Saint-Alban-sur-Limagnole

	Saint-Alban-sur-Limagnole
	; Saint-Alban-sur-Limagnole címere
	; Saint-Alban-sur-Limagnole címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Languedoc-Roussillon
Megye	Lozère
Kerület	Mende
Kanton	Saint-Alban-sur-Limagnole
Településtársulás	Terres d’Apcher Településtársulás
Névadó	Limagnole (folyó)
Polgármester	Jean-Paul Bonhomme (2014–2020)
INSEE-kód	48132
Irányítószám	48200
	Népesség
Teljes népesség	1377 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	950 m
Terület	51,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 46′ 51″, k. h. 3° 23′ 18″44.780833°N 3.388333°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 51″, k. h. 3° 23′ 18″44.780833°N 3.388333°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Alban-sur-Limagnole témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Saint-Alban-sur-Limagnole (okcitán nyelven Sench Aubanh) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. A megye 7. legnépesebb települése. Kantonszékhely, a Terres d’Apcher Településtársulás központja.

Fekvése

Saint-Alban-sur-Limagnole a Margeride-hegység nyugati oldalán, 950 méteres (a községterület 872-1305 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Limagnole patak (a Truyère mellékvize) partján; Mende-tól 40 km-re északra, Saint-Chély-d’Apchertől 12 km-re keletre, Le Malzieu-Villetől 11 km-re délkeletre. A Limagnole-ba a város közelében ömlik a Guitard patak. A község területének 25%-át (1295 hektár) erdő borítja.^[2]

Nyugatról Rimeize és Saint-Chély-d’Apcher, északnyugatról Le Malzieu-Forain, északkeletről Lajo, keletről Saint-Eulalie, délről Fontans és Saint-Denis-en-Margeride községek határolják.

A községhez számos elszórt falu és tanya tartozik: Le Marlet, Ferluc, Les Courses, Le Rouget, Les Faux, Le Charzel, Limbertès, La Malige, Chassefeyre, Chinchazes, Le Villaret, Grazières-Mages, La Rouvière.

Le Malzieu-Ville-el és a Mende-ot Saint-Chély-d’Apcher-vel összekötő N106-os főúttal a D4-es megyei út; Rimeize-el a D987-es út köti össze. A község nyugati határát a Truyère folyó alkotja.

Története

A község a történelmi Gévaudan Apcher-i báróságához tartozott. A középkorban erre vezetett a Via Podiensis zarándokút Le Puy-ből Santiago de Compostelába. A település nevét Szent Albanról, Britannia első vértanújáról kapta, akinek templomát is szentelték. 1245-ben várat építettek itt, melyet az angolok 1364-ben megszálltak. A 16. században a Calvisson-család kastélyt épített itt.

Az 1740-es években a Molette de Morangiès-bárók székhelye lett, akik korábban a Canilhaci báróság birtokosai voltak. 1837-ben a korábban Saint-Albanhoz tartozó Lajo külön községgé alakult. 1847 júniusában a község neve Saint-Albanról Saint-Alban-sur-Limagnole-ra változott.

Demográfia

Év	Lakosság
1793	2100
1851	2249
1876	2476
1901	2808
1936	2382

Év	Lakosság
1946	2132
1954	2188
1962	2342
1968	2309

Év	Lakosság
1975	2245
1982	2128
1990	1928
2010	1505

Nevezetességei

Kastély - a középkori vár átépítésével a 16. században alakult ki. 1740 körül a Morangiès-család birtoka lett. 1765-ben innen irányították a gévaudani fenevad utáni hajtóvadászatot. 1821-ben a romos állapotú kastélyt pszichiátriai kórházzá alakították át, ahol François Tosquelles híres katalán pszichiáter is tevékenykedett. A második világháború idején internálótáborként működött. 1972-ben leégett, ezután felújították, majd 1993 megyei tulajdonba került mint múzeum és turistahivatal.
Saint-Alban templom - auvergne-i román stílusban épült a 11. században. Alaprajza latin kereszt formájú, harangtornya 19. századi.
Le Villaret-ban 16. századi kastély található.
A zarándokok Szent Rókus-kápolnáját a 19. században építették.
A község területén számos gránitkereszt található, a legrégebbi 16. századi.
A város egyik legrégebbi lakóháza a Maison Vincent a 17. századból.
Az első világháború áldozatainak emlékművét 1924-ben emelték.
18. századi malmok (Moulin de Pic, Le Moulinet).

Híres emberek

A második világháború alatt a Saint-Alban-i kastélyba internálták többek között Paul Éluard és Tristan Tzara költőket, valamint Georges Canguilhem filozófust.