Szerkesztő:Burumbátor/Kirgiz átírás tervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában!
Átírás idegen
írásrendszerű
nyelvekből
Sablon:Átírás

A cirill betűs kirgiz nyelv átírására a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében az úgynevezett magyaros átírást írja elő. A rossz átírású cikkeket a {{kirgizátír}} sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket ott találhatod.

Figyelem! Ez az átírási útmutató a kirgiz nevek magyaros átírására készült az igen kevés rendelkezésre álló forrás alapján (pl. a KNMH), ezért előfordulhatnak benne hibák, ezeket egyedileg felül kell vizsgálni, és szükség esetén az útmutatót javítani.

Átírási táblázat[szerkesztés]

A cirill betűs kirgiz nyelv átírása meglehetősen szabályszerű. Általános céllal a következő táblázat használható.

Tudnivalók:

  • A hiányt jelző gondolatjel azt jelzi, hogy az adott betű a magyar átírásban jelöletlen marad.
  • Egyes cirill betűk alakilag egybeesnek bizonyos latin betűkkel, de ezekre is csak a cirill alakra keresve lehet rátalálni a táblázatban. Ilyenek (előbb a cirill, aztán a hasonló alakú latin betűt megadva): Аа (nem Aa), В (nem B), и (nem u), Ее (nem Ee), Ёё (nem Ëë), М (nem M), Н (nem H), Оо (nem Oo), Рр (nem Pp), Сс (nem Cc), Т (nem T), т (nem m), Хх (nem Xx). Minimális különbség fedezhető fel az alábbi betűknél: К (nem K), Уу és Үү (nem Yy), Ь (nem b); valamint a Зз betű (nem 3-as számjegy).
  • Érdemes figyelembe venni, hogy a cirill betűk némelyikének dőlt betűs írása jelentősen eltér az álló formától: г – г, д – д, и – и, й – й, т – т.
A kirgiz ábécé magyaros átírása
Cirill betűk А
а		 Б
б		 В
в[1]		 Г
г		 Д
д		 Е
е		 Ё
ё		 Ж
ж		 З
з		 И
и		 Й
й		 К
к		 Л
л		 М
м		 Н
н		 (Ң)[2]
ң		 О
о		 Ө
ө
Magyaros átírásuk a b v g d je[3]/e[4] jo dzs[5]/zs[6] z i j k l m n ng o ö
Cirill betűk П
п		 Р
р		 С
с		 Т
т		 У
у		 Ү
ү		 Ф
ф[1]		 Х
х[1]		 Ц
ц[1]		 Ч
ч		 Ш
ш		 Щ
щ[1]		 (Ъ)[2]
ъ[1]		 Ы
ы		 (Ь)[2]
ь[1]		 Э
э		 Ю
ю		 Я
я
Magyaros átírásuk p r sz t u ü f h c cs s scs – i – e ju ja
A kirgiz nyelv hosszú hangjainak átírása[7]
Cirill betűk аа ээ оо өө уу үү
Magyaros átírásuk á é ó ő ú ű
  • A kirgiz nyelv kettőzéssel írja hosszú magánhangzóit. Ezeket a magyar nyelv hosszú hangzóival írjuk át (az ы, и nem rendelkezik hosszú párral). A jottizált betűkkel (я = ja, е = je, ё = jo, ю =ju), valamint a й-vel (j) írt hosszú magánhangzókat úgy írják, hogy ю+у → юу (jú), ю+уу → юу (jú), й+уу → юу (jú).
További példák: ёо (jó), боё+оо → боёо (bojó), ая+оо → аёо (ajó), тая+оо → таёо (tajó), юу (jú), аюу (ajú), коюу (kojú), жай+уу → жаюу (dzsajú), кой+уу → коюу (kojú). Három azonos betűt a kirgiz helyesírás szerint nem írnak egymás után, ha ilyen eset állna elő, az egyik betű ю+уу → юу (jú) módon kiesik.[8]
  • Az э átírása mind szótag elején, mind belsejében, mind a végén „e”.
Экономика (ekonomika), аэропорт (aeroport), Улан-Удэ (Ulan-Ude). A hosszú ээ hangot „é”-nek írjuk át.
  • A jottizált е (cirill е) átírása mássalhangzó után, vagy a szó végén (magyar) „e”. Magánhangzó után, vagy szó elején „je”.[9]
Például Советтик Армия (Szovettik Armija), Европа (Jevropa), реестр (rejesztr), проект (projekt).
  • A ё írása főként orosz vagy orosz közvetítéssel átvett szavakban szükséges. Szótag elején a й+о = j+o hangkombinációt jelöli.[10]
Коён (kojon), соёт (szojot), чоёт (csojot).
Amikor nem szótag elején találjuk a ё betűt, akkor a kirgiz szabályzati előírás szerint számos, ugyancsak az oroszból eredő szóban azt jelzi a használata, hogy lágy a mássalhangzó a ё előtt. Ilyenkor tehát nem „jo”-val kell átírni, hanem „o”-val, de a megelőző mássalhangzó lágyulását jelezni kell.[11] Nem az átírási irányelvre tartozik, hogy felismerhető-e egy szó „oroszos” volta, vagy nem. Ha sikerül azonosítani, akkor ezt az ismeretet figyelembe kell venni.
Például самолёт (szamoljot), суфлёр (szufljor), актёр (aktyor).
  • A jottizált ю átírására „ju” alkalmazható. (A hangkombináció nem kifejezetten lágyító hatású, de a megelőző mássalhangzó a kiejtésben lágyulhat.)
Példák Куюн (kujun), оюн (ojun), уюм (ujum). Az oroszból vagy orosz közvetítéssel átvett szavaknál is hasonló módon alkalmazzák, бюро (bjuro).
  • A я betűt kirgiz szavakban „ja” betűkombinációval írhatjuk át. A я írásmódjára az orosz nyelv révén kölcsönzött szavakban az orosz helyesírást írják elő.
Авиация (aviacija), акация (akacija), галерея (galereja), снаряд (sznarjad), идея (igyeja), маяк (majak).[12]

