigorúbb zsidótörvények által a II. világháborúhoz közeledve ellehetetlenült.

Az 1920-as évek második felében a szegedi piarista gimnáziumba járt Reitzer Béla ifj. Bibó Istvánnal, itt a gimnáziumban kötöttek életre szóló barátságot. Számos jeles tudós ember és közéleti szereplő járt a szegedi piarista gimnáziumba, az 1904-es születésű Bálint Sándor, az 1910-beli Ortutay Gyula.

A szegedi egyetem jogi karán tanult 1929-1935 között ifj. Bibó Istvánnal együtt. Áthallgató tanuló volt, a jogi kari stúdiumok mellett a bölcsészettudományi karon görög irodalmi, filozófiai, pedagógiai és lélektani tanulmányokat folytatott, sokszor Bibó István is vele tartott. Reitzer tudta, hogy számára nem lehetséges állami állásba kerülni, kereste az útját, ahol ő hasznossá teheti magát. Nagyon hamar megtalálta a Kolozsvárról áttelepült Bethlen Gábor Kört az egyetemen, majd 1930-ban részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti kollégiumának megalakításában. Szervezői és nevelői feladatokat látott el a szegedi munkásotthonban. Munkásságára az angol settlement mozgalom volt hatással, mely a külvárosi nyomornegyedekben szociális központokat működtetett.

A társadalomból fokozatosan kirekesztődő Reitzer együttérzést tudott tanúsítani a társadalom peremén élő munkás- és agrárproletárokkal, jó barátságba került Erdei Ferenccel, aki naponta Makóról járt be a jogi egyetemre tanulni. Erdei gyakran vacsoravendég, sőt szállóvendég volt a nyitott Reitzer családnál. Ekkor Reitzer, Erdei, Ortutay Gyula, Bibó István, Tomori Viola mind jó barátok voltak, útjaik később váltak szét. Ekkor Tomorit, Erdeit a falukutatás, Reitzert a munkásszociográfia foglalkoztatta, Ortutay Gyula érdeklődése a néprajzkutatás felé fordult. Bibó István a művészeti kollégiumtól távolságot tartott, jogi tanulmányaiba merült, külföldi tanulmányutakat tett, hogy egyetemi oktatói egzisztenciát teremthessen, melynek biztonságából a közélet szabad, demokratikus képviselője lehet.

Reitzer első könyve Szegeden, 1935-ben jelent meg A proletárnevelés kérdéséhez : nevelésszociológiai bírálat címen, melyhez Várkonyi Hildebrand Dezső írta az előszót, s Tomori Viola ismertette a Málnási Bartók György által alapított és szerkesztett Szellem és Élet[1] c. általános tudományos folyóiratban. A nevelésszociológiai mű Imre Sándor és Várkonyi Hildebrand Dezső doktori iskolájában készült.

Reitzer Budapesten kapott munkát, a Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója lett 1935-ben, de továbbra is tartotta a kapcsolatot fiatal szegedi barátaival. 1936 májusában Buday Györggyel, Hont Ferenccel[2] Tolnai Gáborral, Tomori Violával és Radnóti Miklóssal együtt részt vett a Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság megalakításában.

1940-ben Rostás Ilona társszerzővel megírta Ezer munkás a szabad időről c. tanulmányát, mely a Munkaügyi Szemlében jelent meg. E mű a hazai szociológiai irodalom egyik úttörő vállalkozása.[3]

Fordítói tevékenysége is figyelemre méltó. A II. világháború kitörésekor Svájcban tartózkodott.[4], tartózkodási engedélyét nem hosszabitották meg a svájciak, hazajött, s 1941-ben behívták munkaszolgálatra, egyszer hazaengedték, akkor megnősült, de újra behívták munkaszolgálatra, 1942-ben a Don-kanyar közelében veszett nyoma, halálának hónapja, napja nem ismeretes.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Szociológiai írások[szerkesztés]

  • A szociográfia módszertani problémája. Fiatal Magyarság, 1934/9. sz.
  • A proletárnevelés kérdéséhez. Szeged, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, 1935. p. 103
  • Szociálpolitika a felfegyverkezés és a háború között. Budapest, 1939. pp. 962-971. p. Klny. a Közgazdasági Szemléből.
  • Ezer munkás a szabad idejéről. Rostás Ilona társszerzővel. Budapest : Athenaeum Nyomda és Kiadó Rt., 1940. p. Különlenyomat a Munkaügyi Szemléből: 1940 : 5-6.
  • A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja előtt. Budapest, 1941.
  • Reitzer Béla válogatott írásai / [szerk. és a bevezetőt írta Lengyel András] ; [közread. az] Országos Közművelődési Központ. Budapest : OKK, 1986 [!1987] 2 db.(Szociográfiai munkafüzetek / Országos Közművelődési Központ, 0237-2479) Oktatási segédanyag. ISBN 963-651-325-2

Fordítások[szerkesztés]

  • Alexander von Gleichen-Russwurm: A barokk. Ford. Radnóti Miklóssal. Budapest : Athenaeum, [1940]. 308 p., 8 t. Ill.[5]
  • Max Silberschmidt: Lincolntól Rooseveltig : hogyan lett az USA világhatalom. (Der Aufstieg der Vereingten Staaten von Amerika zur Weltmacht). Ford. Horváth Zoltánnal. [Budapest] : Barkóczy, [1943?] 468 p.

Irodalom[szerkesztés]

  • Bibó István: Reitzer Béla: A proletárnevelés kérdéséhez. Szeged, 1935. (Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 14. sz.) – Athenaeum, XXI. köt. 5–6. sz. (1935), 312. l. (ismertetés)[6]
  • Buday György: Az agrársettlement mozgalom útja, Nyugat, 1933.
  • Ortutay Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, Magyar Szemle, 1934.
  • Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Budapest, 1967.
  • Bibó István életművének aktualitása. Konferencia a Friedrich Stiftung támogatásával. Szeged, 1992. november 5-7. /szerk. Dénes István Zoltán. Budapest : A Friedrich Ebert alapítvány budapesti képviselete, 1993. 315 p.
  • Belényi Gyula: Bibó-Erdei kapcsolat és a vármegyés reformterv. In Bibó István életművének aktualitása. i.m. pp. 229-235.
  • Biró Judit: Reitzer Béláról. In Bibó István életművének aktualitása. i.m. pp. 236-248.
  • Rézler Gyula: Munkásszociográfiák a két világháború között. Szociológiai Szemle 1994/1. 155-160.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 1936/3. sz.
  2. ↑ Hont Ferenc (1907-1979) színész, rendező, MÉL
  3. ↑ Rézler Gyula: Munkásszociográfiák a két világháború közt.
  4. ↑ Talán éppen Bibó István jóvoltából, Reitzer Béla családjának ekkor már nem volt ehhez anyagi fedezete.
  5. ↑ A kötet XVII. századi Európa barokk művelődési anyagát tartalmazza.
  6. ↑ Bibó István nyomtatásban megjelent művei

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Szegedi Pszichológiai Intézet

[[Kategória:Magyar jogászok]] [[Kategória:Magyar szociológusok]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Pataki_Márta/Reitzer_Béla&oldid=8625565”