COBOL

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
COBOL
Paradigma procedurális, objektumorientált
Megjelent 1959
Tervező Grace Hopper, William Selden, Gertrude Tierney, Howard Bromberg, Howard Discount, Vernon Reeves, Jean E. Sammet
Utolsó kiadás COBOL 2002 (2002)
Típusosság Erősen típusos, statikus kötés
Dialektusok HP3000 COBOL/II, COBOL/2, IBM OS/VS COBOL, IBM COBOL/II, IBM COBOL SAA, IBM Enterprise COBOL, IBM COBOL/400, IBM ILE COBOL, Unix COBOL X/Open, Micro Focus COBOL, Microsoft COBOL, Ryan McFarland RM/COBOL, Ryan McFarland RM/COBOL-85, DOSVS COBOL, UNIVAC COBOL, Realia COBOL, Fujitsu COBOL, ICL COBOL, ACUCOBOL-GT, COBOL-IT, DEC COBOL-10, DEC VAX COBOL, Wang VS COBOL, Visual COBOL, Tandem (NonStop) COBOL85, Tandem (NonStop) SCOBOL (a COBOL74 variant for creating screens on text-based terminals)
Megvalósítások OpenCOBOL, Micro Focus International (e.g. the Eclipse-plug-in Micro Focus Net Express)
Hatással volt rá FLOW-MATIC, COMTRAN, FACT
Befolyásolt nyelvek PL/I, CobolScript, ABAP

A COBOL magas szintű programozási nyelv, a COmmon Business Oriented Language elnevezés rövidítése.

Harmadik generációs programozási nyelv. Bár általános célú, mégis a FORTRAN és a PL/I mellett elsősorban az üzleti, pénzügyi élet rendszereiben használatos. Megjelentek benne a strukturált programozás bizonyos vezérlő szerkezetei is. A nyelv tervezésénél kísérletet tettek a hordozhatóság, a portabilitás megteremtésére.

A nyelv hosszú fejlődésen ment keresztül, de alapvető felépítését, struktúráját mindvégig megőrizte. Az első változatát, a COBOL 60-at 1959-ben deklarálták. Ezt követte az ANS COBOL 1968, amely a nyelv addigra sokféle változata között teremtett rendet egy egységes standard leírásával, amit az ANSI-nál jegyeztek be. 1974-ben jött a COBOL 1974, amely az ANSI-változat kiegészítése volt sok új funkcióval, amely az eredeti '68-as verzióban még nem szerepelt. 1985-ben az ANSI kiadta a nyelv egy újabb revízióját, amely sok strukturált programozási elemmel egészítette ki az eddigieket (scope terminátorok, pl. END-IF, END-PERFORM, END-READ).

Hosszú szünet után 2002-ben egészítették ki a nyelvet objektum orientált programozást támogató elemekkel[1]. Majd több lépcsőben további sztenderdekben a nyelv bővült XML kezeléssel, valamint OOP-s Collection könyvtárt is adtak hozzá a sztenderd COBOL-hoz.

Magyarországon kb. 35 éve használják.

Könnyen olvasható, az angol nyelv rövidítéseinek és szabályainak megfelelően írható.

Egy COBOL program felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy COBOL program 4 jól elkülöníthető részre, COBOL szóhasználattal Division-re, magyarul Főrészre oszlik:

1. Azonosítási főrész,     IDENTIFICATION DIVISION.
2. Környezetleíró főrész,  ENVIRONMENT DIVISION.
3. Adatleíró főrész,       DATA DIVISION.
4. Eljárási főrész,        PROCEDURE DIVISION.

Az egyes főrészek szekciókból (Section) épülnek fel. Az első szekció formálisan írja le a program adatait. A 2. szekcióban lehet definiálni az esetlegesen használt fájlokat a program input-outputjához. A 3. részben (adatleíró részben) megadhatók az adatstruktúrák, változók, míg a 4. részben kell leírni a program tényleges működését.

A COBOL nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A célként meghatározott üzleti- és pénzügyi alkalmazások miatt az adatok megjelenítésére kiemelten nagy hangsúlyt fektetett a nyelv. Az adatok formáját a "kép" jelentésű angol Picture szó rövidítését jelentő PIC utasítás írja le. A COBOL program kötött szintaxissal rendelkező, úgynevezett COBOL mondatok (Sentences) sorozatából áll, amelyek különböző igékből (ADD, SUBTRACT, PERFORM, READ stb.) és változónevekből épülnek fel. Minden mondatot pont zár le. A mondatok összetartozó csoportjai paragrafusokba (Paragraph) gyűjthetők, amelyek egyben vezérlési szerkezetként is kezelhetők.

A mondatokban használt igék, a kulcsszavak között vannak olyanok, amelyek csak az angol nyelv sajátosságai miatt kellenek (ezeket nem kötelező használni). Egy COBOL program valóban olvasható és érthető egy angolul értő számára, ennek azonban az az ára, hogy néhány COBOL mondat szintaxisa szinte áttekinthetetlenül bonyolult és terjedelmes, és nagyon komoly gyakorlat kell a teljes nyelvi eszközrendszer nyújtotta lehetőségek kihasználásához.

