Simula
| Simula | |
| Paradigma | Objektum-orientált |
| Megjelent | 1967 |
| Tervező | Ole-Johan Dahl, Kristen Nygaard |
| Utolsó kiadás | Simula 87 |
| Hatással volt rá | ALGOL 60 |
A Simula az egyik legkorábbi objektumorientált programozási nyelv, amely szimulációs célokra készült az 1960-as években Osloban. Két változata van, a Simula I és a Simula 67.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
1957-ben Kristen Nygaard szimulációs programok írásához fogott. A rendszer működésének leírásához egy formális programnyelvet kellett készítenie, és ehhez egy több programozási készséggel rendelkező embert keresett. Ole-Johan Dahl 1962 januárjában csatlakozott a munkához. Nem sokkal utána eldőlt, hogy a speciális célú programnyelvet az ALGOL 60 kiterjesztéseként fogják elkészíteni. Megszületett a "SIMULA I" (Simulation language).
Később, 1968 februárjában szabványosították egy cikkük alapján a "SIMULA 67"-et. A nyelv jelenlegi változata a Simula 87, ami többek közt tartalmazza a nyilvános, védett és rejtett tagok közti elkülönítést.
Munkásságukért Nygaard és Dahl kitüntetésben részesültek.
Jellemzői [szerkesztés]
Az ALGOL alapján, és annak bővítéseként született, és elsőként használt olyan fogalmakat, mint osztályok, leszármazott osztályok és objektumok. A nyelv soha nem volt olyan elterjedt, mint amennyire nagy hatással volt az objektumorientált programozási paradigma elterjesztésében.
Nagyobb hatással volt a fontosabb programozási nyelvek közül a Smalltalkra, ezen keresztül közvetve majdnem minden modern objektumorientált programnyelvre, továbbá a C++-ra.
Példa [szerkesztés]
! megjegyzés;
Begin
Class Udvozlet;
Begin
OutText ("Hello, vilag!");
OutImage;
End;
Ref(Udvozlet) hello;
hello:- New Udvozlet;
End of program;
Forrás [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||

