Kirgiz ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kirgiz ábécé (saját nevén: кыргыз алфавити) a kirgiz nyelv lejegyzésére szolgáló, ma a cirill íráson alapuló ábécé.

A kirgiz írása eredetileg arab írással történt. 1927-ben áttértek a latin írásra, mely egészen 1940-ig volt hivatalban. Azóta Kirgizisztánban egy módosított cirill ábécét használnak, melynek 3 saját betűi a Ң, az Ө, és az Ү. Tervezik az áttérést a latin írásra.

Kína területén, a Xinjiang Uyghur Autonóm Régióban, használatban van még egy módosított arab írás, mely itt hivatalos státust tölt be.

A kirgiz ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cirill ábécé A betű neve Arab írás[1] Transzliteráció Latin ábécé
(1928–1940)
IPA
А а а ا A a A a /ɑ/
Б б бе ب B b B в /b/, [w], [v]
В в ве ۋ V v V v /v/
Г г ге گ
ع*
G g G g, Ƣ ƣ /ɡ/ [ʁ]
Д д де د D d D d /d/
Е е e ه E e E e /je/, /e/
Ё ё ё يو Yo yo Yo yo /jo/
Ж ж же ج J j Ç ç (Ƶ ƶ 1938-1940) /dʒ/
З з зе ز Z z Z z /z/
И и и ى İ i I i /i/
Й й ий ي Y y J j /j/
К к кa ك
ق*
K k K k, Q q /k/, [q], [χ]
Л л эл ل L l L l /l/
М м эм م M m M m /m/
Н н эн ن N n N n /n/
Ң ң ың ڭ Ñ ñ Ŋ ŋ /ŋ/
О о о و O o O o /o/
Ө ө ө ۅ Ö ö Ɵ ɵ /ø/
П п пe پ P p P p /p/
Р р эр ر R r R r /r/
С с эс س S s S s /s/
Т т те ت T t T t /t/
У у у ۇ U u U u /u/
Ү ү ү ۉ Ü ü Y y /y/
Ф ф эф ف F f F f /f/
Х х ха ح H h X x (H h 1928-1938) /χ/ (=/k/)
Ц ц це تس C c Ts ts /ʦ/
Ч ч че چ Ç ç C c /tʃ/
Ш ш ша ش Ş ş Ş ş /ʃ/
Щ щ ща - Şç şç Şc şc /ʃtʃ/, /ʃː/
Ъ ъ ажыратуу белгиси - - - -
Ы ы ы ى İ i Ь ь /ɯ/
Ь ь ичкертүү белгиси - - - -
Э э э ه É é E e /e/
Ю ю ю يۋ Yu yu Yu yu /ju/, /jy/
Я я я يا Ya ya Ya ya /ja/, /jɑ/
  • К + а, о, у, ы ك => ق
  • Г + а, о, у, ы گ => ع

A hosszú magánhangzókat az írás kettőzéssel jelöli, amennyiben magánhangzó jésített, akkor a kettőzés helyett az egyszerű magánhangzót teszik a jésített mögé (и, ө, ү esetében a jésítést й jelöli): аа - яа, ээ - еэ, ии - йии, оо - ёо, өө- - йөө, уу - юу, үү - йүү.

A kirgiz ábécé és átírásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nagybetű kisbetű ISO 9[2] WWS[3] KNAB[4] ALA/LC[5] Allworth[6] BGN/PCGN[7]
А а a a a a a a
Б б b b b b b b
В в v v v v v v
Г г g g g g g g
Д д d d d d d d
Е е e e e, ye[8] e e e
Ё[9] ё ë ë ë ë yo
Ж ж ž ž c zh j j
З з z z z z z z
И и i i i i i i
Й й j j y ĭ y y
К к k k k k k k
Л л l l l l l l
М м m m m m m m
Н н n n n n n n
Ң ң ņ ņ ñ ng ng ng
О о o o o o o o
Ө ө ô ö ö ȯ ö ö
П п p p p p p p
Р р r r r r r r
С с s s s s s s
Т т t t t t t t
У у u u u u u u
Ү ү ù ü ü ü ü
Ф ф f f f f f f
Х х h x x kh kh kh
Ц ц c c ts ts ts ts
Ч ч č č ç ch ch ch
Ш ш š š ş sh sh sh
Щ щ ŝ šč şç shch shch shcj
Ъ ъ " " " " " -
Ы ы y y ı y ï y
Ь Ь ' ' ' ' ' '
Э э è è è, e[10] ė ë e
Ю ю û ju yu iu yu yu
Я я â ja ya ia ya ya

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kyrgyz alphabet, language and pronunciation
  2. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  3. The World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
  4. Kohanimeandmebaas, 2003–04–20
  5. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  6. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971
  7. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 2.1. June 2002.
  8. Szótag elején, magánhangzó, ъ és ь után ye, máskor e
  9. Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
  10. Szótag elején, magánhangzó, ъ és ь után e, máskor è