Egyes COBOL megvalósítások annyira meghatározták a forrásprogram írásának szabályait, hogy a nyelvet használó cégek előnyomtatott lapok alkalmazásával segítették a programozókat a formai követelmények betartásában. Az is előírás volt, hogy a programot csak nagybetűvel lehetett írni, ezért programozói körökben elterjedt vicc volt, hogy a COBOL az a programnyelv, amely megtanít a nagybetűk írására.


Alapműveletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kommentezés (első karakter *). Pl:

*******************************************************************************
**  This is a comment                                                        **
*******************************************************************************

Változó / struktúra deklarálás a Working Storage Section-ben:

 01 varchar-buf global.
    03 len                             PIC 9(4) COMP   VALUE ZEROS.
    03 buf                             PIC x(100)      VALUE SPACES.

Értékadás:

MOVE "szoveg" TO variable

Összeadás:

ADD years TO age

Kivonás:

SUBTRACT 18   FROM variable

String parsolása egy másik megformázott időbélyeget tartalmazó Stringbe:

STRING      ws-edate (7:4)         DELIMITED SIZE
            "-"                    DELIMITED SIZE
            ws-edate (4:2)         DELIMITED SIZE
            "-"                    DELIMITED SIZE
            ws-edate (1:2)         DELIMITED SIZE
            ws-etime               DELIMITED SIZE
            ".000000"              DELIMITED SIZE
                                   INTO ws-timestamp
END-STRING

Vezérlő szerkezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elágazás:

IF (data1 = 1 or 3 or 5 or 7 or 9)
AND (data2 = 2 or 6)
    SUBTRACT 1 FROM data1
ELSE
    MOVE 12      TO data1
    SUBTRACT 1 FROM data2
END-IF


Ciklusszervezés:

perform until I > 10
    add I1 OF TOMB (I) to A OF TOMB (I)
    add I2 OF TOMB (I) to B OF TOMB (I)
    add I3 OF TOMB (I) to C OF TOMB (I)
    add 1 to I
end-perform.


Feltételtől függő ciklus:

evaluate HONAP
    when 2 thru 12
        perform until I > 10
            subtract WOSSZ OF ELOZOEV(I) from WOSSZ OF TOMB(I)
            subtract WOSSZ OF ELOZOEV(I) from WOSSZ OF TOMB(I)
            add 1 to I
        end-perform
end-evaluate.


Eljáráshívás:

PERFORM  eljaras

Kimenet/Bemenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konzolra írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

DISPLAY "Hello World at", hv-date, "!"

Fájl műveletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fájl rekord típus deklarálása a Data Division/File section-ben. Pl. egy 536 karakteres rekord deklarálása:

FD X-FILE record contains 536 characters.
  01 X-RECORD PIC X(536).

Fájl megnyitása:

open output X-FILE

Fájl olvasása:

read X-FILE next

Fájl írása:

write X-RECORD from RECORD-TEXT after 1

Fájl lezárása:

close X-FILE

A teljes Hello World program[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IDENTIFICATION DIVISION.
      PROGRAM-ID. HELLO-WORLD.
      PROCEDURE DIVISION.
          DISPLAY 'Hello, world'.
          STOP RUN.

Beágyazott adatbázis kezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cobol nyelv kibővíthető volt különböző extra tulajdonságokkal, pl. sql kezeléssel egy speciális preprocesszoros fordítás segítségével. A következőkben erre látható egy példa.

Rekord típus definiálása a tábla mezői alapján, melyet a WORKING-STORAGE SECTION-ben kell elhelyezni egy deklarációs blokkba. Figyelni kell a hibakódok stb. beimportálására is:

EXEC SQL include structures sqlca version 2 end-exec.
EXEC SQL include sqlca end-exec.
 
EXEC SQL begin declare section end-exec.


EXEC SQL
    invoke =table_ident as ident
       LEVEL (01,01) NULL STRUCTURE
END-EXEC.

Deklarációs blokk lezárása:

EXEC SQL end declare section END-EXEC.

Majd következhetnek a cursor definíciók. Pl:

EXEC SQL DECLARE region-cursor CURSOR FOR
     SELECT
         region_name ,
         region_code ,
         region_lang ,
     FROM  =t_region
     order by region_code
     BROWSE ACCESS
END-EXEC.

Egy select eredményének berakása egy tömbbe (open-process-close):

EXEC SQL
     OPEN region-cursor
END-EXEC
 
perform until not dfisql-ok
    initialize region
    EXEC SQL
        FETCH region-cursor INTO
            :region-name      OF region,
            :region-code      OF region,
            :region-lang      OF region,
   END-EXEC
 
   if not dfisql-ok
        exit perform
   end-if
 
   add 1 to region-cnt
   move val OF region-name  OF region to region-name   OF region-table(region-cnt)
   move val OF region-code  OF region to region-code   OF region-table(region-cnt)
   move val OF region-lang  OF region to region-lang   OF region-table(region-cnt)
end-perform
 
EXEC SQL
    CLOSE region-cursor
END-EXEC


A fordításhoz pl. HP NonStop SQL esetén egy sqlcomp programra van szükség.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Oliveira, Rui. The Power of Cobol. City: BookSurge Publishing (2006). ISBN 0-620-34652-3 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]