Clipper (programozási nyelv)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Clipper
Paradigma funkcionális
Megjelent 1985
Kiadó Computer Associates
Utolsó kiadás CA Clipper 5.3b (1997 május 20.)
Hatással volt rá dBase
Operációs rendszer DOS
Weboldal


A Clipper egy programozási nyelv, amelyet leginkább DOS operációs rendszeren futó programok fejlesztésére használtak. Bár sokrétűen alkalmazható, elsősorban adatbázis-kezelő alkalmazások fejlesztésére használták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg 1984-ben hozta létre a Nantucket cég, de csak 1985 májusában kezdték árulni. Elsődleges célja az akkoriban népszerű Ashton Tate-féle dBase II adatbázis programozási nyelvének kiváltása volt. A dBase kód lefordításának eredményeként az addig interpretált kódból pszeudokód lett, amelyet egy virtuális gép hajtott végre. A pszeudokód gyorsabb, mint az interpretálás, de még mindig nem olyan gyors, mint a natív gépi kód. 1992-ben a Computer Associates megvásárolta a Nantucket-től és CA-Clipper néven forgalmazta tovább. 2002 április 22-én a Computer Associates és a GrafX Software bejelentette, hogy elfogadtak egy Fejlesztési, Licencelési, és Marketing Egyezményt két programozási nyelvükre -- a CA-Clipperre, és a CA-Visual Objects-re.

Fejlesztése során a Clipper nyelv átvett néhány elemet a C és Pascal nyelvekből és az objektumorientált programozási módszerekből. Megjelent továbbá a kódblokk adattípus, ami egy hibrid koncepció a dBase makrókból, avagy string-kiértékelésből, és a függvénymutatókból összegyúrva. Ez sokkal erőteljesebb lett az eredetinél.

2006 óta a nyelvet folyamatosan fejleszti több szervezet és szállító is. Ma már elérhető több operációs rendszer alatt is (DOS, Windows, Linux, 32 és 64 bit, Unix, és OS X) és több adatbázis-motort (RDD) támogat, melyekkel a legnépszerűbb formátumok (DBF, DBFNTX, DBFCDX, MachSix, SQL…) is kezelhetőek. Az új fejlesztések során elsődleges elv, hogy megmaradjon a kompatibilitás az alap dBase/xBase szintaxissal miközben objektumorientált (OOP) kiegészítéseket és könnyebb lekérdező felület (sqlExecute()) biztosítson.

Megjelentek ingyenes változatok, mint a CLIP, a Harbour, az xHarbour, és nem utolsósorban a magyar fejlesztésű CCC, de vannak fizetős megoldások is, mint az XBase++ és a FlagShip.

Forrás: The History of Computing Project

Programozás Clipperben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus hello world szöveg kiiratása:

? "Hello World!"

Egyszerű adatbázis beviteli mezők és maszkolásuk:

USE Customer SHARED NEW
cls
@  1, 0 SAY "CustNum" GET Customer->CustNum PICT "999999" VALID Customer->CustNum > 0
@  3, 0 SAY "Contact" GET Customer->Contact VALID !empty(Customer->Contact)
@  4, 0 SAY "Address" GET Customer->Address
READ

Verziótörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nantucket Corporation által kiadott

"szezonális változatok"
  • 1985. május 25. – Nantucket Clipper Winter'84
  • 1985 – Nantucket Clipper Summer'85
  • 1986. január 29. – Nantucket Clipper Winter'85
  • 1986. október 31. – Nantucket Clipper Autumn'86
  • 1987. december 21. – Nantucket Clipper Summer'87
Clipper 5
  • 1990 – Nantucket Clipper 5.00
  • 1991. április 15. – Nantucket Clipper 5.01
  • 1992. március 31. – Nantucket Clipper 5.01 Rev.129

Computer Associates által kiadott

CA Clipper
  • 1993 5.01a
  • 1993. február 15. – 5.20
  • 1993. március 15. – 5.2a
  • 1993. június 25. – 5.2b
  • 1993. augusztus 6. – 5.2c
  • 1994. március 25. – 5.2d
  • 1995. február 7. – 5.2e
  • 1995. június 26. – 5.30
  • 1996. május 20. – 5.3a
  • 1997. május 20. – 5.3b

(Forrás: http://www.emsps.com)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]