COBOL
| COBOL | |
| Paradigma | procedurális, objektum-orientált |
| Megjelent | 1959 |
| Tervező | Grace Hopper, William Selden, Gertrude Tierney, Howard Bromberg, Howard Discount, Vernon Reeves, Jean E. Sammet |
| Utolsó kiadás | COBOL 2002 (2002) |
| Típusosság | Erősen típusos, statikus kötés |
| Dialektusok | HP3000 COBOL/II, COBOL/2, IBM OS/VS COBOL, IBM COBOL/II, IBM COBOL SAA, IBM Enterprise COBOL, IBM COBOL/400, IBM ILE COBOL, Unix COBOL X/Open, Micro Focus COBOL, Microsoft COBOL, Ryan McFarland RM/COBOL, Ryan McFarland RM/COBOL-85, DOSVS COBOL, UNIVAC COBOL, Realia COBOL, Fujitsu COBOL, ICL COBOL, ACUCOBOL-GT, COBOL-IT, DEC COBOL-10, DEC VAX COBOL, Wang VS COBOL, Visual COBOL, Tandem (NonStop) COBOL85, Tandem (NonStop) SCOBOL (a COBOL74 variant for creating screens on text-based terminals) |
| Megvalósítások | OpenCOBOL, Micro Focus International (e.g. the Eclipse-plug-in Micro Focus Net Express) |
| Hatással volt rá | FLOW-MATIC, COMTRAN, FACT |
| Befolyásolt nyelvek | PL/I, CobolScript, ABAP |
A COBOL úgynevezett "magas szintű" programozási nyelv, a COmmon Business Oriented Language elnevezés rövidítése.
Harmadik generációs programozási nyelv. Bár általános célú, mégis FORTRAN és a PL/I mellett elsősorban az üzleti, pénzügyi élet rendszereiben használatos. Megjelentek benne a strukturált programozás bizonyos vezérlő szerkezetei is. A nyelv tervezésénél kísérletet tettek a hordozhatóság, a portabilitás megteremtésére.
1959-ben deklarálták, első változata a COBOL 60 volt. Magyarországon kb. 35 éve használják.
Könnyen olvasható, az angol nyelv rövidítéseinek és szabályainak megfelelően írható.
Egy COBOL program 4 jól elkülöníthető részre, COBOL szóhasználattal Divisionre magyarul Főrészre oszlik:
1. Azonosítási főrész, IDENTIFICATION DIVISION. 2. Környezet leíró főrész, ENVIRONMENT DIVISION. 3. Adatleíró főrész, DATA DIVISION. 4. Eljárási főrész, PROCEDURE DIVISION.
Az egyes főrészek szekciókból Section épülnek fel. A célként meghatározott üzleti- és pénzügyi alkalmazások miatt az adatok megjelenítésére kiemelten nagy hangsúlyt fektetett a nyelv. Az adatok formáját a "kép" jelentésű angol Picture szó rövidítését jelentő PIC utasítás írja le. A COBOL program kötött szintaxissal rendelkező úgynevezett COBOL mondatok, Sentences sorozatából áll, amelyek különböző igékből (ADD, SUBTRACT, PERFORM, READ stb.) és változónevekből épülnek fel. Minden mondatot pont zár le. A mondatok összetartozó csopotjai paragrafusokba, Paragraph gyűjthetők, amelyek egyben vezérlési szerkezetként is kezelhetők.
A mondatokban használt igék, a kulcsszavak között vannak olyanok, amelyek csak az angol nyelv sajátosságai miatt kellenek (ezeket nem kötelező használni). Egy COBOL program valóban olvasható és érthető egy angolul értő számára, ennek azonban az az ára, hogy néhány COBOL mondat szintaxisa szinte áttekinthetetlenül bonyolult és terjedelmes, és nagyon komoly gyakorlat kell a teljes nyelvi eszközrendszer nyújtotta lehetőségek kihasználásához.
Egyes COBOL megvalósítások annyira meghatározták a forrásprogram írásának szabályait, hogy a nyelvet használó cégek előnyomtatott lapok alkalmazásával segítették a programozókat a formai követelmények betartásában. Az is előírás volt, hogy a programot csak nagybetűvel lehetett írni, ezért programozói körökben elterjedt vicc volt, hogy a COBOL az a programnyelv, amely megtanít a nagybetűk írására.
[szerkesztés] Példa
Példa ciklusszervezésre:
perform until I > 10
add I1 OF TOMB (I) to A OF TOMB (I)
add I2 OF TOMB (I) to B OF TOMB (I)
add I3 OF TOMB (I) to C OF TOMB (I)
add 1 to I
end-perform.
Példa feltételtől függő ciklusra:
evaluate HONAP
when 2 thru 12
perform until I > 10
subtract WOSSZ OF ELOZOEV(I) from WOSSZ OF TOMB(I)
subtract WOSSZ OF ELOZOEV(I) from WOSSZ OF TOMB(I)
add 1 to I
end-perform
end-evaluate.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
|
||||||||||||||||||||||||||