Azokkal a kiejtési sajátosságokkal, amiket nem jelöl a kirgiz helyesírás, nem kell foglalkoznunk, mert az átírás szempontjából érdektelenek. (Például, hogy a б, в, г, д, ж végződésű, más nyelvekből kölcsönzött szavaknál a szó végén zöngétlenülés lép fel.)[13]

Ugyanide sorolhatók azok az esetek, amiket a magyar anyanyelvű beszélő egyébként sem tud kiejteni, ezért az írásmódtól eltérő kiejtését fölösleges részletezni. Pl. ha з-re végződő szavakhoz с vagy ч toldalékot csatolunk, a megfelelő kombinációk kiejtése és helyesírása eltér egymástól: kiejtve касса (kassza) - írásban казса (kazsza), kiejtve асчылык (aszcsilik) - írva азчылык (azcsilik) stb.

Nem tudjuk az átírással támogatni azoknak a szavaknak a helyes kiejtését sem, amelyeknél a kirgiz nyelv nem viselkedik eléggé szabályszerűen. Például ismert sajátság, hogy ha az н-re (n) végződő szavakhoz к, г, б vagy м (k, g, b, m) toldalék járul, a szótő utolsó hangja kiejtésben váltakozhat a ң (ng) vagy м (m) mássalhangzóval, de ez nem tükröződik az írásban. Leírva түнкү (tünkü), kiejtve түңкү (tüngkü), írásban түнбү (tünbü), ejtve түмбү (tümbü), írva күнгө (küngö), de a kiejtésben күңгө (künggö). Ezek átírásában a kiejtéstől eltekintünk.

A kirgiz nyelv sajátos hangjainak átírása

A kirgiz írás történelmi fejlődése azt hozta magával, hogy a jelenlegi (cirill alapú) írásmód nem tükrözi a nyelv több törökös vonását. (Ahogy a régi, arabos írásmód sem tükrözte.) Több, különböző hangot a kirgiz írás azonos betűvel ír, ezeket természetesen a magyarra történő átírás során is azonos betűvel írjuk át.

Több hangot a kirgiz írás azonos betűvel ír. Ezek eltérő ejtését számon tartják ugyan, de nem jelölik. Magyarra is ugyanazzal a betűvel írjuk át. (Nem cirill betűs forrásokban azonban megkülönböztethetik őket, és akkor jó tudni, hogy mit lehet velük kezdeni.)

