Ugrás a tartalomhoz

Szentjobbi apátság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
szentjobbi Boldogasszony-apátság
TelepülésSâniob
é. sz. 47° 15′ 59″, k. h. 22° 07′ 41″47.266500°N 22.128000°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 59″, k. h. 22° 07′ 41″47.266500°N 22.128000°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

A szentjobbi Boldogasszony-apátság bencés, majd pálos monostor. Szent László király alapította 1083-ban a Szent István jobbjának őrzésére, a mai Bihar megyei Szentjobb község (románul Sániob) belterületétől északra [1] Szűz Mária tiszteletére szenteltek.

Története

[szerkesztés]

A monostor felépülte után vette fel a település a Szentjobb nevet. A monostort azon a helyen építették fel, ahol Katapán fia Mercurius állítólag elrejtette István ereklyéjét, miután a szentté avatási exhumálási eljárás során – 1083-ban – titokban magához vette (ellopta) azt. Az először fából épült Szent Benedek-rendi apátságot Álmos herceg építtette át és erősíttette meg Szent László rendelkezése értelmében a bazilikával együtt, melyben a Szent Jobbot őrizték. Kálmán király a szent-jobbi apátságot eltörölte, amely pusztulásnak indult. II. Géza király visszaállíttatta régi állapotába, s összes javait is visszaadta a monostornak, mely már 1239-ben hiteles joggal bírt.

A tatárjárás alatt a monostor is osztozott Várad sorsában, de a Szent Jobbot megmentették, mivel minden jel arra mutat, hogy a vész elmúltával újra itt őrizték. 1498-ban II. Ulászló a monostort a pálosokra bízta, akiknek 1501 utántól 1560-ig volt birtokában.

1563-ban a monostor megszűnt, a javadalom világi kézre került, majd 1660-ban a török foglalta el. A címet és a javadalmat világi papok, többnyire kanonokok vagy püspökök birtokolták, akik a török kiűzése után kezdtek ismét gazdálkodni az apátsági birtokon, amelyhez földek, erdők, szőlőgazdaság és malom tartozott. Winkler Mátyás apát az 1710-es években apáti rezidenciát építtetett a korábbi vár területén, amelyet később többször bővítették. A szentjobbi plébániatemplomot Karl Hannibal von Dietrichstein apát építtette 1745-ben. Az ebben található Mária-kegykép, a brünni Fekete Madonna egyik másolata, eredetileg eredetileg az 1769-ben épült Szűz Mária születése kápolna oltárán állt. Fraknói Vilmos apát 1911-ben 50 ezer korona költséggel lányiskolát építtetett a faluban, amelynek fenntartását is vállalta. Az iskola vezetésével az irgalmas nővéreket (Szeretet Leányai) bízta meg.[2]

1982-ben Hosszú László váradi ordinárius Tempfli József várad-olaszi plébánost nevezte ki szentjobbi apátnak. Tempfli József püspökké szentelése után is megtartotta a szentjobbi apát címét, nyugdíjba vonulása után pedig azon fáradozott, hogy a szentjobbi apátság romjain egy új épület épüljön.

A monostor helyén, a község temetőjében téglatörmelékek voltak a 21. század elején. Az egykori apátság helyét a temetőben egy feltűnő halom jelzi.[1]

Címzetes apátok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Schematismus historicus Venrabilis Cleri Dioecesis Magno-Varadinensis latinorum, 1896, 184-185.
  • Jerney János.
  • Magyar történeti tár

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b A szentjobbi Boldogasszony bencés apátság majd pálos kolostor ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (magyar nyelven). A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  2. Fraknói püspök újabb alapítványa, Budapesti Hírlap, 1912. ápr. 26., 9.
  3. Schematismus historicus Venrabilis Cleri Dioecesis Magno-Varadinensis latinorum, 1896, 184-185.

Hivatkozások

[szerkesztés]