Szeghalmi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. március 9., 22:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nevet változtatott személyek kategória eltávolítva; Családi nevüket magyarosított személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
Szeghalmi Gyula
SzületettSennovitz Gyula
1876. május 1.
Szeged
Elhunyt1963. szeptember 29. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapedagógus,
régész,
fényképész
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeghalmi Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szeghalmi Gyula, születési nevén Sennovitz Gyula, neve olykor Szeghalmy Gyula formában is előfordul (Szeged, 1876. május 1.Budapest, 1963. szeptember 29.) tanító, régész, fényképész.

Élete

Az esztergomi reál- és a királyi érseki tanítóképző-intézetben, majd a budapesti polgár-iskolai tanítóképzőben tanult. Közben gyalog beutazta Stájerországot, Svájcot, Bajorországot, Olaszország északi részét és a balkáni államokat. Tanított a Nyitra megyei Vágfarkasdon, Magyarsókon, Negyeden és Geszten, majd 1902-től Szeghalmon. Eredeti neve Szennovitz volt, melyet a rákövetkező évben, 1903-ban változtatott meg,[1] új otthona után.

Művei

A magyar történelem időrendi átnézete (1897)
  • A magyar történelem időrendi átnézete. Győr, 1897 (Egyetemes Könyvtár 112., 113.)
  • Az ó-kori népek politikai története. Győr, 1897
  • Az ó-kori népek műveltsége. Győr, 1897
  • Magyarország Árpád honfoglalása előtt. Győr, 1897
  • India klasszikus irodalma. Győr, 1897
  • A magyar történelem időrendi átnézete. Győr, 1897
  • Nógrád vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. Balassa-Gyarmat, 1898
  • Nyitra vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. Galgóc, 1899
  • A magyar nemzeti irodalomtörténet dióhéjban. Győr, 1898/1900
  • Esztergom vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára, Esztergom, 1900
  • Magyarország neveléstörténelme. Győr, 1901
  • Szemelvények a XVII. század irodalomtörténetéhez. Esztergom, 1903
  • A társadalmi rend keletkezése és fejlődése. Budapest, 1904
  • Békés vármegye földrajza népiskolák V–VI. oszt. számára. Szeghalom, 1904
  • A Vágvidék mondaköre. Gyoma, 1904
  • Amatőr fényképészek könyve. 1906
  • Vetíthető diapozitív képek Az iskolán kívüli szemléltető oktatáshoz felhasználható képek legkimerítőbb jegyzéke. 1914
  • Csonka Magyarország. Szeghalom, 1920
  • Földrajzi alapismeretek és Bihar vármegye földrajza a népiskolák III. osztálya számára. Szeghalom, 1925
  • Felvidéki regék. Debrecen, 1929
  • Dunántúli vármegyék. Budapest, 1937–1939
  • Felvidék. Budapest, 1940
  • Erdélyi vármegyék, 1942
  • A vetítőgép és a vetítés
  • Földrajz–történelmi füzet. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye. Szeghalom

Emlékezete

  • Szeghalmi Gyula utca, Szeghalmon

Jegyzetek

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 47570/1903. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 40. kép 3. karton.

Források

További információk

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002
  • Békés vármegye. Fel. szerk. Márkus György. Békésvármegye Monográfiájának Szerkesztősége és Kiadója, Budapest [1936]