  • Az alábbi hangokról van szó: a г által jelölt egyik hang a hátsó nyelvállású hangok előtt használt (ahogy a kirgiz útmutató jelöli) гы. Ага (aga), агыш (agis), шагыл (sagül). Az ugyancsak г-vel jelölt másik hang, az elülső nyelvállásúak előtti ги szerepel a дөңгөлөк (dönggölök), илгич (ilgics), үгүт (ügüt), чегедек (csegedek) szavakban. Ez utóbbi hangot ejtik az orosz nyelven át kölcsönzött szavakban is, газ (gaz), гигиена (gigijena), госпиталь (goszpital), градус (gradusz).
Minden felsorolt esetben a г magyar átírása egyöntetűen g.
  • Hasonló a helyzet két másként ejtett, de azonos betűvel írt hang esetében. A к (кы) szerepel a кагаз (kagaz), кокустук (kokusztuk), кызык (kizik), окуу (okú) szóban, viszont a ки hangzik a кичинекей (kicsinekej), күлкү (külkü) szóban, és az előzőhöz hasonló módon az orosz eredetű к hangot is úgy ejtik, ahogy a többi ки-s hangot, казарма (kazarma), кодекс (kodeksz), хоккей (hokkej).
Minden felsorolt esetben a к magyar átírása egyöntetűen k.
  • További két hangot a magyar átírásban meg tudunk különböztetni, de a kirgiz azonos betűvel jelöli: a ж egyaránt jelölhet „dzs” és „zs” hangot, az anyanyelvi szavakban az előbbit, жигит (dzsigit), жөнөкөй (dzsönököj), жүн (dzsün), az oroszból a kirgiz nyelvbe kerülteknél az utóbbit (zs), жандарм (zsandarm), жюри (zsjuri), муктаж (muktazs). Nem tekinthető azonban hibásnak az sem, ha az utóbbiakat is dzs-vel írjuk át, mert a kirgiz nyelv szereti a zs-ket is inkább dzs-nek ejteni. (Ezért is nem vezettek be külön betűt a két hang számára.)

Az alábbi hangokról van szó: г (g) és к (k), ezeket eredetüktől és hangtani környezetüktől függetlenül, mindig a jelzett betűvel írjuk át. Továbbá a kirgiz nyelv azonos betűvel, ж-vel jelöli a „dzs” és „zs” hangot. (Az előbbi anyanyelvi szavakban, az utóbbi idegen nyelvekből, többnyire az oroszból átvettekben fordul elő.) Kirgiz жигит (dzsigit), orosz(ból átvett) жюри (zsjuri). A kirgizből való átírására azonban mindegyik esetben a dzs betűt használjuk, mert a kirgiz, ezen hangok eredetétől függetlenül, hasonlóan ejti ki őket. (Ezért is nem vezettek be külön betűt ezek számára.)

Személynevek átírása[szerkesztés]

Az orosz neveket és a kirgizbe az orosz nyelven át bekerült neveket az orosz helyesírás szabályai szerint írják. Ha a szó eredetileg latin betűs, akkor az átírás során, a magyar helyesírási szokások szerint az orosz szót helyreállítjuk. A orosz eredetű neveket az oroszból történő átírás szabályai szerint írjuk. Amikor a kirgiz a Фердинанд де Соссюр, Хо Ши Мин, Салтыков-Щедрин stb. formát használja, akkor mi azt írjuk, hogy Ferdinand de Saussure, Ho Si Minh, Szaltikov-Scsedrin stb. Vannak olyan nevek, amelyeket az oroszben dzs-vel írnak, a kirgizbe történt átvételkor viszont az írására zs-t használtak. Például oroszul Jack, Джек (Dzsek), kirgizül Жек (Dzsek), stb. Ezek átírásakor meg kell különböztetni, hogy eredeti formájában latin betűs-e a szó. Ha igen, akkor a cirill írások esetén szokásos módon visszaállítjuk az eredeti alakot, tehát a kirgiz Жек szót magyarul Jack-ként jelenítjük meg. Ha viszont az oroszon át kirgizbe került szó eredetileg cirill betűs, akkor a kirgiz átírási szabályoknak megfelelő módon járunk el. Például kirgizül Жолдошов (Dzsoldosov), orosz alakjában Джолдошов Dzsoldosov). Kirgizül Жаныбеков (Dzsanibekov), oroszul Джаныбеков (Dzsanibekov). Azokat a neveket, amelyeket az orosz két betűvel, д+ж (d+zs) ír, de a kirgizbe történt átvételkor az írására ж (zs) betűt használtak, magyarra a kirgiz kiejtést követve, dzs-vel írjuk át.

