Simula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simula
Paradigma Objektumorientált
Megjelent 1967
Tervező Ole-Johan Dahl, Kristen Nygaard
Utolsó kiadás Simula 87
Hatással volt rá ALGOL 60


A Simula az egyik legkorábbi objektumorientált programozási nyelv, amely szimulációs célokra készült az 1960-as években Osloban. Két változata van, a Simula I és a Simula 67.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957-ben Kristen Nygaard szimulációs programok írásához fogott. A rendszer működésének leírásához egy formális programnyelvet kellett készítenie, és ehhez egy több programozási készséggel rendelkező embert keresett. Ole-Johan Dahl 1962 januárjában csatlakozott a munkához. Nem sokkal utána eldőlt, hogy a speciális célú programnyelvet az ALGOL 60 kiterjesztéseként fogják elkészíteni. Megszületett a "SIMULA I" (Simulation language).

Később, 1968 februárjában szabványosították egy cikkük alapján a "SIMULA 67"-et. A nyelv jelenlegi változata a Simula 87, ami többek közt tartalmazza a nyilvános, védett és rejtett tagok közti elkülönítést.

Munkásságukért Nygaard és Dahl kitüntetésben részesültek.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ALGOL alapján, és annak bővítéseként született, és elsőként használt olyan fogalmakat, mint osztályok, leszármazott osztályok és objektumok. A nyelv soha nem volt olyan elterjedt, mint amennyire nagy hatással volt az objektumorientált programozási paradigma elterjesztésében.

Nagyobb hatással volt a fontosabb programozási nyelvek közül a Smalltalkra, ezen keresztül közvetve majdnem minden modern objektumorientált programnyelvre, továbbá a C++-ra.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

! megjegyzés;
Begin
  Class Udvozlet;
  Begin
    OutText ("Hello, vilag!");
    OutImage;
  End;

  Ref(Udvozlet) hello;
  hello:- New Udvozlet;

End of program;

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Compiling Simula