Példa. Orosz alakban Джолдошов (Dzsoldosov), kirgizül Жолдошов, az átírása Dzsoldosov.

Földrajzi nevek átírása[szerkesztés]

A helynevekben szereplő hegy, folyó, tó stb. jelentésű kirgiz szavakat, ahol ezek nem a helynév szerves részei, általában magyarra fordítva adjuk vissza, a kivételes eseteket lásd a következő részben.

Ismert kirgiz földrajzi köznevek[szerkesztés]

айыл (ajil) aul, falu
арал (aral) sziget
аянт (ajant) tér, terület
булуң (bulung) öböl
дарыя (darija) folyó
деңиз (dengiz) tenger
жарым арал (dzsarim aral) félsziget
жер (dzser) (száraz)föld
канал (kanal) csatorna
кенд (kend) falu, terület
көл (köl) tó, állóvíz
көчө (köcsö) utca
кырка тоо (kirka tó) hegyvonulat
кысык (kiszik) (tenger-)szoros
океан (okean) óceán
түбө (tübö) magaslat, tető

(Ezek hasonló, de nem azonos alakban több törökös nyelvben is előfordulnak.)

A külön-, egybe- és kötőjeles írásban az azonos magyar típusokban szokásos írásmódot vesszük alapul: Чатыр-Көл (Csatir-tó), Сары-Таш (Szari-kő), Соң-Көл (Szong-tó), Кара-Дарыя (Kara-folyó).

Meghonosodott alakok[szerkesztés]

Eltérések a KNMH-tól[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g Eredeti kirgiz szavakban nem fordul elő, csak idegen átvételekben található meg.
  2. ↑ a b c A zárójelbe tett betűket a hivatalos kirgiz ábécé nem tartalmazza (tipográfiai céllal használatosak, de alkalmazásuk folyó szövegben nem szükséges).
  3. ↑ Szótag elején, magánhangzó, ъ és ь után
  4. ↑ Minden más esetben
  5. ↑ Eredeti kirgiz szavakban
  6. ↑ Idegen, főként orosz eredetű szavakban
  7. ↑ Az и és ы betűnek nincs hosszú párja. A е és ё nem önálló hang, hanem a й-vel kapcsolatban bevezetett betű.
  8. ↑ Téves észrevétel, így írják ugyan, de a kirgiz útmutató csak annyit mond, hogy három mássalhangzó nem következhet egymás után.
  9. ↑ Nincs olyan forrás, amiből arra lehetne következtetni, hogy a je betű lágyít. (Akkor pedig pl. идея = ideja, nem pedig igyeja. Viszont a példa nem biztos, hogy szerencsés, mert ez oroszból átvett nemzetközi szó, könnyen lehet, hogy oroszosan kell használni!) Ugyanígy a ju-ról és ja-ról sem állítanak ilyent.
  10. ↑ A kirgiz helyesírási szabályzat csak annyit ad meg, hogy szavak elején használatos a jo hang írására a ё betű. A példaanyagból azonban nyilvánvaló, hogy nem csak ott, hanem szótagkezdő pozícióban is.
  11. ↑ Ez az egyetlen helyet találtam a kirgiz helyesírási útmutatóban, ahol a lágyításra kifejezetten kitér. Lehet, hogy a legszerencsésebb mindenütt jo-ra átírni, a kiejtés úgy sem közelít rosszabbul, mint ha pl. ty, ny, gy hanggal írjuk át a lágyuló mássalhangzót.
  12. ↑ Erről a hangról sem mondják azonban, hogy esetleg lágyít.
  13. ↑ Oroszban sem jelöljük a hasonló eseteket, Sztrogov, nem Sztrogof. Akkor itt sem indokolt.

Forrás[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Burumbátor/Kirgiz_átírás_tervezete&oldid=26558799”